Olyan régi az apostagi zsinagóga felújítását elismerő Európa Nostra oklevél, hogy lassan el is feledkezünk róla. Miközben az új díjazottakkal bőven foglalkoznak, a régiek, bár a legkisebb mértékben sem érdektelenebbek, elfelejtődnek.

Apostag két jelentős szakrális emléke közül az egyiknek a maradványai már a föld alatt pihennek. A 12 apostol tiszteletére emelt, bizánci hatást mutató, centrális elrendezésű középkori templomot csak egy régi leírásból ismerhetjük, mivel az új református templom építésekor lebontották, maradványai ma is a templom alatt nyugszanak. Amikor a középkori rotundát 1805-ben elbontották már állt az apostagi zsidó hitközség első imaháza. Ez az épület 1820-ban semmisült meg, amikor egy tűzvész az egész falut felemésztette. Nagyon gyorsan, alig két év alatt készült el az új, ma is látható zsinagóga. A külsejében egyszerű, de szép arányú épület késő barokk és klasszicista stílusjegyeket visel.

Belső tere a négyoszlopos típust képviseli: a zsinagógai tér középpontjában áll a baldachinszerű bima, melynek négy oszlopa tartja a széles hevederek által hordott csehsüveg boltozatokat. Az épület külseje és belseje is egyszínű és díszítetlen, leszámítva a tórafülkét és környékét, a bimát és a tartóoszlopok feletti, rendkívül széles hevedereket, melyek igen gazdagon díszítettek ornamentális motívumokkal. A keleti falon látható a frigyszekrényt oszlopok fogják közre. Feliratára -"A hegy pedig égett tűzben az ég szívéig" - a felette látható kép is emlékeztet: a lángoló Sinai-hegyet ábrázolva, sötétkék éggel és a hegy fölött gomolygó felhőkön a Szövetség két táblájával  (kőtáblával). A frigyszekrényt a zsinagógai tértől elválasztó hímzett függönyt (parohet) itt a tórafülke oszlopait szegélyező, falra festett kárpit jelképezi. A zsinagóga falai díszítés nélküliek, hófehérre meszeltek. Az épület északi bejáratán léptek be férfiak, míg a nők a nyugati ajtón keresztül tudták megközelíteni az emeleti karzatot. A karzat a zsinagógai tér mögött,  az előtér illetve téli imaterem helyiségei fölötti területen helyezkedik el. Boltozatát, ugyanúgy mint a földszinti résznél, a heveder részen gazdagon díszített pillérek tartják. Amikor a zsinagógát helyreállították a település Faluházaként újra élet költözött a falai közé. Az emeleti részen helyezték el a település könyvtárát és itt alakították ki a Nagy Lajos Emlékkiállítást.

Bár a felújítás után alkalmas lett volna rá, nem került sor a zsinagóga újbóli felszentelésére. A közösségi célokat azonban sikeresen kiszolgálta: népszerű volt a helyi lakosok között, a gyermekek sokszor zárásig olvastak, hallgattak zenét a könyvtárban. Sajnos tavaly ősszel a könyvtárat kiköltöztették az épületből. Annak idején az Európa Nostra díjjal nem csak a felújítást jutalmazták, hanem azt is, hogy az épületnek új feladatot találtak, újra része lett a település mindennapjainak. Ezért is szomorú látvány az ismét kiüresedett zsinagóga. Sajnos az épület szolgáltatásainak a fenntartása jelenleg teher a település vezetőségének. Reméljük, hogy nem fog elveszni a könyvtár berendezése -az apostagi könyvtár, különleges, egyedi tervezésű bútorainak köszönhetően hazánk egyik legötletesebb belső berendezésével büszkélkedhet-, azonban a téli nagy hidegben máris látszanak a  kifűtés mellőzésének káros hatása a falakon.  A zsinagógával szemben, fás részen található a régi zsidó temető, benne több száz éves sírkövekkel.

A zsinagóga előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Címe: Apostag, Iskola u. 5.
Telefon: 06-78-428-227

A középkor rotundának kialakított emlékhely:
Apostag, Bajcsy-Zsilinszky út 1. (a református templom udvarán)

Apostag elhelyezkedése:
Apostag a Duna bal partján fekszik, Budapesttől 76 kilométerre. Megközelítése a fővárosból az 51-es úton lehetséges.

Kapcsolódó startlapok:
Néprajz.lap.hu | Helytörténet.lap.hu | Zsinagóga.lap.hu | Rabbi.lap.hu