Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
2017-06-06
Ivan Dan -Szentendrei Szent Iván Nap - 2017. június 23-25.
A horvát népi hiedelem szerint, aki az év legrövidebb éjszakáján, a...

2017-05-31
Pünkösi Virágálom - 2017. június 2-5.
2017. június 2 és 5 között ismét virágba borulnak, ha nem is a pálmafák,...

2017-05-26
Eperfesztivál - 2017. június 9-11.
A tavasz korai üde pillanatai közé tartozik, amikor az első eprek...

2017-05-18
Sisi virágai - 2017. május 20 - 21.
  Virágköltemények a Monarchia...

2017-05-17
Kemencés és Hagymás Grillfesztivál – 2017. május 26-27.
        A makói vöröshagyma...



Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen






Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig

Meseszép Budapest: Az Elefántház

Fővárosunk legszebb arcát -épületeit- mutatjuk be a Szép Magyarország 2011. évi második lapszámában. Olyan építményeket, melyeknek nemcsak a látványa, de a történet is meseszép. Ismerjék meg őket és rajtuk keresztül Budapest történetét.

A budapesti Állat- és Növénykert amellett, hogy nagyszerûen szolgálja ki eredeti célját, egyben egyedülálló, ma is álló és használatban lévô emléke az 1900-as évek magyar építészetének, ahol olyan nagyszerû alkotók munkái adnak otthont az állatoknak, mint Kós Károly vagy Neuschloss Kornél, aki az állatkert fôbejáratát és az Elefántházat is tervezte.

Ha a kupolák az elefánt hátát, akkor a torony az ormányát jelképezheti
(Fotó: Budapesti Állatkert, Bagosi Zoltán)

 


Budapest Europa Nostra-díjas épületeinek a történetéről olvashat a Szép Magyarország magazin Meseszép Budapest című lapszámában


A mesebeli maharadzsa palotája 


A budapesti állatkert 1866-ban nyitotta meg a kapuit. A kezdeti összefogást kísérô lelkesedés – még Ferenc József is egy 33 darab állatból álló ajándékkal járult hozzá az állomány sokszínûvé tételéhez – a millennium utáni évekre oly mértékben lecsökkent, hogy az akkor Állat- és Növényhonosító nevet viselô társaság az 1900-as évek elejére csôdbe ment. A pénztelenség következménye volt, hogy miután nem tudtak megfelelô összeget fordítani az állagmeg-
óvásukra, az állatkert épületei fokozatosan tönkrementek. Az állapot rendezésére a Székes Fôváros Közgyûlése  1907-ben az állatkert megvásárolásáról döntött, és nemcsak az üzemelést vették át, de komoly terveket szôttek az egész intézmény átalakítására. Az állatkert ma is látható emblematikus épületei javarészt ekkor, az 1908 és 1912 közötti újjáépítés idején születtek meg.


Az állatkert átépítésének tudományos programját dr. Lendl Adolf készítette el
(aki 1911 és 1919 között igazgatója is volt az intézménynek), a kivitelezési
munkálatokat pedig Dr. Neuschloss Kornél irányította, aki ingyen vállalkozott
arra, hogy összefogja az építkezés körüli tevékenységeket. Ekkor a régi
épületek legnagyobb részét elbontották, helyettük pedig huszonhat új
állatházat emeltek, legnagyobb részüket – tizenhetet – Kós Károly és
Zrumeczky Dezsô tervei alapján. Nemzetközi tendencia volt ebben a korban,
hogy az idegen földrôl hozott állatoknak, a származásuknak megfelelô stílusú
otthont építettek. Ennek szellemében megépült többek között a Kós Károly
és Zrumetzky Dezsô tervezte Bivalyház és a Zsiráfház, a Krokodilház vagy a
Neuschloss által alkotott a Vastagbôrûek háza (és az ô munkája az Állatkert
elefántos Fôbejárat is). Neuschloss az akkori szóhasználat szerint vastag-
bôrûeknek nevezett állatok részére egy a tömegalakításában az iszlám
mecsetekre utaló épületet tervezett, melynek kupola tere és középhajója
szolgált a látogatók részére, míg a mellékhajókban az állatok istállója kapott helyett.


Az épület külsô és belsô díszítése – a szecessziós, magyaros motívumok,
ólomüvegablakok, színes csempék, játékos falfestések – pedig
tovább fokozták az épület varázsát. És ezeknek az eltérô stílusoknak
a jó érzékkel összepárosított kombinációja valami olyan,
a mesék lapjaira kívánkozó hangulatot idézett meg, amely napjainkig
sem veszett a varázsából. A Vastagbôrûek házának keresztelt
épületben a kezdeti idôszakban az elefántok és a vízilovak mellett
az orrszarvúak és a tapírok is otthonra leltek, miként azt a kupola
belsô geometrikus mintái között megfigyelhetô állatfigurák is megörökítették.
Az épület az iszlám építészethez illô tornyot is kapott,
ami ma látható, azonban felépülte után nem sokkal, 1915-ben elbontották,
ugyanis az Oszmán kormány sértônek érezte ennek az
építészeti megoldásnak egy állatkertben történô jelenlétét. Bár semmilyen
bántó szándék nem volt az épület kialakításában, a Monarchia
szövetségesének számító Oszmán kérést teljesítették, és a tornyot
elbontották (A torony helyreállításakor, 2000-ben, a késôbbi kellemetlenségek
megelôzése érdekében elôre egyeztettek a magyarországi
iszlám közösséggel.)
Azonban amennyire keleties, legalább annyira magyaros is volt
az épület, ugyanis díszítésében bôséggel használták fel az akkor
fénykorát élô Zsolnay gyár termékeit (pirogránit, eosin és gress zománcos
elemeket). Utóbb a hiteles helyreállításnál is nagy hasznát
vették a Zsolnay termékeknek, ugyanis az épület eredeti tervei elvesztek,
viszont a Zsolnay gyár „nagykönyve” pontosan dokumentálták
az itt felhasznált elemek színét, méreteit és darabszámát,
így néhány 1912-ben – az akkor elkészült – épületrôl készült fénykép
mellett, ezek a dokumentumok nyújtották a legnagyobb segítséget
az épület és a torony hiteles helyreállításához.
A második világháború után a természettudományi szempontból
elavultnak számító vastagbôrûek meghatározás helyett kezdték
használni az épületre az Elefántház elnevezést, annak ellenére, hogy
a vízilovakkal a mai napig osztoznak a „maharaja palotán” az elefántok.
Az évtizedek alatt fokozatosan tönkremenô épület felújítására
több lépcsôben születtek meg a tervek. 1990-ben a homlok-zat (és a torony részbeni visszaépítésének), 1995-ben a belsô terek
kialakításának, míg végül 1998-ban a kilátótorony rekonstrukciós
tervei készültek el. Idôközben – 1996-ban – az épület mûemléki védettséget
kapott. A felújítási munkálatokat végül 1997 nyarán kezdték
el. A tervezés során sok olyan részletre is oda kellett figyelni, ami
nem hétköznapi megoldást igényelt. Így az állatok szokásai mellett
arra is, hogy a kifutó támfalai például ellen tudjanak állni egy elefánttól
származó akár 5 tonnás nyomásnak is. Az építésznek, ha
nem is volt módja konzultálni a jövendôbeli lakókkal, azért támaszkodhatott
azokra a megfigyelésekre, amelyek a napi életvitelükkel voltak
kapcsolatosak. Míg az épület belsô területei elsôsorban az
állatok számára lettek kialakítva, a helyreállított torony a látogatók
számára nyújt nagyszerû panorámát az Állatkertre. A munkálatok
során az épület mellett megújult annak környezete is (a kifutók, a
medencék). A nagyszerûen sikerül helyreállítást és a toronynak az
Elefántházhoz stíluselemeiben illeszkedô, gondos újraépítését az Europa
Nostra-díj mellett Budapest Építészeti Nívódíjával is elismerték.
Az Elefántház a világ bármelyik állatkertjének büszkesége lehetne.
Kortalan szépsége, meseszerû változatossága a tervezô remek fantáziáját
és magas szakmai tudását dicséri. Helyreállításával az állatkert
egy olyan épülete nyerte vissza egykori szépségét, amely nagyszerûen
képviseli a Budapesti Állat és Növénykert közel 150 évnyi
történelmét, annak is az egyik legmeghatározóbb korszakát, az 1908
és 1912 közötti újjáépítés idôszakát.

Elefántház (Budapesti Állat- és Növénykert)
Europa Nostra-díj (2000, Érem)
Építészek : Kugler Katalin, Anthony Gall
Kivitelezô: Magyar Építô Rt.



Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.