Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
Castrum Corvi – A Holló vára
A történelem A messziről erősen romosnak látszó várépület építéséről, mindennapjainak történetéről sajnos kevés írásos emlék maradt fenn, mégis meglepően sok látnivalót nyújt az erődítmény annak, aki megmássza a vár bejáratáig tartó rövid kaptatót. A 13. század második felében, a vár építésének idején ez a terület a Kacsics nemzetség birtokához tartozott. A több ágra szakadt nemzetség Illés-ágának tagjai emelték hollókői várat a tatárok pusztítása utáni időszakban. Építési helyének kiválasztásakor nem a legmagasabb pontot keresték meg, ahonnan a vár körüli táj a legjobban belátható lett volna, hanem a természetes védelmet legjobban biztosító -legnehezebben megközelíthető- dombtetőn emelték. Hollókőn erre a célra egy meredeken kiemelkedő sziklaormot találtak a legmegfelelőbbnek, erre kezdték el építeni az erődítményt, melynek a formáját -típusát tekintve szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár- ennek megfelelően a terep adta lehetőségek szabták meg. A helyben bányászott, nagyobb megmunkálás nélkül felhasznált kövekből az Ötszögű öregtorony és az azt körülvevő belső vár illetve a ma külső falszorosnak nevezett részek készültek el elsőként. További jelentős építkezések -bővítések- voltak még a 14.-15. században, később már csak kisebb jelentőségű, inkább kényelmi célokat szolgáló átalakításokat végeztek a várban. A később elkészült külső várudvar és bejárati falszakasz szinte csigaházként öleli körül a vár belső részeit, melyeket csak hosszú, több átjáróval védett útvonalon lehetett megközelíteni. A vár első írásos említését egy 1310-ben kelt oklevélben olvashatjuk -"castrum Hollokew" alakba- , első ismert lakója pedig I. Péter fia Mikus volt. Hollókő nevének eredetével kapcsolatban több legenda is ismert, közülük a legismertebb eredetmonda szerint egy András nevű nagyúr -a Kacsics nemzetség tagja- elrabolta a szomszéd földbirtokos feleségét és az akkor még épülő vár egy szobájába záratta. Az elrabolt asszony dadája -aki boszorkány volt- az ördögtől kért segítséget, aki el is küldte segédeit, hogy éjjelente, holló képében elhordják a vár előző nap felépült falait (más legenda szerint mindig sok holló fészkelt azon a sziklaormon, ahová később a várat építették). Az erődítmény már a 14. század elején gazdát cserélt, amikor az építtető család tagjaitól a király elkobozta, amiért azok a lázadó Csák Máté mellé álltak. A lázadás leverése után Károly Róbert király hűséges hívének, Széchényi Tamásnak adta a várat, aki rövidesen hatalmas birtokok ura és jelentős pozíciók birtokosa lett (volt erdélyi vajda, majd országbíró). A Széchényi családtól, Széchényi László 1459-be bekövetkezett halál után -fiú örököse nem lévén- vejei, Losonczy Albert és Guthi Országh Mihály (illetve családjaik) örökölték közösen a várat. Az ebben az időszakban folyó építési munkálatok elsősorban kényelmi szempontokat szolgáltak (pl. a palotaszárny megépítése), így a korszerűsítések elmaradása okán a vár hadászati jelentősége fokozatosan lecsökkent, értékét inkább a környező falvakból beszedhető adó határozta meg. A magyar végvárrendszer kialakításánál is csak harmadrendű besorolást kapott Hollókőt a törökök 1552-ban -harc nélkül- foglalták el a. Az ezt követő több mint száz évben a vár többször is gazdát cserélt (végleges felszabadítására 1683 októberében került sor). A vár igazából sohasem tudott biztos védelmet nyújtani a falai alatt kialakult településnek (a középkori Hollókő maradványait a várhegytől észak-nyugatra találták meg). Szomorú napjait az 1711-ben kiadott császári rendelet pecsételte meg, ekkor a vár bejáratát, hídjait és a külső várudvar falszakaszait elbontották.
A helyreállítás Természetesen ezen az útvonalon is több kapun keresztül lehetett csak a belső vár kapujáig jutni. A kapun keresztül egy előtérbe lépünk be, ahonnan három, gótikus kőkeretes bejárat nyílik : a bal oldali a pincébe, a jobb oldali a palota délnyugati szárnyába vezet. A palotaszárny fölött volt a lovagterem, a vár egykor legszebb helyisége. A középső, harmadik ajtón keresztül lépünk be a belső udvarra. Innen lehet megközelíteni a vár központi részét, az Ötszögű öregtoronyot. A torony páratlan kilátással ajándékozza meg mindazokat, akik vállalják a szintek megmászását. Ráláthatunk az ófalura, a környező dombokra, észak-nyugati irányba pedig arra a részre, ahol a középkori település maradványait megtalálták a régészek. A hihetetlenül kék ég közelségének érzése és a dombok messze hullámzó, békés látványa a végtelen szabadság érzését keltik az emberben, megértve egyúttal a várépítők érzéseit a vár építési helyének kiválasztásakor.
Kapcsolódó weboldalak:
Kapcsolódó startlapok: |
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|