A dégi Festetics-kastélyt kevesebben ismernék fel fényképről, mint a parkjában álló kerti díszépületet, a Hollandi-házat. Pedig a „miniatűr Nemzeti Múzeum” – ahogy Singer Arthur történész elnevezte a főhomlokzat előtti széles oszlopos előcsarnokának (portikusza) és az onnan induló, enyhe lejtésű rámpájának nyomán, amely a szintén Pollack Mihály által tervezett budapesti épülethez oly hasonlatossá teszi-, a hazai klasszicista építészet egyik kiemelkedő alkotása (tájképi parkja pedig korának legjelentősebb angol kertjei közé tartozott). Azonban a kastélypark tavának szigetén álló „pirospozsgás” épület, kedvessége és egyedi építészeti stílusa okán többet szerepel kiadványok címlapján, mint a kastély maga. (A ház számomra is oly kedves látvány, hogy nálunk is címlapot érdemelt.) Kövessenek, ismerjük meg együtt a Festetics család egykori otthonát.

Az alapítók

A Festetics család „toponári” ága -a másik, a híres „keszthelyi” ág- 1769-ben szerzett jelentős földterületeket Dégen és környékén, ahol hamarosan hozzá is kezdtek az uradalom kiépítéséhez, azonban ekkor még nem költözött ide a család. A birtokot alapító Festetics Lajos fia, Antal döntött úgy -miután testvérei korai halála után egyedül lett örököse a hatalmas vagyonnak-, hogy a családhoz méltó otthont épített Dégen. A kastély tervezésével az akkor még pályája elején álló Pollack Mihályt bízta meg, aki számára korábban is dolgozott: pesti villáját tervezte. Pollack Mihály egy háromemeletes, U alakú épületet tervezett Dégre, ahol korábban nem állt sem kúria, sem kastély. Így minden előzmény nélkül, azaz nem egy régi épület átalakításával vagy annak helyén emelték a kastélyt, melynek építésére, nagy valószínűséggel 1810 és 1815 között került sor.

A kastély

Megközelítésére csak komoly kerülővel, az egész településen áthatolva van lehetőség. Déget elhagyva érjük el a kastélypark bejáratát, amit nem kapu jelez, hanem csak egy egyszerű őrbódé. Mellette bekanyarodva tűnik fel előttünk -várakozásunktól eltérően- a kastély hátsó oldala (a főhomlokzata helyett). Azonban azt, hogy nem a főhomlokzat elé érkezünk első látásra senki sem gondolná, mert ugyan a kocsifelhajtó portikuszos középrizalitja szerényebb, mint a főhomlokzat nyolc oszlopos előcsarnoka, de elég jelentős ahhoz, hogy méltó legyen az érkezők fogadására.

Erre a különleges jellegzetességre, erre a „Janus-arcú”, két portikuszos megoldásra azért volt szükség, mert a korábbi korok stílusaival ellentétesen, a dégi kastély „befelé” fordul, nem a külvilágnak akarja megmutatni legszebb arcát.

Az épület szép arányait előnyösen befolyásolja a kor szokásaitól eltérő, rendes belmagasságú alagsor, melynek köszönhetően az épület fő szintjét, egy enyhe lejtésű rámpáról lehet megközelíteni. Az érkezők a kocsifelhajtó mellvédes rámpáján felkanyarodva léphetnek be a kazettás mennyezetű, négyzetes előcsarnokba, melynek két oldalán kandalló áll, a jobb oldali felett a Festeticsek családi címere látható. A földszinten (ami itt inkább magasföldszint) van a piano nobile (nemesi emeletet), ahol a fő helyiségek vannak: a családi lakosztályok, a díszterem, az ebédlő, és az oldalszárnyakban a vendégszobák. Szokatlan megoldás, hogy kastély legjelentősebb terme, a díszterem, nem a portikusz mögött van, hanem a főszárny jobb sarokrizalitjában található. A lapos kupolás, két emelet magas, ovális alaprajzú terem. Falpillérein egy-egy tükör, felettük kiterjesztett szárnyú sas látható (dombormű). Különleges a falat borító sárga-szürke műmárványozás, illetve a terem „rejtett” elhelyezése, hogy nem közvetlenül megközelíthető a kastélyba belépve.

A fő szárny ellentétes oldalán, a keleti oldalrizalitban található a díszterem „ikertestvére”, az ovális szoba. A kialakításában a díszteremhez hasonló, ám annál sokkal kisebb szobába a főhálószobából, illetve a családi lakosztályból lehetett csak belépni. Aranyozott stukkó díszítéses kupolája lapos, mozaik padlózatában nyolcágú csillag látható (ez utóbbit valószínűleg csak az 1920-as években alakították ki). A két terem zártságát, nehéz megközelíthetőségét azzal hozzák összefüggésben a kutatók, hogy a Festetics család férfi tagjai aktívan részt vettek a szabadkőműves mozgalomban, annak betiltása után, Festetics Antal a dégi kastélyában őrizte a mozgalom iratait, időnként összejövetelt is rendezhetett.

A kastély emeleti részében lehettek a gyermekszobák és a nevelők hálószobája, míg az alagsorban a „zajos-szagos” részeket helyezték el: a konyhát, a mosókonyhát, a kamrákat illetve a személyzeti ebédlőt és hálószobákat. Az alagsort a cselédlépcsők használatával lehetett megközelíteni, az étkezések felszolgálásához ételliftet használtak.

A Hollandi-ház

A dégi kastély körül kialakított angolpark nagyságára és ritkaságára nézve felülmúlta kora jelentős kastélyparkjait -a kismartonit, a pápait, a tatait és sorra a többit-, ahogy a Hasznos Mulatságok folyóirat 1817-ben írt beszámolójában megjegyezte. A park -amit három vízfolyás találkozása köré terveztek – az angolparkból, a vadaskertből és egy nagyobb erdős területből állt. A tájképi kertben széles ívet leíró utak kanyarogtak, melyeket téglaszegély jelölt. A kastély a főhomlokzatával egy nagyobb tisztás felé néz, ahol a patakokból tavat duzzasztottak. A tó egy szigetet ölel körül, amelyre hajdanán, a romantikus hangulat megerősítésének okán, csak vaskomppal lehetett átkelni (ma már egy fahíd köti össze a szárazfölddel). A szigeten áll, a szemünknek oly kedves látványt nyújtó Hollandi-ház. Festetics Pál építtette, a hagyomány szerint annak hitében, hogy a svájci tehenek teje és az istálló levegője segít leküzdeni a gümőkórt. Ennek megfelelően a vörös nyerstéglából, németalföldi stílusban épült ház alsó szintjén istálló volt, míg az emeleten gyógyult egy fiatal leány a grófi családból. A családtagok és a vendégek kellemes időtöltései közé tartozott a parkban való kocsikázás és a tavon csónakázás, amit a fiatalabbak, éjszakánként, a holdfény hangulatos kíséretében is előszeretettel tettek meg.

A Festeticsek 1944-ben hagyták el a kastélyt. Egykori családi temetőjük ma is látható a parkban: egy domb őrzi Festetics Antalnak és leszármazottainak a földi maradványait. A kastélyban gyermekotthon működött egészen 1996-ig. Jelenleg a Műemlékek Állami Gondnokságának a kezelésében látogatható a kastély és a parkja.

Megjelent a  Szép Magyarország magazin 2005. évi negyedik lapszámában

Festetics-kastélyt

8135 Dég, Hunyadi János út 11.

Telefon : 06-25-237-392, illetve 20-400-1343

Nyitva tartás szezonban:
2009. május 1 - szeptember 30-ig: 10–18 óráig, szünnap: hétfő.

Nyitva tartás szezonon kívül:
2009. április 10-től április 30-ig hétvégeken: 10–18 óráig!
2009. október 1-november 1-ig: hétvégeken: 10–18 óráig!

A park egész évben korlátozás nélkül látogatható.

Állandó kiállítás a kastélyépületben:
A szalontól az angolkertig két évszázad a dégi Festetics-kastélyban

Jegyvásárlás, programinformáció

Belépőjegy árak:

teljes ár: 700 Ft,
teljes árú csoportjegyár: 600 Ft,
diák, nyugdíjas: 500 Ft,
diák, nyugdíjas csporotjegyár: 400 Ft,
családi jegy
(min: 2 felnőtt, 1 gyerek):
1600 Ft

www.nemzetimuemlek.hu

Könyvajánló:

A magyar klasszicizmus
(Sisa József könyve)

Teljes képet kaphatnak a klaszicizmus koának hazai épített emlékeiről a
Corvina kiadó Stílusok - korszakok című sorozatában megjelent kötetből.
A könyv amellett, hogy részletesen ismerteti az építészeti emlékek történetét,
egyúttal átfogó betekintést ad ennek a rendkívül izgalmas és jelentős
eredményeket hozó időszaknak a szellemiségébe, bemutatva a
felvilágosodás és a reformkor teljes művészeti vertikumát.

Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik a klasszicizmus korának
magyarországi történetét szeretnék részletesen megismerni.

Megrendelés, információ : www.corvinakiado.hu