Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
Erdélyi várak
Magyarország várainak bemutatása, illetve vizsgálata nyilvánvalóan nem lehetett teljes a mai határainkon túli területek erődített helyeinek bemutatása nélkül. A Magyar Várarchívum Alapítvány munkatársai 2003-ban kezdték el azt a munkát, amely a történelmi Magyarország erdélyi és partiumi területén, a honfoglalástól a 19. század végéig keletkezett várak bemutatását tűzte ki célul. Bár a köznyelv Erdélynek nevez minden, a mai Romániához csatolt területet, amely korábban a középkori Magyar Királyság vagy utóbb az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, tudnunk kell, hogy a tulajdonképpeni "Erdély" területe mellett ez magában foglal sok más tájegységet és országrészt. Ezek közül a legnagyobb és legfontosabb a Partium és a Bánság (Bánát) egy-egy része. Amikor az egyszerűség és a rövidség kedvéért a továbbiakban Erdélyről beszélünk, bizonyos jól elkülöníthető eseteket kivéve, ezekre az országrészekre is gondolunk. A "vár" szó jelentését tágan értelmezve, annak általános jelentésétől eltérő módon castellumokat, várkastélyokat, városfalakat, barlangvárakat, erődöket, valamint az újkori sáncokat, szoros- és útvonalvédő kiserődöket és ütegállásokat is a "várak" fejezetben tárgyaljuk, nem szándékozva bevezetni a tipizálás szerinti csoportosítást. Utóbbiak bemutatása különösen fontos és időszerű, hiszen többségükről alig néhány, nehezen hozzáférhető, rövid ismertetés található. Vizsgálódásunk időbeni határa a 10. századtól a 19. század végéig terjedt. A 10. század előtt épült várak közül csak azokat szerepeltetjük gyűjtésünkben, amelyek későbbi használatára, újrahasznosítására régészeti bizonyítékok vannak. A Magyarországon szokásos korszakhatárolást, amely szerint a várakkal foglalkozó szakirodalom általában 1711-ig, a kuruc kor végéig vizsgálja a várépítészetet, tárgykörünkben nem éreztük megfelelő időbeni határnak. Jelentős erődítések történtek ugyanis a 18. század folyamán például Aradon, Gyulafehérvárott és Temesváron is. Gyűjtésünk térbeli határát a mai ukrán-román, magyar-román és szerb-román határvonal mellett az 1913-as keleti és déli határoknál szabtuk meg. Néhány esetben azonban eltértünk ettől a rendező elvtől. Akkor tettük ezt, amikor az 1913-as határokon túli helyszíneken a magyar történelemhez kapcsolódó várakat találtunk. Miután az általunk bemutatott várakat és templomokat munkacsoportunk az utóbbi években kivétel nélkül bejárta, a közölt információk és leírások "első kézből" származnak, frissek és megbízhatóak. A teljesen elpusztult, de a maguk korában jelentős várakról is készítettünk ismertetést, annak ellenére, hogy ezek helyszínét bejárva, érdemi maradványokat nem találtunk. Egyes erdélyi várakkal, várcsoportokkal, különösen azok Árpád-kori történetével kapcsolatos, gyakran egymásnak ellentmondó véleményeket jól ismerjük, de ezekben a történeti kérdésekben nem kívánunk állást foglalni. Felvázoljuk azonban a kutatástörténet során kialakult különböző nézeteket. A helyszínek felkereséséhez szükséges ismeretanyagot igyekeztünk röviden összefoglalni. Az odatalálás megkönnyítésére térképszelvényeket és a helyszínen felvett GPS adatokat közlünk. A térképek és a leírás mellett, ahol csak lehetőségünk volt rá, a megértést jobban segítő alaprajzot és rekonstrukciós rajzot is közlünk. Ahol nem állt rendelkezésünkre a szakirodalomból átvehető felmérési rajz, ott helyszíni bejárásaink során alaprajzi vázlatot készítettük. Az összeállítás használhatóságának növelése érdekében a könyv végére indexet mellékeltünk, amelyben keresni lehet magyar, román, német helynevek, és várnevek szerint, valamint a felhasznált forrásmunkákról is irodalomjegyzéket csatoltunk.
Karczag Ákos és Szabó Tibor
További információ: erdelyivarak.lap.hu |
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|