Különös épület hívja fel magára a Berényi Zsigmond utcában – a Vízivárosban, a Várhegy alatt- sétálók érdeklődését. Formáját tekintve nem üt el az utca többi házától, ablakainak kialakítása azonban a török építészetre jellemző. Az újnak tűnő épületet látva azt is gondolhatná az ember, hogy Esztergomba visszatértek a törökök, mert különben mi lehetne a magyarázat arra, hogy korábban soha nem vettük észre ezt az épületet, ha erre sétáltunk? 

Az esztergomi dzsámi épülete

A dzsámi története

Az épület természetesen már a 17. század óta itt áll, csak időközben annyira elvesztette eredeti jellegzetességeit, hogy senkinek nem jutott volna róla eszébe, hogy a török időkben eredetileg dzsáminak épült. A törökkel vívott harcok során előbb szinte teljesen elpusztult a középkori Esztergom, majd a visszafoglalás során a török korban emelt épületek is. Mindkét korszaknak  kevés látható emléke van a városban, így kétszeresen is nagy érték, hogy az egykori dzsámit ma eredeti szépségében helyreállítva láthatjuk. A középkori város egyik legjelentősebb pontján -a vár ívóvízellátását biztosító vízemelő gépezetet védő Malom-bástya- melletti kapu fölé emelt dzsámi az egykori török birodalom legtávolabbi, épségben megmaradt épülete a Duna mentén.

A dzsámit Özicseli Hadzsi Ibrahim építtette a 17. száza első felében és kialakításának egyik érdekessége, hogy a Vízivárost védő városfalra emelték. Így alatta haladt el a Fő utca forgalma, kapuval a Duna felé -az úgynevezett „Kis kapu”, amely fölött ma is látható a Szulejmán szultán 1543. évi győzelmének emléket állító török feliratos kőtábla- illetve bejárattal a Malom-bástya belsejébe. A helyreállítás során megtalálták -és újra járhatóvá tették- az akkori úttest kövezetét.

Az épület felújítása

Az épületegyüttes felújításának teljes befejezése után az alsó részen török kávézó és bazár lesz, a „Kis kapun” keresztül kijárási lehetőséggel a Duna-partra. A dzsámi minaréja (minaretje) az épület Duna felőli oldalán állt. Helyreállítását egyenlőre nem engedélyezte a műemlékvédelmi hivatal, így jelenleg mindössze az alépítménye mutatja a helyét. Az épületegyüttes legszebb része az újjászületett imaterem. Nagy szerencse, hogy az elbontott mihráb díszes, sztalaktitos kőelemeit másodlagos beépítéssel megtalálták, így lehetőség nyílt az eredeti formában történő helyreállítására.

A dzsámi kapujának díszes kőkeretét -két oldalán egy-egy szamárhátíves ablakkal- az épület északi oldalán találták meg. Az egykori imateremben Esztergom és a dzsámi török kori történetét bemutató kiállítás fog helyet kapni, de a tér alkalmas lesz kulturális rendezvények, konferenciák megtartására is. A dzsámi Duna felőli oldalán rekonstruálták az egykori védőfolyósót (gyilokjárót) is.

A hódoltság után előbb magtárrá, majd lakóházzá alakított épület helyreállítása ma még a ritka példák közé tartozik. Tanulandó az a gondolkodás, amellyel az épület tulajdonosa, Karl Rosenberg -a Rosenberg Hungaria Kft tulajdonosa- állt a helyreállításhoz. Rosenberg úr korábbi terveit megváltoztatva, nemcsak az ide tervezett vendégház kialakításáról mondott le, de jelentős összegű támogatásával lehetővé tette a dzsámi helyreállítását is. Esztergom új látványossága nem önmagában lesz turisztikai vonzerő, ugyanis az elkövetkező években a dzsámi épülete melletti területen rózsakert kialakítását és étterem valamint szálloda megnyitását is tervezik.

A dzsámi alsó szintjének belső tere

Karl Rosenberg urat az Oktatási és Kulturális Minisztérium Pro Cultura Hungarica díjjal tüntette ki a felújított dzsámi átadásának alkalmából.
(A Pro Cultura Hungarica díjat a magyar kultúra értékeinek külföldi megismertetésében és terjesztésében, illetve Magyarország és más nemzetek művelődési kapcsolatainak gazdagításában sikereket elért külföldi állampolgárok kaphatják.)

Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi
2500 Esztergom
Berényi Zsigmond utca 18