Párhuzamos sorsok. Két Esterházy-kastély, egy Pápán és egy Fertődön. Mindkettő freskója a 18. századi magyar barokk festészet kiemelkedő alkotása és alkotójuk ugyanaz a személy: Mildorfer Ignác (Joseph Ignac Mildorfer). A világháború pusztítása és azt követő kifosztás utáni szomorú évtizedeket, szerencsés fordulattal, példás felújítás zárja le. Mind a pápai, mind a fertődi kastélykápolna felújításának nagyszerű színvonalát Europa Nostra-díjjal -a műemlékvédelem Oscar-díjával- jutalmazták (előbb a pápai, majd a fertődi felújítást díjazták).

A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttesének értéke és jelentősége mindenki számára egyértelmű. Az azonban kevéssé ismert, hogy amikor a világháború után helyreállították a kastély épületét, a kápolna restaurálására nem kerülhetett sor, miután az akkori rendszer nem tartotta fontosnak, hogy a kastélykápolna újra egykori szépségébe pompázzon és esetleg ismét egyházi feladatokat lásson el. A hosszú ideig tartó mellőzöttség végül szerencsés fordulatot vett és a mostohából igazi hercegnő lett. A kápolna felújítása  mintaként szolgálhat arra, hogy milyennek kell lennie az egész kastélynak a teljes helyreállítás után.

A kastélykápolna szinte észrevétlenül illeszkedik a kastély főépületéhez, jelenlétét a külső szemlélődő számára egyedül a természetes megvilágítását biztosító laterna árulja el. A díszudvarról egy kosáríves bejáraton keresztül léphetünk be, a főépületet a jobb oldali szárnnyal összekötő, ovális alaprajzú kápolnába. Kifestésére Esterházy Miklós herceg, 1764. október 25-én kötött szerződést Mildorfer Ignáccal, aki a következő évre készült el a munkával. A háromszintes, oldalfalain műmárványozással borított kápolnának - keskeny, nyújtott formája okán - egyedül a boltozati része volt alkalmas arra, hogy falfestést helyezzenek el rajta. A gazdag színekkel készült képen, mennyboltra nyíló látszatarchitektúra keretelésében, Szent István a magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának ajánlja fel a koronát (a kép teljes címe: Szentháromság és a korona felajánlása). A kastélykápolna felújítása több komoly feladatott jelentett a szakembereknek -a freskó restaurálásától a hiányzó oltárkellékek pótlásáig-, de az összes munka közül kiemelkedett az egykori laternának (felülvilágítónak) a visszaépítése. A laterna helyreállításának - amelyet egy korábbi átalakítás során szüntettek meg - az adta a jelentőségét, hogy Mildorfer a felső megvilágításnak megfelelően festette meg a kupola és a falak architektúráját. A laterna ugyanis az összegyűjtött fénnyel egyenletesen vonta be a kupolát -melyen így nem keletkezik vetett árnyék- és a  beeső sugarak hatására a felület rózsaszín árnyalatúvá vált (Mildorfer ennek megfelelően narancssárga visszfényeket festett a látszatarchitektúra alsó éleire). Ennek a ténynek az ismertében vállalták a szakemberek az egyáltalán nem egyszerű feladatot, hiszen a felülről jövő fényhatás nélkül nem lehetett volna egykori szépségében helyreállítani a freskót. Mildorfer finom színekkel -halvány, áttetsző tónusban- megfestett képe ma újra eredeti kialakításában látható, ahol a színek illetve a beeső fény összhatásának köszönhetően az az érzése a nézőnek, hogy a kép az ég felé emelkedve, ragyogó belső izzásában olvad fel. Különös szerencse volt, hogy a fertődi freskó nagy része eredeti állapotban maradt meg, így lehetőség volt a falfestmény hiteles restaurálásra, beleértve a hiányzó részeket is. Erre az oldalfalak márványt utánzó festésénél sajnos már nem volt lehetőség, ugyanis ott olyan mértékbe károsodott az eredeti minta, hogy hiteles restaurálására nem vállalkozhattak a szakemberek.

A helyreállítás során a kiszolgáló helyiségek eredeti kapcsolatát is visszaállították. A földszintről nyílik a sekrestye és az orgonaszoba, az emeletről pedig balra a hercegi oratórium, míg jobbra az énekkar számára szolgáló helyiség. Közülük a hercegi oratórium kifestése eleganciájában illeszkedett a kápolnáéhoz (ornamentális festés volt itt), míg a többi helyiség kifestése egyszerűbb volt.   

A háború alatt az eredetileg szintén Mildorfer festette nagy méretű oltárkép megsemmisült, az utána következő években pedig az oltár mozdítható részei is eltűntek. (Az oltárkép pótlására elhelyezett, Jézus égi küldetését ábrázoló kép F. Leicher alkotása.) Az oltári kellékeket a porlepte körvonalak és egykori fényképek alapján restaurálták. Elegánsan illeszkedik a belső tér összhangjához a strassbourgi vörös márványból készült, finom faragásokkal díszített oltárasztal. Az oltár felett a fából faragott, aranyozott dicsfénykoszorú látható.

A fertődi Esterházy-kastély kápolnájának felújítását 2001-ben Europa Nostra-díjjal jutalmazták. A díj odaítélésekor a bíráló bizottság az általános eljárástól eltérve egy nem helyreállított épületegyüttes egyetlen helyreállított elemét díjazta. Ezzel az elismeréssel kívánták kifejezni a kastélykápolna felújításának magas színvonalát, amelyet önmagában is méltónak találták az elismerésre és egyúttal kifejezésre kívánták juttatni azt is, hogy szeretnék, ha a kastély további részeinél is ugyanilyen magas színvonalú szakmai munka érvényesülne.

A cikk a Szép Magyarország magazin 2006 évi negyedik lapszámában jelent meg.

www.eszterhaza.hu | www.mag.hu

Kapcsolódó startlapok:
Kastély.lap.hu | Kastélyépítészet.lap.hu