Fülek vára


Közép-Szlovákia déli részén, az Ipoly folyó vidékén egy meredek
szirten áll a füleki vár. A várhegy a Cseres-hegység Tájvédelmi
Körzet része, amely Szlovákia legfiatalabb tûzhányóit foglalja magába.
A kôvárat valószínûleg a Kacsics nemzetség építtette még a tatárjárást
megelôzôen (1241 elôtt). A vár elsô ismert tulajdonosa Fulkó
rablólovag volt, akit 1246-ban „mezítelenül” vívandó lovagi viadalra
ítéltek és megfosztottak birtokaitól. A XIV. században birtokosai
közt találjuk Trencséni Csák Mátét, várnagyai azonban ebben a században
rendre Borsod és Gömör ispánjai voltak. Fülek 1544-ben
„ôsi jogon” Bebek Ferenc gömöri fôispán tulajdonába került. Az ô
idejében zajlott le a vár széleskörû modernizációja, Alessandro da
Vedano olasz hadi építész tervei alapján történô kibôvítése. Szolgált
itt ebben az idôben egy a forrásokban Aethiops néven emlegetett
szerecsen szolga, aki felfigyelt a fellegvárban egy ôrizetlen
ablakra, mely szemétledobálásra szolgált. Figyelmeztette a szécsényi
Hamza béget, hogy ezen keresztül a vár könnyen bevehetô. 1554-
ben a török véghez is vitte Aethiops tervét. A vár így 39 évre az
Oszmán Birodalom legészakibb szandzsákjának központja, a település
pedig a mai Szlovákia területén az egyedüli ilyen szintû közigazgatási
székhely lett. A vár császári csapatok általi elfoglalása
után 1593-ban 2400 muzulmán hagyta el az erôdítményt, az asszonyok
némelyike annyira teleaggatta magát aranyékszerrel, hogy
alig bírt járni. Fülek a XVII . század elejére a szélesebb vidék egyetlen
„töröktôl biztonságos” helyévé vált. A menedékhely távoli területekrôl
is vonzotta a nemességet, ekkoriban 30-40 nemesi família tartott
fenn házat vagy kúriát a városkában. A század elsô felében három
környezô vármegye – Nógrád, Pest-Pilis-Solt és Heves-Külsô-Szolnok
– is itt tartotta nemesi közgyûléseit és törvényszékeit. A vár kapitányai
ebben a korszakban a magyar történelem ismert alakjai Bosnyák
Tamás, Wesselényi Ferenc és II . Koháry István voltak. A török
szultán 1682-ben budai Ibrahim pasát szövetségeseivel, az erdélyi
fejedelemmel és Thököly Imre kuruc vezérrel küldte Fülek ellen. Az
erôsségbe a környéket elözönlô hadsereg elôl sokan bemenekültek,
így odabent a 700 fôs ôrség mellé érkezôkkel együtt mintegy 4.000
ember zsúfolódott össze. A 64 ágyúval felszerelt várvédô sereget
II . Koháry István várkapitány vezette. A vár alatt fokozatosan ötvenezres
sereg gyûlt össze. Az ostrom folyamán ugyan történt néhány
kísérlet a vár felrobbantására, de végromlását a török pasa parancsára
véghezvitt gyújtogatás, valamint a várfalak és bástyák emberi
erôvel történô lerombolása okozta. A szultán a sikeres füleki ostrom
után felkínálta Thökölynek a magyar királyi koronát, ô azonban csak
a Felsô-Magyarország fejedelme címet fogadta el.

Nézze meg Váras térképünket! | Kattintson ide!