Mosonmagyaróvár talán nem elsőként jut a turisták eszébe, amikor belföldi utazásukhoz úti célt keresnek, pedig a város több nagyszerű, különböző korszakokhoz kapcsolódó látnivalóval, műemlékkel rendelkezik. Tágabb környezetét, a Szigetközt is figyelembe véve, pedig hazánk egyik legszebb és legösszetettebb élményét nyújtó tájegységéről beszélünk.

Mosonmagyaróvár turisztikai vonzereje a nyártól egy olyan fejlesztéssel fog bővülni, ami biztos, hogy erős vonzerőt fog jelenteni a turisztikai piacon.

Futura

Évekkel ezelőtt kezdődött el az a folyamat, melynek eredményeként 2012 nyarán megnyithatja kapuit Mosonmagyaróvár legújabb attrakciója, a Futura.
A közel 300 éves volt magtár épületben egy olyan interaktív természettudományi élményközpont jön létre, ahol a látogatók közelebbről megismerkedhetnek a természettudományokkal, méghozzá a 4 természeti elem, vagyis a víz, levegő, föld és tűz segítségével.

A Futura rendkívül izgalmas, élményékkel teli kiállításai játékra és egyben ismeretszerzésre csábítják a kicsiket és nagyokat egyaránt. Látogass el családoddal, osztályoddal vagy barátaiddal a Futurába és légy része Te is egy nem mindennapi élménynek!

A projekt

A fejlesztés fő célja egy állandó, ugyanakkor folyamatosan megújuló interaktív természettudományi kiállítás létrehozása. A Futura felújítása, új funkcióval való megtöltése egy országosan egyedülálló, nemzetközi szinten is versenyképes intézményt hoz létre, amely ahhoz is hozzájárul, hogy Mosonmagyaróvár és a Szigetköz egy változatos, attraktív turisztikai desztináció legyen.

Interaktív, újszerű kiállításával játékos módon ismerteti meg a látogatókkal a fizika furcsa és érthetetlen jelenségeit, a Szigetköz élővilágát és a csillagászat legújabb találmányait. A fejlesztés további célja, hogy hosszú távon hozzájáruljon a Mosonmagyaróvárra érkező turisták tartózkodásának növeléséhez, illetve hazánk egyik legkiemelkedőbb turisztikai projektje legyen.

Az épület utolsó, 2001-es felújítását követően a Futura a Hansági Múzeum raktáraként szolgált, hiszen több ezer régészeti leletből és néprajzi tárgyból álló gyűjteményt tároltak itt.

Már hosszú évekkel ezelőtt rádöbbent a város vezetése, hogy ha az épületet nem sikerül megfelelő módon hasznosítani, új funkcióval ellátni; működése hosszú távon nem lehet fenntartható.

Elsősorban olyan hasznosítási lehetőségek merültek fel, amelyek nem csak az épület fenntarthatóságát biztosítanák, hanem összhangban is vannak Mosonmagyaróvár rehabilitációs elképzeléseivel.

Hosszas tárgyalásokat követően, 2008 tavaszán született meg a város képviselőinek döntése: az elkövetkező években egy olyan természettudományi interaktív bemutató központot szeretnének létesíteni a Futurában, amely belföldről és külföldről egyaránt látogatók tömegeit vonzaná Mosonmagyaróvárra.



Az épület története

A Szigetköz határában található Mosonmagyaróvár – korábbi nevén Moson és Magyaróvár – nagy történelmi múlttal rendelkezik, a Római Birodalom idejében a Duna menti limes mentén Ad Flexum néven említik, majd Szent István király idejében vármegye központtá vált.

A 13. századtól kezdve Moson fontos kereskedelmi szerepet töltött be a térségben, főként az Ausztria felé irányuló gabonakereskedelemnek köszönhetően. A 16-19. században számos kereskedőház és magtár épült főutcáján – többek között a Futura. A Futura építésének éve bizonytalan, a legtöbb helyi forrás szerint 1752-ben épült, bár a földszinti fagerendákba vésve az 1705-ös és 1751-es évszámok is olvashatók.

Egy 19. századi térkép ábrázolása szerint Habsburg–Tescheni Károly főherceg uradalmához tartozott, amely 1826-ban hitbizomány lett, a rajta álló raktárral együtt. Ez azt jelentette, hogy a birtok és az épületegyüttes a főherceg családjának elidegeníthetetlen vagyonává vált, több Habsburg főúr kezébe került, így például Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc is birtokolta a Futurát.

Az épületet 100 évente egyszer újra kellett vakolni: a dualizmus idején ez meg is történt, de később, a két világháború között elmaradt a felújítás, így kívülről igencsak elhanyagolt látványt nyújtott. 1937-ben a Futura akkori Habsburg tulajdonosa, ifjabb Albrecht főherceg eladta a magtárt Moson nagyközségnek, amiért cserébe összesen 42.000 pengőt kapott. A városegyesítés miatt az eladás folyamata elhúzódott, így végül 1943-ban került át végleg a Futura tulajdoni joga a város kezébe. Ezt követően a Futúra R.T. működtette a magtárat.

A II. világháború után államosították, a rendszerváltásig több intézmény tulajdonába került; végül 1995-ben ismét Mosonmagyaróvár városáé lett. Gabonatároló funkcióját az 1980-as években veszítette el, ezt követően földszinti részét kereskedelmi és raktározási célra hasznosították, az első emeleten pedig a Hansági Múzeum tárolta régészeti anyagát. 2001-ben állagmegőrző épületszerkezeti és építészeti felújítási munkákat végeztek rajta. A projekt megkezdése előtt is kiváló műszaki állapotban volt, napjainkban is Mosonmagyaróvár főutcájának meghatározó épületeként tartják számon.

Építészeti szempontból a Futura egyszerű, klasszicizáló stílusban megépített, monumentális megjelenésű késő barokk épület. Megépítése óta külseje valószínűleg nem sokat változott. Az épület belső kialakítása faszerkezetes, háromemeletes, belső megjelenése egységes. Különlegessége, hogy a mosoni gabonaraktárak közül egyedül a Futura maradt meg.

www.futuramoson.hu