Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a Zempléni-hegységhez
tartozó 552 méter magas vulkanikus eredetű sziklacsúcson
álló várrom hazánk egyik leglátványosabb hegyi várának emlékét
ôrzi. A füzéri vár romjainak régészeti feltárása és műemléki
helyreállítása – egy kisebb, 1977-ben lezajlott kutatást leszámítva
– 1992 óta folyamatosan zajlik.
Az 1235-ben már álló várat nagy valószínűséggel az Aba nemzetség
valamelyik tagja emeltette a történeti (Aba)Újvár megyében.
Bizonyára e nemzetséghez tartozott a legkorábbi birtokosként említett
Andornok „mester” – Andornicus – is, akitől egy 1270-ben kelt
adománylevél szerint a várat II . András király megvásárolta. Miután
II . András 1235-ben hunyt el, a várnak ennél a dátumnál korábban
kellett épülnie, azaz egyike a legkorábbi kôvárainknak. (Kővárainkat
jellemzően a tatárjárás után, IV . Béla király rendeletére építették.
A vár neve írásos formában 1264-bôl ismert, ekkor IV . Orbán
pápa próbált igazságot tenni a vár tulajdonlása fölött vitában
(eredménytelenül). A környék számos várához hasonlóan Füzér is a
Károly Róberthez hű Drugathek fennhatósága alá kerül a 14. század
közepén. 1389-tôl a vár közel 200 évig a Perényi család tulajdona,
mely időszak alatt a királyi koronát is őrzik (rejtegetik?) a várban
(1527-ben). A vár legkorábbi részei közé tartozik az ovális alakú
várfal és a déli palotaszárny nagyobbik része, a ma is álló kápolna
előzményével együtt. Talán már a 15. század elején állt a vár máig
leglátványosabb eleme, a bonyolult csillagháló boltozattal fedett,
szoborbaldachinokkal és ülőfülkékkel díszített későgótikus várkápolna.
A 16. század harmincas éveitől a fejlesztések irányánál a védelmi
képességek fejlesztése került előtérbe. A mohácsi csata után
készülhetett el az elővár és az ötszögű kapubástya. A vár utolsó,
reprezentatív célú átalakítása során reneszánsz stílusú részletekkel
gazdagították az épületeket. Füzér 1670-ben került a kincstár tulajdonába,
ezután bár őrség lakott a falai közt, állapotával nemigen törődtek.
A császáriak 1676-ban elhagyták a hadászatilag jelentéktelen
várat, előtte azonban még lakhatatlanná tették. A környék lakossága
által kőbányaként használt épületekből jószerével csak a
pinceszintek maradtak meg napjainkra.
A várban 1977-ben elkezdet ásatás folytatására az 1990-es évek
elején került sor. A feltárás aktuális feladata a nyugati, alsó várudvar
megtisztítása a törmeléktôl, a déli palotaszárny még fel nem
tárt pincéinek kitakarítása, valamint a kút és a ciszterna feltárása.
Az Oltai Péter építészmérnök tervei alapján zajló helyreállítás
eredményeképpen mára már elkészült az északkeleti
épületszárny, csaknem befejeződött a kaputorony és a kapubástya
rekonstrukciója, megkezdôdött az északnyugati palotaszárny
helyreállítása és részben megvalósult a kápolna restaurálása is.

Rekonstrukciós elképzelés a várról   (grafika: Ferenc Tamás)

A vár nyitva tartása: téli idôszakban
10–15 óráig, október 26 és március 14
között; nyári idôszakban 8–18 óráig,
március 15 és október 25 között.
tel.: 06/30 663 8802 (várgondnok)
A füzéri vár üzemeltetôje a Füzérért
Alapítvány. A várlátogatók adományaikkal
a füzéri vár helyreállítását segítik!

Programajánló:
• „Csûrdöngölô”, Füzéri
Hagyományôrzô Napok
2009. július 14–15.
• V. Füzéri Vár Napok – Füzéri Vár
2009. augusztus 17–20.

Információ:
Füzér Község Önkormányzata
3996 Füzér, Rákóczi út 2.
tel.: (06 47) 540 047
e-mail: info@fuzer.hu

Termékajánló

Újságok |  Naptárak |  Könyvek |  Kártyák |  Kiadványok | 

Magyar várak rajzos térképen | részletek
Rendelje meg a www.var-webaruhaz.hu weboldalon! Megjelent a magyarországi várak első látvány térképe, ami...

Magyar várak | részletek
Megjelent a Civertan Stúdió új váras kártyája, melynek lapjain 55 magyar vár légifotója, és 55 magyar vár...

Vendég voltam Budapesten | részletek
Vendég voltam Budapesten - játékkártya Az illusztrált játékkártya, budapesti vendéglőket, mulatókat mutat be...