2006-tól fogadja a látogatókat a példásan felújított győri zsinagógában a Vasilescu-gyűjteményből kialakított állandó kiállítás.

A Zsinagóga története

A zsinagógát 1870. szeptember 15-én avatták fel. Tervezője, Benkó Károly a monumentális kupolával fedett, nyolcszögletű alaprajzú szakrális térrel megtervezett imaházzal iskolát teremtett a zsinagóga építészetben, így az épület fontos helyet foglal el a 19. század Közép-európai építészetben.

Az épület központi terét öntöttvas oszlopokkal alátámasztott félgömb kupola fedi, sarkait nyolcszög alakban végződő tornyok zárják le. A nyugati homlokzatról nyíló főbejárat felett nagy körablak látható. Az épület neológ irányzat egyik előképe, mintája lett más városok hasonló épületeinek. (A neológ irányzat a zsidó újító mozgalmak speciálisan magyar ága.)

A nyolcszögletű tér egyik falát 1827-ben elbontották, amikor téli templommal bővítették az építményt, de a mostani felújítás során lehetőség nyílt az eredeti templomtér visszaállítására. A zsinagóga az 1960-as évektől részben üresen állt, bár az utóbbi években már rendszeresen tartottak zenei és kulturális programokat a falai között. Mostantól azonban valójában a „művészetek szentélye” lesz.

A kétszintes karzaton és a földszinti nagyterem paravánjain a Vasilescu-gyűjtemény képeit helyezték el, segítségükkel szinte teljes áttekintést nyújtva a XX. századi magyar képzőművészet jelentős alkotóinak munkásságáról (többek között Ország Lili, Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Kondor Béla, Víhg Tamás, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Hencze Tamás, Nádler István alkotásai láthatóak)

A zsinagógában lesznek koncertek, kulturális rendezvények, igaz a korábbinál korlátozottabb befogadó képességgel (körülbelül 200 fő helyezhető el egy koncerten).
A zsinagóga felújításának nagyságához elég egyetlen adatot kiemelni: a kupola 517 aranycsillagának helyreállításához 1800 aranylapocskát használtak fel.

Zsinagóga
(9025 Győr, Király u. 5)
Vasilescu - gyűjtemény,  állandó kiállítás.
Nyitva tartás: szerdától vasárnapig 10-18 óráig.


A Vasilescu-gyűjtemény: törzsét Ország Lili festményei alkotják. A kiváló művész szellemi elődei és művésztársai közül nagyon jelentősek Bálint Endre, Korniss Dezső, Vilt Tibor, Schaár Erzsébet, Hencze Tamás, Deim Pál és Nádler István alkotásai, köztük remekművek sokasága.
Számos további fontos festészeti és grafikai alkotást tartalmaz a gyűjtemény, így pl. Victor Vasarely, Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László, Gyarmathy Tihamér, Anna Margit, Kondor Béla, Martyn Ferenc, Keserü Ilona, Maurer Dóra és Bullás József munkáit.
A kisplasztikák alkotói között Vedres Márk, Kerényi Jenő, Medgyessy Ferenc, Pierre Székely, Vígh Tamás és Asszonyi Tamás nevével találkozunk

A gyűjteményről általában elmondható, hogy közös szellemi arculat köti össze a műveket a gyűjtővel, és egymással, mivel minden egyes darab gyűjteménybe kerülését komoly mérlegelés előzte meg. A mintegy hatvan évet átfogó kollekcióban az alkotások a magyar művészet filozofikus vonulatát képviselik. Összetett jelentés, mély emberi tartalmak és koruk új művészi törekvéseinek megjelenítői.