„A természet és az emberi szorgalom nyújt egymásnak kezet”
(Vajda János)

Az értelmetlen pusztítás és a nemtörődömség mementójaként is tekinthetünk József nádor alcsúti kastélyának megmaradt részeire, hiszen az épület átvészelte a II. világháború katonai eseményeit, pusztulását ezután, egy feltehetőleg gyújtogatás következtében kitört tűz és az okozta, hogy nem törekedtek a helyreállítására. Pedig ez a kastély napjainkban ugyanazt a szerepet tölthetné be a fővárostól nyugatra, mint a Gödöllői Királyi Kastély a túlsó oldalon.  A gyönyörű természeti környezetben, Budapesttől mindössze 50 kilométerre lévő, több irányból is könnyen megközelíthető látványosság ráadásul az egész Váli-völgy turisztikai motorja, egész napos tartalmas kirándulások kiindulópontja lehetne, felértékelve az itt található számos látnivalót (lovasberényi kastély, váli Vajda-emlékház, tabajdi Mezítlábas Park, stb.,).

Alcsútdobozon a szerepek mára felcserélődtek: az egykor a kastélyt körbe ölelő nagyszerű park (arborétum) lett mára a látogatók fő célpontja, az épület maradványai pedig úgy szolgálnak benne, mint azok a műromok, amelyek egykor az angolpark részei voltak.


Habsburgnak született magyarnak halt meg

József Antal főhercegről írták ezt halála után a kortársai, akik őt a legmagyarabb Habsburgnak tartották, nem érdemtelenül. József Antal főherceg 1776-ban született Firenzében. Budapesten először 16 éves korában -bátyja koronázása alkalmából- járt, majd fiatalon elhunyt testvére örökébe lépve, 1795-ben lett Magyarország császári helytartója. A nádori címet a következő évben kapta meg, és viselte egészen haláláig, 1847-ig. Ez az időszak egybe esett a magyar reformáció korával, azzal az időszakkal, amikor rengeteg nagyszerű szándék valósult meg hazánkban. Ezeknek őszinte híve és támogatója volt a nádor (többek között ő is segítette adománnyal a Magyar Tudományos Akadémia létre hozását). A magyarul hamar megtanuló nádort megszerették és tisztelték a magyar emberek, csak úgy, mint a tragikusan fiatalon elhunyt első feleségét, Alexandra Pavlovnát, akinek sírkápolnája Ürömön áll (a sírkápolnát a magazin 2009/3-as lapszámában mutattuk be).

A régensi kinevezése után Budára költözött főherceg 1819-ben lett az alcsúti birtok tulajdonosa. A birtok korábban a Vallásalap kezelésében volt. A korabeli visszaemlékezések szerint, akkor itt egy igencsak elhanyagolt és adottságait tekintve messze nem kihasznált földterület volt. Jókai Mór egy írásában úgy emlékezik, hogy a kastélypark területén összesen három fa áll, és ha ez a megjegyzés lehet a valóságnak egy író fantáziája által felerősített jellemzése, az biztos, hogy komoly feladat várt arra, aki ide nővényekben gazdag, buja parkot álmodott.
József nádor a kastély megtervezésével Pollack Mihályt bízta meg, aki egy egyemeletes, portikuszos –négy jón oszlopos- főhomlokzatú -ez a rész maradt meg a főépületből-, U alakú kastélyépületet tervezett, melyhez L alaprajzú oldalszárnyak csatlakoztak. Bár a kastélyról számos fotó és grafika maradt fenn, sajnos azonban az építésével kapcsolatos iratok az épület leégésekor megsemmisültek, így ebből a szempontból szinte elenyésző információ áll a rendelkezésünkre. Az épület alapkövének letételére 1920-ban került sor, és hét évvel később  jutott az építkezés olyan stádiumban, hogy az épület már beköltözhető volt, igaz, a munkálatok még ezután is folytatódtak. Időközben pedig megkezdődött a kastélyt körüli park kiépítése is (1925-ben). A Váli-víz és a Vértesacsai-patak felduzzasztásával csonakázótavat alakítottak ki, közepén szigettel, rajta műromokkal.

József nádor maga is ismerője és rajongója volt a botanikának így személyes irányítása, sőt kétkezi munkája révén alakul ki az a nagyszerű, 45 hektáros park, amelynek csodájára jártak a kortársak is. A nagyszerű, kora egyik legszebbikeként számon tartott klasszicista kastélynak és parkjának számos írói vénával is megáldott látogatója volt (Jókai Mór vagy Vajda János, aki uradalmi alkalmazottként ismerte meg a parkot), akik meg is örökítették, amit láttak.

A kastély főhomlokzata 

Vajda leírása szerint a kastély előtti tér nyújtotta a legnagyszerűbb látványt, és a park telis-tele volt a családi eseményeket megörökítő helyekkel (a jelentősebb családi eseményekre fák elültetésével emlékeztek, és a park egyes részei a családtagok nevét viselte. A nádor kedvenc pihenő helye a Csaplári erdőben volt -egy körös-körül orgonaösvénnyel beültetett kör, közepén obeliszkkel volt itt-, ahol az a libanoni cédrus is áll, melyet a nádor 1833-ban ültetett magról.

József nádor nem csak a kastély megépítésére és a park létre hozására fordított kiemelt figyelmet, de az egész uradalom gazdálkodását példaértékű módon feljavította: a földeket vegytanilag elemeztette és ennek alapján osztályozta, az utakat fasorokkal szegélyeztette, külföldi módszerek honosított meg. Ennek köszönhetően közel húsz év alatt az alcsúti uradalom az egyik legjobban működő volt hazánkban. Az uradalom színvonalára jellemző, hogy az egykori tehénistálló napjainkban egy golf klub központi épülete, és aki arra jár előbb gondolja azt, hogy egy főúri kúriát lát, mint gazdasági épületet. (Az Etyek felé vezető út mellett, a Máriavölgyben álló korszerű tehénistállót Cifraistállónak nevezték, azonban a nép csak  „marhapalotának” hívta, mert számukra túlzásnak tűnt az épület színvonala.)

Anyatelepe valamennyi díszkertnek

József nádor 1847-ben hunyt el, az ezt követő húsz évben nem történt jelentősebb változás az alcsúti birtok életében, egészen addig, amíg nyolcadszülött gyermeke, József Károly Lajos főherceg lett 1867-ben a birtok ura. Személyében újra olyan vezetője lett az uradalomnak, aki maga is rajongott a botanikáért (munkásságát egyetemi díszdoktori címmel és akadémiai tagsággal ismerték el). Az ő idejébe élte második fénykorát a kert: gyarapodott ebben az időben egyaránt a növény és az épület állomány is.

Korabeli ábrázolás a kastélyról és a pálmaházról

1871-72-ben Ybl Miklós tervei alapján egy hatalmas pálmaház épült a kastély délnyugati oldalán, ahol trópusi, szubtrópusi és mediterrán növényeket tartottak. Bővítették a tavat, kőhidakat emeltek, és egy vízvezeték kiépítésével segítették a növények jobb vízellátását a parkban. Bővítették a növényfajokat is, újabb fenyőfélék telepítésével. A kastélyépületet is bővítették és akkor épült meg Stornó Ferenc tervei alapján a ma is álló, neogótikus stílusú kastélykápolna. Bővítették a kastélyépületet is, és akkor építették át eklektikus stílusban az udvari és a hátsó homlokzatot. Épült állatkert és medveház, és megépült a lovarda is. József főherceg legalább 300 növényfaj honosítója volt hazánkban.

A főherceg 1905-ben hunyt el. Fia, József Ágost Alcsúti József néven politizált. A front elől 1944 végén elmenekülő tulajdonosok szinte semmit nem vittek magukkal a kastély értékes berendezéséből. Egy ideig orosz katonák használták a kastélyt, mely távozásukkor még épségben állt. Már a világháború befejezése után lobbant fel az a tűz (tisztázatlan okból, de feltehetőleg gyújtogatás történt), mely jelentős károkat okozott az épületben. A helyreállítás megkezdése helyett, pedig a megmaradt építőanyagokat is elhordták a környék építkezéseihez. Így ért szomorú véget a hazai klasszicista építészet egyik legjelentősebb alkotása. Hogy a kastélyépület megmentését mi akadályozta meg –a Habsburg családhoz való kötődése vagy csak egyszerűen a hanyagság- ma már nem tudhatjuk meg, talán már nem is érdekes. 

A kastély egykori főbejárata (fotó: Tomas Opitz )

A parkot 1941-ben védetté nyilvánították, majd közel tíz év viszontagságai után, 1952-ben a védettséget megújították. Ekkortól újból folyamatosan törődtek a parkkal, folyamatosan pótolják a növényeket, kitisztítják a tavat. A kápolna helyreállítására 1976-77-ben került sor, amikor a tórekonstrukció is megvalósult, majd fokozatosan helyreállítják a még álló épületeket, illetve a fennmaradt portikuszt is. A tájképi kert (angolkert) értékes és gazdag növénygyűjteménye alapján megkapta az arborétum elnevezést. A park egész tere a kastélyra lett komponálva, melynek portikuszáról a kert kétharmada szerves egységében látható. 

www.alcsuti-arboretum.hu/