Biztos vagyok benne, hogy a legtöbbünknek nem hangzott első hallásra ismerősen Homokkomárom neve. Még földrajzilag sem tudnánk pontosan elhelyezni. A „komárom” tag okán talán Komárom-Esztergom megyére tippelnének a legtöbben, pedig a valóságban az ország másik végében, Nagykanizsa mellett található.

Hazánk legszebbb és legjelentősebb kolostorai és Árpád-kori templomai a Civertan grafikus látványtérképén

A kegytemplom és a kolostor épülete  (fotó: www.civertan.hu )

A csendes település a vallásos utazók körében számít ismertebbnek, köszönhetően a kegytemplomának –és csodatévőként tisztelt kegyképének-, illetve a kolostort pár éve lakó Nyolc Boldogság Közösség jelenlétének.

A település legkorábbi írásos említése 1293-ból ismert –ekkoriban Kamar, Humukcamar elnevezéssel említik-, azonban minden bizonnyal sokkal régebbről lakott hely volt és feltehetőleg már Szent István király idejében is egyházas hely volt. Ez a korai templom a mai településtől keletre lévő Nagymező-tetőn állt. Korabeli írások szerint a 14. század közepétől pálos szerzetesek éltek itt, azonban a török hódoltság ideje alatt a falu lakatlanná vált, temploma elpusztult.

Kanizsa várának 1690. évi felszabadulása után kezdődhetett új élet a hozzá tartozó birtokon, melyhez Homokkanizsa is tartozott. Az új várkapitány Schenkendorf József ezredes lett, ő építetett egy fakápolnát a középkori homokkanizsai templom helyén, melyet 1702-ben szenteltek fel. A nagy tiszteletnek örvendő Szűz Mária képet a fakápolna építésekor találták meg (feltehetőleg a török időkben rejtette el valaki). Az üvegre festett, Dürer „Körtés Madonna” című képét másoló kegyképre a legenda szerint egy hársfa gyökerei között leltek rá. Az új templom főoltárára végül ezt a képet helyeztek el. A kápolna gondozását a ferencesek látták el.

Schenkendorf özvegyétől 1717-ben Esch Ferenc megvásárolta a birtokot. Az ő idejében került sor német családok betelepítésére és az új, ma is álló templom építésének megkezdésére (1722-ben). A templom építésének befejezésében illetve belső berendezésének elkészítésében –ezek nagyobb részben ma is használatban vannak- gróf Batthyány Lajos nádor is részt vállalt, miután 1744-ben királyi adományként megkapta Homokkomáromot és környéket. Ő hozatta ide Rómából 1751-ben Szent Félix vértanú gyermek ereklyéjét, melyet a nagy oltáron helyeztek el, a Boldogságos Szűz Mária képe alatt.

Szintén az ő anyagi támogatásával épült meg a régi kolostor helyett egy új épület a templom mellett az 1770-es évek első felében. 1751 és 1783 között több mint ötven csodás gyógyulásról maradt fenn feljegyzés és jelentős létszámú hívő látogatta már ekkor is települést. A csodákról fennmaradt feljegyzéseket az úgynevezett mirákulomos könyv őrizte meg. 

A templomépület felújítását 1938-ban Batthyány-Stratmann László támogatásából valósították meg. Az ekkor elkészült freskók terveit Kristóf Lajos készítette, megvalósításuk pedig Medvecki Jenő keze munkáját dicséri.

2003-ben –az abban az évben boldoggá avatott- herceg Batthyány-Stratmann László ereklyecsontját is elhelyezték a kegytemplom oltárán. Homokkomárom napjainkban a Dunántúl egyik legjelentősebb engesztelő központja. Az engesztelő napra minden hónap 13. napján kerül sor.

http://nyolcboldogsag.hu/homokkomarom-kegyhely/

http://homokkomarom.hu