Romantikával fűszerezett ismeretségét Molnár Ferenc regényének, a Pál utcai fiuknak köszönheti a főváros egyik legkellemesebb szeglete, a Füvészkert. Annak ellenére, hogy a kert egy kicsit kiesik a fő közlekedési útvonalakból –megközelítése egy kisebb gyalogtúrát igényel-, mindenképpen megéri a fáradságot a felkeresése, mert egy olyan „szigetre” érkezünk meg, amelyből kevés akad Budapesten.

A Füvészkertet ma már körbeveszi a város       (fotó: www.legifoto.com )

A mostani helyén a 19. század közepe óta található meg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem botanikus kertje, azonban története ennél jóval régebbre nyúlik vissza. Pázmány Péter által 1635-ben Nagyszombatban megalapított egyetem orvosi kara 1769-ben kezdte meg a működését (abban az időben a természettudományok oktatása az orvosi karokon belül folyt). Az egyetemi botanikus kert legkorábbi ősét Wintler Jakab hozta létre 1771-ben. Budára hat évvel később költözött az egyetem –a királyi várban kaptak helyet-, a botanikus kert ekkor a várhegy aljában, a mai Krisztina-tér és a Déli pályaudvar közé eső területet foglalta el.

Innen néhány év múlva Pestre –a mai Kossuth Lajos és Reáltanoda utca közé eső- területre, az egykori Ferences kolostor kertjébe költöztették át az egyetemi botanikus kertet. Jelentős változást hozott a kert életében, amikor József nádor támogatásának is köszönhetően lehetőség nyílt egy tízhektáros Józsefvárosi földterület megvásárlására. A korábban a Festeticsek tulajdonában lévő birtokon egy barokk eredetű –később vadászkastéllyá kibővített- épület is állt, és ez az épület az óta is áll.

A kert emblematikus épülete, az európai összehasonlításban is jelentős méretű Pálmaház megépítésére 1864 és 1865 között került sor.
(légifotó: www.civertan.hu )

Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a park megszépült és gazdagodott is, érdemes minden évszakban felkeresni, különösen akkor, amikor valamilyen rendezvény is várja a látogatókat.

www.fuveszkert.org/