Kora reneszánsz kori királyi villák maradványait találták meg a múlt század harmincas éveiben a II. kerületben. Az épületek létezéséről Bonfini és Oláh Miklós leírásaiból tudtak a szakemberek, pontos helyük azonban hosszú évszázadokra feledésbe merült. Építésükről alig, pusztulásukról pedig egyáltalán nem maradt fenn hiteles információ, így a romterületen megtalált maradványok segítségével próbálták rekonstruálni az egykori vadászkastély történetét.

>> Nyéki kastély légifotózás

Boldog idők lehettek azok az évek, amikor elég volt a mai Hűvösvölgyi út és Fekete István utca magasságáig kilovagolni, hogy vadban gazdag, kiterjedt erdőségben pihenhesse ki a budai királyi vár nyüzsgését, a mindennapi gondok stresszét a magyar uralkodó. A Budai-hegység erdőségében, az akkor itt álló Nyék település mellett állt azt a vadaskert, melynek közelében két épületet alakítottak ki, hogy lakópalotaként illetve fogadópalotaként szolgálják a magyar uralkodó igényeit.

Oláh Miklós egyértelműen II. Ulászló személyéhez köti a két villa építését, helyükön azonban már korábban is állt egy épület (egy vadászkastély). Ez a Zsigmond-kori "fapalota" téli használatra is be volt rendezve, miként arról a korabeli kályhacsempék maradványainak gazdagsága mesél. Az épületmaradványok megtalálása után időszakban Mátyás király személyéhez kapcsolták a villák építését (találtak néhány Mátyás emblémás kődarabot és Bonfini is említést tesz Mátyás nyéki, "Külvárosi palotájáról"), azonban a teljes leletanyag alaposabb tanulmányozása arra mutatott rá, hogy az építkezésen feltehetőleg ugyanazok a mesteremberek dolgoztak, akik a simontornyai vár reneszánsz átépítését végezték. Utóbbi munkáról tudható, hogy 1508-09-ben végezték el, azaz Oláh Miklós adatát erősítik meg (II. Ulászló 1490-től 1516-ig uralkodott és a nyéki építkezésekre okot adhatott az uralkodónak 1502-ben Candelei Annával történő házasságkötése).

A Budáról észak-nyugat felé kivezető út mellett - a királyi palotától nagyjából 5 kilométerre-, fallal bekerített területen, egy időben emelt két, egymásra merőlegesen elhelyezkedő épület közül az árkádos-loggiás homlokzattal ellátott emeletes villaépület lakóházként szolgálhatott (földszintjén kiszolgáló helyiségekkel,emeletén a királyi hálószobával), a tőle néhány méterre álló, szintén emeletes fogadó palota pedig ünnepségek tartására és a királyi vadásztársaság tagjainak fogadására épülhetett. Az egykori leírásokban "királyi palotaként" említett villák mellett hatalmas, vadakban bővelkedő vadaskert szolgálta a főúri vendégek igényeit.

A két villa építészeti előképe (mintája) a középkori budai királyi palota nyugati szárnya lehetett, amely mind alaprajzával, mind az udvari oldalán kialakított árkádos folyosójával azonosságot mutat a nyéki épülettel. A magyar építészet kora reneszánsz korból fennmaradt kevés emléke közé tartozó épületek hatással lehettek a magyar vidéki udvarház-típus (a kúria) későbbi kialakulására.
Mátyás király és II. Ulászló nyéki tartózkodása mellett írásos emlék maradt fenn arról, hogy járt itt II. Lajos és felesége, a nyéki mulatozásokon (kártyázásokon) pedig szívesen vett részt Zsigmond lengyel herceg -későbbi király- és Brandenburgi György (II. Lajos nevelője) is.

A mohácsi csata után Budára bevonuló Nagy Szulejmán is eltöltött két napot Nyéken (1526 szeptemberében). Nincs pontos információnk arról, hogy meddig álltak, meddig használták a nyéki villákat (a legkésőbbi megtalált lelet egy 1531-es dénár volt a romok között), azonban minden valószínűség szerint pusztulásukra a török hódoltság idején került sor.

A Budáról ÉNY felé kivezető út mentén festői környezetben állott a középkori királyi villa, ami Bonfini leírásában is szerepel. Az L-alakú épületegyüttes északi szárnya Zsigmond XIV. századi, téli használatra is berendezett körfolyosós vadászkastélya volt. A ma a Hűvösvölgyi útra merőleges, oldaltornácos elrendezésű szárnya az 1500-as évek elején, II. Ulászlónak Candelei Annával 1502-ben történt házassága alkalmával készült. Rehabilitációjával jelentősen gyarapodna Budapest középkori műemlékállománya.

Rehabilitáció
A Hűvösvölgyi út 78. számú telken álló egykori királyi villák (lakóépület és fogadó palota), és a közelükben fekvő kápolna romjai 2001. nyarán kerültek a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe. A lakóépületet fa szerkezetű tetővel fedve, párját fedetlenül vettük át.

Az egykor királyokat vendégül látó területet az évszázadok során - főleg a II. világháborút követően - beépítették, így a középkori maradványokat mára rendkívül szűk zöldfelület veszi körül, rekonstrukciója tehát jelentős nehézségekbe ütközik.

Nyék egykori csodás épületeinek romjait buja növényzet takarta, így elsőként ennek felesleges példányaitól kellett megszabadulnunk. A terep rendezése mellett megtörtént a telekhatár geodéziai kitűzése, valamint a kerítés új oszlopokkal való megerősítése és teljes felújítása.
Jelenleg egy biztonsági rendszer kiépítése van folyamatban, ami a rendőrségen jelzi majd az illetéktelen behatolókat.

Az ásatási területről származó mintegy 1600 db. faragott követ, amit eddig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pincéjében tároltak, átszállíttattuk egy nagyobb, a kövek vizsgálatára és méltó megőrzésére alkalmasabb raktárba. Elvégeztettük a kövek tisztítását és fertőtlenítését is. A ragyogó, reneszánsz-kori töredékek immár a kutatók rendelkezésére állnak.

A kőanyag feldolgozásán és az épületegyüttes műemléki helyreállításának dokumentációján Szekér György dolgozik. Ugyancsak ő lett megbízva a műemléki koncepcióterv és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével, melyeknek 2002. áprilisára kell elkészülniük.

Kapcsolódó startlapok:
Kastély.lap.hu | Kastélyépítészet.lap.hu | Magyar régész.lap.hu | Történelem.lap.hu