Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
A kőszegi Kálvária-templom története
Kőszeg városának festői összképét pompásan koronázza a várost övező hegygerincen, 393 méter magasságban emelkedő Kálvária templom. A városközpont szinte minden pontjáról jól látható, háromtornyos „Urunk koporsója” a provinciális barokk egyik legértékesebb magyarországi alkotása. Magyarországon a legtöbb fogadalmi emléket -Szentháromságoszlopot- az 1709-től 1711-ig pusztított országos pestisjárvány után emelték a túlélők, egyrészt a felgyógyultakért hálából, másrészt, hogy az újabb sorscsapások elkerüljék városukat. Kőszeg polgárai azonban nagyobb fogadalmat tettek a pestisjárvány ideje alatt: a Szentháromságoszlop felállítása mellett egy templom felépítésére is fogadalmat tettek, melynek helyszínéül a város melletti Kálvária-hegyet választották ki. A Kálvária-templom
A Szentháromság-szobor felállítására már 1713-ban sor került a város fő terén, azonban a templom felépítésének előkészítéséhez -az építkezéshez szükséges pénz előteremtéséhez- hosszabb időre volt szükség. Végül 1729-ben kerülhetett sor a templom alapkőletételére, miután Pálfy Miklós nádor, a város képviselő testülete és gazdag polgárai közösen biztosították az építkezés fedezésére szükséges költségeket. A kiválasztott helyszínen, a Kálvária-hegyen a jezsuiták emeltek 1686-ban, a Golgota mintájára egy egyszerű fakeresztet -azóta hívják a helyet Kálvária-hegynek-, melyet 1726-ban kőkeresztre cseréltek, és ugyanekkor helyeztek el a hegyre vezető út mellett 8 kisebb fakeresztet, Krisztus szenvedését ábrázoló festményekkel. 1715-ben emelték a templom mellett ma is látható kis kápolnát -Szent Donátnak, a szőlők védőszentjének tiszteletére.
A templom építéséhez szükséges pénz mellett az építőanyagnak a dombtetőre történő feljuttatása is komoly gondot okozott. A város lakóinak és a zarándokoknak kézben kellett felvinni a dombtetőre az alapanyagokat (köztük közel 70.000 téglát). Az alapkőletétel utáni első időszakban gyorsan haladt az építkezés -elsőként egy kisebb kápolna épült meg, amely később beépült a templomba-, azonban 1735 után egy kissé lelassult a munka (igaz a belső berendezés készítése haladt, de még nem volt kész a külső vakolás, a harangtornyok építése és a tetőfedés befejezése). A templom gondozását a jezsuitákra bízta a városi tanács.
A hegytetőre felérkezőt egy nagyszerű épület látványa
fogadja. A templom homlokzat előtt kőfal emelkedik, bejáratához széles, szobordíszes lépcső vezet
(1775-ben épült). A teljesen szimmetrikus templomépületet két oldalsó -kerek-
tornya fazsindelyes borítású, míg a középső, négyzetes tornyot rézlemezzel
borított hagymakupola fedi. A főhomlokzat szépségét -az arányai mellett- a
hármas toronyegyüttest összekapcsoló voluták (csigavonalú díszítő motívumok)
adják. A templom főhomlokzatát három feszület tagolja. Mindhárom alkotás
művészi munka: középen Krisztus, lábainál Magdolna (a fájdalmas Anya) és János
szobra látható. A templomtérbe vezető két szögletes kapu a keresztek között
nyílik.
A Kálvária-templom megközelítéséhez észak-északkeleti irányba kell elhagynunk a belvárost, és néhány perces autózással után, a város szélén érjük el a hegytetőre vezető sétány kezdetét. (Itt látható annak a bunkernek a bejárata, ahol 1944. december 6 és 1945. március 18. között a szent koronát és a koronázási jelvényeket őrizték, majd innen szállították tovább Ausztria felé). Az enyhe kaptatót ma Andalgó sétánynak nevezik, és aki vállalja a megmászását, azt egy különleges szépségű templom fogadja a hegytetőn. A hegytetőre vezető út mellett álló, fakeresztekre erősített festett táblák helyett 1763-ban kő stációkat állítottak (Georg Schweitez munkája), ezeket később (1890-ben) a templomkerítésbe falaztak be, amikor 14 új stációt helyeztek el a sétány mellett (Ludwig Shöne alkotásai). A templomhoz kőfallal védett kert és remetelak csatlakozik (emléktáblán olvashatjuk, hogy itt van eltemetve gróf Wels Henrik, a templom első festője, Kőszeg egyik remetéje). A templom mellől Kőszeg városának és környezetének nagyszerű panorámájában gyönyörködhetünk.
További informácio: kalvaria.lap.hu |
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|