Rövid családtörténet

A Nádasdy család tagjai évszázadokon keresztül jeles szereplõk voltak Magyarország történelmében. Nádasdy László, Dénes és /II./ András Károly Róbert mellett harcoltak Csák Máté ellen. Nádasdy Mihály 1408-ban a székelyek fõispánja volt, Zsigmond felvette õt a sárkányrend lovagjai közé.
Nádasdy-kastély
/I./ Ferenc Mátyás király alatt egy páncélos lovasezred kapitánya volt. Ennek fia, Tamás /1498-1562/ Bolognában és Rómában tanult. A mohácsi csata után többször pártállást változtatva végül Ferdinánd oldalára állt. Feleségül vette Kanizsai Orsolyát, s vele hatalmas birtokot kapott a Dunántúlon - ezzel vetette meg a család késõbbi hatalmát. Egyre magasabb rangra jutott, 1553-ban bárói címet kapott, 1554-ben az ország nádora lett. A reformáció nagy pártfogója volt. Fia, Nádasdy Ferenc /1555-1604/ kiváló hadvezér volt a török elleni háborúkban, a kortársak "Fekete bég"-nek nevezték. 1625-ben Nádasdy Pál szerezte meg a családnak a grófi rangot.
Nádasdy Ferenc /1625-1671/ ugyancsak fontos tisztségeket töltött be, országbíró, majd királyi helytartó volt. Mint nagy mûveltségû mûgyûjtõt és bõkezû mecénást tartották számon. Református hitét feladva rekatolizált. Részvételéért a Wesselényi-féle összeesküvésben 1671-ben kivégezték, vagyonát, mûkincseit elkobozták. 1681-ben az országgyûlés elrendelte tizenegy árvájának kártalanítását; közülük Ferenc /1660-as évek - 1718 után/ már császári generális. Fia, /V./ Ferenc /1708-1783/ ugyancsak katona volt, a tábornagyi rangig vitte; a hétéves háborúban a kolini csata hõse volt. Fia, Lipót-Flórián fõkancellár megkapta maga és utódai számára a Komárom megyei örökös ispánságot.
Lipót-Flórián dédunokája, Lipót /1802-1873/, és ennek neje, gróf Forray Júlia /1812-1863/ a reformkori Magyarországon, mint a jótékony intézmények, az irodalom és mûvészet pártolói szerepeltek. Nádasdy Lipót rendkívül nagy vagyon ura volt. A család bécsi ágának I801. évi kihalása révén még Lipót apja megörökölte annak dunántúli hitbizományi birtokait, míg a magyarországi ág is saját hitbizománnyal rendelkezett. Ehhez jöttek még Forray Júlia nagykiterjedésû birtokai a Dunántúlon és a Délvidéken. Nádasdy Lipót törekedett birtokainak továbbgyarapítására és összpontosítására. A központot Fejér megyében hozta létre. 1851-ben gróf Schmidegg Károlytól megvette a Fejér megyei Sárladányt - az itt elterülõ birtok egy 1860-as adat szerint 3837 hold volt - , 1852-ben Ürményi Józseftõl Agárdpusztát. Mindkét helyen régi kastély állott, Nádasdy Lipót székhelyét Ladányba tette át. Kérésére 1859. június 14-én a belügyminisztérium engedélyezte, hogy a helység nevét családi neve után "Nádasd-Ladány"-ra változtassa. 

Forrás: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága