A Festeticsek

Rövid családtörténet

A horvátországi eredetű Festetics család Magyarországra beköltözött első tagja, Pál (1590-1640) 1634-ben a Batthyány család birtokában lévő Németújvár várnagya és ispánja volt. Fia, Pál (1639-1720) Fitter Erzsébettel, Sárkány István keszthelyi várkapitány özvegyével kötött házassága után vetette meg a családi birtok alapját különböző birtokrészek megvásárlásával. 1712-ben zálogjogon Keszthely városa is a kezére került. Két fia közül az idősebb, József a tolnai, a fiatalabb, Kristóf, a keszthelyi ág megalapítója. Kristóf 1737-1740 között megszerezte a Gersei Pethő család hatalmas birtokait, a keszthelyi uradalmat a hozzá tartozó 31 községgel. Kristóf fia, Pál (1722-1782) jelentős közéleti pályát futott be, 1756-ban a bécsi Udvari Kamara, 1762-ben a Magyar Kamara tanácsosa, 1772-től pedig a Magyar Kamara alelnöke volt. Mint Mária Terézia bizalmas tanácsadója, olyan fontos kérdésekben nyújtott be az uralkodóhoz javaslatokat, minta az úrbérrendezés vagy a jezsuita rend feloszlatása. Pál fia, I. György (1755-1819) felállította az uradalom központi irányító szervét, a Directoratust, folytatta a keszthelyi kastély 1745-ben megkezdett átépítését, megalapította a keszthelyi gazdasági tanintézetet, a Georgicont, majd a Helicon-ünnepélyek megrendezésével kora íróival és költőivel került szoros kapcsolatba. Jelentős mértékben gyarapította a család műgyűjteményét.

forrás: Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézet

A keszthelyi Festetics-kastély | részletek
A Festetics család 1739-ben lett a keszthelyi uradalom birtokosa. Első kastélyuk 34 helyiségből állt és berendezésekor nem a fényűzés, hanem a praktikusság volt a fő szempont. A család felemelkedésével együtt gazdagodott a kastély kialakítása és berendezése, mígnem elérte a ma is látható, 101 helyiséges nagyságát, melyhez olyan igényes belső berendezés tartozott, amely már királyi családok tagjainak a...

Miniatűr Nemzeti Múzeum - A dégi Festetics-kastély | részletek
A dégi Festetics-kastélyt kevesebben ismernék fel fényképről, mint a parkjában álló kerti díszépületet, a Hollandi-házat. Pedig a „miniatűr Nemzeti Múzeum” – ahogy Singer Arthur történész elnevezte a főhomlokzat előtti széles oszlopos előcsarnokának (portikusza) és az onnan induló, enyhe lejtésű rámpájának nyomán, amely a szintén Pollack Mihály által tervezett budapesti...

1 |

 

1 |

Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem publikus, nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Eredmény: Kérjük írja be a két szám összegét! 19 + 17