Gyakran jár így az ember: a távoli dolgokat előbb észreveszi, mint azokat, amelyek közvetlenül a szeme előtt vannak. Talán nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, arra a kérdésre, hogy hol található hazánkban középkori templom, önök közül is kevesen említenék Budajenő nevét. Pedig a település ma temetőkápolnaként használt templomát feltehetőleg a 12. században emelték, és alakjában szinte változtatás nélkül vészelt át az azóta eltelt, közel nyolc évszázadot, annak ellenére, hogy ezalatt Budajenő történetében jelentős változások történtek.

Budajenő, azaz egészen pontosan akkor még csak Jenő, első írásos említését az 1200-as évekből ismerjük, de korábbi létezését igazolja a még régebbi, egyhajós temploma. Napjainkban a település szélén álló templomot egykor körbevették a lakók házai. A középkori Jenő lakóházai ugyanis a kis templom körüli dombon, illetve az ahhoz közeli völgyben helyezkedtek el. A régió középpontja ekkor a szomszédos telki bencés apátsága volt (Jenő lakói is az apátság béresei lehettek). A török hódoltság ideje alatt előbb teljesen elnéptelenedett a község (Puszta-Jenő lett), majd az újonnan betelepülők a település magját már nem a templom mellett, hanem a patakvölgyben, a mai Fő utca területén alakították ki.

A templom is súlyosan megrongálódott, de az 1720-as évek elején helyreállították, és "Péter és Pál" titulus alatt a falu plébániatemploma lett. Kálváriatemplom akkor lett, amikor az 1750-es évek végén felépült a község új temploma. (Időközben a telki apátságot újjáélesztő bécsi, vagy másképpen skót bencések is Jenőre helyezték át a székhelyüket.)  Ekkor készült el az a kálváriastáció, amely a templomhoz felvezető út mellett áll (a stáció képei időközben megsemmisültek). A templom helyreállítására az 1970-es évek első felében került sor. A középkori templomból megmaradt a szélein ferde támpillérrel közrefogott nyugati zárófal -kivéve a bejáratot-, a barokk vakolatmaradványok alól pedig több helyen kilátszott a kváderkövekből faragott falfelület és jól láthatóak voltak az elfalazott középkori ablakok is. Ezeket ugyanúgy visszaállították, mint a szentélyt. A középkori hangulat visszaidézésének elősegítésére eltávolították a szentélybe beépített -és erősen hiányos-barokk kálváriacsoportot, helyette egy új, tölgyfagerendákból összeállított, durva felületű műkőlapon nyugvó oltárlapot helyeztek el, hogy a templom újból használatba vehető legyen.

Számomra mindig különös érzés azokat a templomokat látni, amelyek rendületlenül állnak őrhelyükön, miközben a település, amely lakóinak lelki boldogságáért emelték, elpusztult.

Álljanak ezek a templomok az újjáépült falu szélén -mint Budajenőn- vagy attól távolabb, én sohasem érzem őket elhagyatottnak.

Megjelent a Szép Magyarország magaziban

>> Légifelvételek Budajenőről

Helytörténet.lap.hu | Településformák.lap.hu