Különleges hangulatú a Nádasdy-család nádasdladányi kastélya. Az angol vidék romantikáját idéző épület stílusának kiválasztásában, talán az a legenda is szerepet játszott, mely szerint a Nádasdyak Edmund ("Ironside") király leszármazottai. A kastélyt építtető Nádasdy Ferenc az épület középkori hangulatával a család ősi, dicsőséges múltjára szeretett volna utalni. Azoknak az időknek állítva emléket, amikor vérbe mártott tollal írták a történelmet, és a családja tagjai a harcmezőkön védték a hazájukat. Hős hadvezérek voltak, ha kellett, békeidőben azonban a kultúra, a művészetek nagy mecénásai lettek. A Nádasdy család tagjai fontos beosztásokat töltöttek be, királyok bizalmasai és segítői voltak. (A legenda szerint a tatárok elől egy nádasban rejtőző IV. Béla tartózkodási helyéről is csak egy Nádasdy tudott, aki vad récével táplálta a királyt, ezért használja a család a címerében a nádasból felrepülő récét). A kastélyban kialakított ősök csarnoka a legdíszesebb ilyen helyiség, ami Magyarországon valaha is megépült.

Sárladányból Nádasdladány

Pazarló bőségben sorakoznak a főúri kastélyok Fejér-megyében. Építésük a 18. század végére, a 19. század elejére esik, amikor a magyar arisztokrácia családjai Pozsonytól távolodva, Pesthez közeledve kerestek területet új családi központjaiknak, otthonuknak. A teljesség igénye nélkül vegyük csak számba az Esterházyak csákvári, a Károlyiak fehérvárcsurgói, a Brunszvikok martonvásári, vagy a Batthyányak bicskei kastélyát.

Helyszínválasztásuk mögött Pest gazdasági szerepének és társadalmi rangjának emelkedése állt. Ezt a gyakorlatot követte a Nyugat-Dunántúlon kiterjedt birtokokkal rendelkező Nádasdy család feje, amikor birtokai összpontosítására és egy új birtokközpont kialakítására területet keresett Fejér-megyében. A hatalmas vagyon felett rendelkező Nádasdy Lipót célja megvalósításához előbb 1851-ben gróf Schmidegg Károly sárladányi birtokát, majd egy évvel később az Ürményi család egykori, Agárd pusztai birtokát is megvásárolta. Mindkét birtokon már állt egy-egy régi épület. Az első időkben feltehetően Agárdon laktak -ugyanis itt alakították ki a családi kriptájukat-, azonban székhelyül végül Sárladányt választották. Jelenlétüket olyan meghatározónak gondolták, hogy engedélyt kértek a belügyminisztériumtól a helyiség nevének megváltoztatására. Így kapta az egykori Sárladány, 1859-ben a Nádasd-Ladány nevet.

Új kastélyt azonban nem a birtokot megvásárló Nádasdy Lipót, hanem egyetlen örököse, Nádasdy Ferenc építtette. Apja 1872-ben, halála előtt egy évvel adta át vagyonát a fiának, aki elhatározta, hogy egy nagyszabású, a család rangjának méltó új kastélyt emeltet. Olyan főúri lakra gondolt, amely helyt ad a családi könyvtárnak, levéltárnak és képtárnak, ugyanakkor egyszerre képviseli a család dicsőséges múltjának emlékét, miközben megfelel a társadalmi rangjuknak is. Nádasdy Ferenc állandó otthonának választotta Nádasdladányt, ahol három gyermekével élt, miután felesége, gróf Zichy Ilona fájdalmasan korán, alig öt évvel a házasságkötésük után, elhunyt. Nádasdy Ferenc felesége iránt érzett szeretetét jól mutatja, hogy soha többé nem házasodott meg.

A kastélyépület

Nádasdy Ferenc a kastély megtervezésére egy kevésbé ismert építészt, Linzbauer Istvánt kérte fel. Az épület terveinek elkészítésénél felhasználták a régi kastély falait, melyet az új főépülethez oldalszárnyként, merőleges csatlakoztattak. Az "L" alakú kastély nem csak alaprajzában, de stílusában is eltér kora szokásaitól. Bár nem egyedülálló a Tudor-stílus használata a magyar kastélyépítészetben, az 1870-es évekre már divatjamúltnak számított. A középkor hangulatát idéző stílus kiválasztásában az építtető akarata dönthetett, ami jól mutatja, hogy nem egy a divatot követő épületet kívánt emeltetni, hanem olyat, amelyik a legjobban megfelel céljai megvalósításának: a családi kultusz éltetésének és továbbadásának.

A vidékies, romantikus hangulatú épület magán viseli stílusa legjellemzőbb vonásait : a bástyák és tornyok aszimmetrikus elhelyezkedése, a lőréses párkányzatok, a magas kémények, a masszív támpillérek, az egész épületnek a mozgalmasságából áradó izgalmas változatossága, a merev, szigorú szimmetriák hiánya adja azt a romantikus szabadságérzetet, amely oly kedvessé teszi ezeknek a felületeknek a látványát. Ismerjük azt a könyvet is, amely a család birtokában volt, és mintakönyvként használták a tervek elkészítéséhez: Joseph Nash angol szerző, The Mansions of England in The Olden Times munkájának litográfiái között megtalálhatóak mind a kastély külső, mind a belső részeinek előképei. Az új kastély alapkövét 1873. július 18-án, ünnepélyes keretek között tették le. A díszes "zárkő letéti okmány" tartalmazza, hogy a kastélyt családi központnak tekintik, ugyanolyannak, mint a amilyen a sárvári vár volt a 16-17. században.

A homlokzat játékos szabálytalanságának köszönhetően, ahány szemszögből nézzük a kastélyt, annyi fajta épületet látunk. A meseszerű hangulatot erősíti a főbejárat feletti rész oromzatának lépcsőzetes kialakítás, illetve a főhomlokzat jobb szélén emelkedő kétemeletes, masszív bástya. A középkori hangulatú, lőréses mellvédes torony a család múltjának arra az időszakára utal, amikor fegyverrel védték az országot, a tetején lengő sötétkék-vörös színű családi lobogó pedig azt jelentette, hogy a kastély ura otthon tartózkodik.

Az érkező vendég az erkélyes kocsialáhajtó alatti főbejáraton keresztül lépett a két részből álló előcsarnokba. A mozaikburkolatú padlós előcsarnokból vezet a főlépcső az emeletre, ahol a grófi család magánlakosztálya volt. Mind az előcsarnok, mind a főlépcső a kor szokásaihoz mérten szerény méretű. A előcsarnok kétszintes részét a tetőn kialakított üvegmennyezeten keresztül természetes fény világította meg. A főszárny földszintjén helyezkedtek el a közösségi (nagy szalon, ebédlő, társalgó) helyiségek és a dísztermek (Ősök csarnoka). Az előcsarnokból közvetlenül a nagy szalonba, a kastély életének középpontjába léphettek a vendégek.

A társasági élet központját jelentő nagy szalonban helyezték el a hagyományok szerint a család legértékesebb műkincseit. A terem legértékesebb dísze egy többalakos jelenetsort ábrázoló selyemgobelin volt. Falain itáliai, németalföldi, spanyol és francia mesterek értékes képei függtek (a kastély legnagyobb értéke a családi képgyűjtemény volt), továbbá régi órák és herendi vázák emelték a helyiség pompáját. A szalon falait derékmagasságig lambéria fedte, felette kárpit volt. Mindkét végfalán egy-egy neoreneszánsz kandalló állt, mennyezetéről két míves kovácsoltvas csillár függött alá. Berendezése -korabeli fénykép alapján- kényelmes székekből, fotelekből és pamlagokból állt, melyeket néhány asztal köré csoportosítottak. Berendezési tárgyaihoz tartozott egy zongora is, mivel ez e helyiség volt a zenehallgatás helyszíne is. A nagy szalon körül helyezkedett el az összes fontos közösségi helyiség.

Legszorosabb kapcsolatban a télikerttel állt a nagy szalon, ahonnan egy nagy üvegfal-szerű ajtó keresztül kapta természetes megvilágítását. A nagy szalonból nyílt a kis szalon (vagy Boudoir), a biliárdterem, az ebédlő és az ősök csarnoka, a kastély legimpozánsabb tere. A nádasdladányi kastély belső berendezéséről egészen pontos leírások és gazdag fényképanyag maradt fenn, így pontosan ismerjük az enteriőrök gazdagságát és nagyszerűségét. Külön szerencse, hogy megmaradtak az ősök csarnokának pompás kialakítású faburkolatai és átvészelték a háborús időszakot a terem festményei is. (ezeket jelenleg a Nemzeti Galériában őrzik, de amint a kastély biztonsági megoldásai lehetővé teszik, szeretnék újra elhelyezni az eredeti helyükön.) A terem hangulatát a sötétre pácolt faszerkezetek meleg, barna színe határozta meg. Alul, körben padok vannak, melyekhez az arcképeket egykor magukba foglaló keretarchitektúrák csatlakoznak. A képekről annak idején a híres ősök életnagyságú festményei tekintettek le az utódokra. Az ablakokat a képeken látható személyek, színes családi címerei ékesítették. Az ősök csarnokának ékessége egy piramisformájú, világosszürke mészkőből készült kandalló, melynek egyik oldalán Nadásdy Ferenc a másik oldalán pedig Zichy Ilona portréja látható (az eredetileg Benczúr Gyula által készített festmények másolatai). A kandalló tűzterét színes csempe burkolja, felső részén pedig a nádból felszálló kacsa, a Nádasdy család címere látható. A címer alatt olvasható a család jelmondata : Si Deus pro nobis, quis contra nos  (Ha Isten velünk, ki ellenünk).

Az épület 1876-ra készült el teljesen -természetesen a belső kialakítás és berendezés még folyt-, ekkor Nádasdy Ferenc már idehozatta könyvgyűjteményét és a műtárgyakat. 1878-ban hozatták át Agárdról a családi levéltárat, míg a Szent Család titulust viselő házikápolnát 1879-ben szentelték fel. Az épület hátsó homlokzata követi a főhomlokzat mozgalmasságát. Északi sarkán egy nyolcszögletű torony emelkedik. A kastély hátsó homlokzatához egykor egy reneszánsz architektúrájú, faszerkezetes télikert csatlakozott. A stílusában a középkort idéző épületbe a kor legfejlettebb technikáját szerelték be (gázzal, majd villanyárammal világítottak a csillárok, padlófűtéssel melegítettek és a telefont is bevezették).

A háború után a kastélyban különböző intézmények nyertek elhelyezést, mígnem 1993-ban a Műemlékek Állami Gondnokságának a kezelésébe került. Ezután kezdődhetett meg az épület helyreállítása: felújították a tetőzetet, megkezdték a homlokzat helyreállítását és a belső berendezések restaurálása. Mivel a kastély eredeti bútorai és műtárgyai elvesztek, az egykor hangulathoz illő, korhű tárgyakkal szeretnék újra berendezni a szobákat. Ennek keretében a nagy szalonban, a kis szalonban, az írószobában neogótikus stílusú ülőgarnitúrát helyeztek el, az ebédlőben pedig egy ugyanilyen stílusú ebédlőgarnitúrát láthatunk. Megmaradt és ma is látható a könyvtár eklektikus berendezése (a kazettás mennyezet, a galériás polcrendszer és a csigalépcső). A család leszármazottai által létrehozott Nádasdy Akadémia a Művészetért és Környezetért alapítvány fáradozik 1994 óta azon, hogy addig is, amíg a kastély felújítása teljesen befejeződik, programokat, rendezvényeket szervezve tegye ismertté Nádasdladány nevét.


Felhasznált irodalom:

A nádasdladányi Nádasdy-kastély

(Sisa József, 2004)

Épített Örökségünk sorozat



Nádasdy-kastély

8145 Nádasdladány, Kastélypark 1.

Telefon: 06-22-590-015


www.mag.hu