Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
2017-07-14
Fatemplom Fesztivál - 2017. július 14-16.
  Az Őrség déli szélét érintő Magyarföld fatemplomát 2010-ben...

2017-07-13
Mesés Várjátékok - 2017. július 15.
  Mesés környezetben, mesés várjátékok. Hollókő húsvétkor kerül a...

2017-06-06
Ivan Dan -Szentendrei Szent Iván Nap - 2017. június 23-25.
A horvát népi hiedelem szerint, aki az év legrövidebb éjszakáján, a...

2017-05-31
Pünkösi Virágálom - 2017. június 2-5.
2017. június 2 és 5 között ismét virágba borulnak, ha nem is a pálmafák,...

2017-05-26
Eperfesztivál - 2017. június 9-11.
A tavasz korai üde pillanatai közé tartozik, amikor az első eprek...


Nagyvázsony

Aranykor. Országok, települések történetében a légfényesebb, a legdicsőségesebb évek ideje. Nagyvázsony (Vázsony) történetében ez az időszak a 15. század második felére (végére) esik, arra a 22 évre, amikor Kinizsi Pál volt a vázsonyi vár ura. Kinizsi feltehetőleg az otthonától távol töltötte ennek a két évtizednek a nagyobb részét (harcmezőkön vagy a királyi udvarban), mégis gondja volt arra, hogy átépíttesse és bővíttesse a várat és a plébániatemplomot, valamint egy monumentális kolostorépületet emeltessen a pálosok részére.

A három épület közül a plébániatemplom viszonylag változatlanul, a vár egyes részeiben épen, máshol töredékesen, a kolostor  pedig erősen romos állapotban élte meg a 21. századot. A Nagyvázsonyba érkezők általában a Veszprém-Tapolca főút -és a település központjába vezető út elágazása- mellett álló plébániatemplomot látják meg elsőként. A templom és a vár  közötti viszonylag nagy távolságot ma már belakta a település, Kinizsi idejében azonban a település házai a templom közelében helyezkedtek el, míg a vár szabad területen állt (a vár biztonságot nyújtó közelségét a töröktől való félelem értékelte fel, akkor költöztek oda Vázsony lakói).

A egykor a Mindszentek tiszteletére, majd újjáépítése után Szent István tiszteletére szentelt templom első ismert említése 1425-ből származik, és mivel ebben az oklevélben javításokról van szó, az is biztos, hogy az épület ekkor egy ideje már állt. A régészeti kutatás egy a 13-14. század fordulóján emelt -a mainál kisebb méretű- szentély maradványait tárta fel az épületben, a templomhajóval alapterülete azonban már ebben a korai időszakban is megegyezett a mai méreteivel. (A végét teljes szélességében kitöltötte az akkor torony, a templom bejárata pedig nem a torony alatt, hanem a templomhajó oldalán volt.) A hagyomány szerint ide temetkeztek a birtokos Vezsenyiek (minden valószínűség szerint ők voltak az építtetők is). A templom jelentős átalakítására és bővítésére -templomtorony alatti falban elhelyezett tábla szerint- Kinizsi Pál idejében, 1481-ben került sor. Ekkor a jelentősen kibővített szentélyt sekrestyével toldották meg, a falakat belül freskókkal díszítették. A török időkben a falu lakói elhagyták a templom környékét (inkább a biztonságot jelentő várhoz költöztek át), ennek következményeként a nagyszerű épület pusztulásnak indult. A templomépület viszonylag jó állapotban vészelhette át a nehéz időket, erre utal, hogy a Zichy család birtokosságának idejében, 1740-ben sorra kerülő helyreállítás során a gótikus részleteket nagy mértékben meghagyták. Jelentős átépítésre csak a torony esetében került sor -ami minden valószínűség szerint leomolhatott- és ekkor került sor a templom új, szobrokkal díszített barokk kapuzatú bejáratának a kialakítására is. A templom belsejében szépen harmonizálnak az úgynevezett "parasztbarokk" berendezési tárgyak a gótikus templombelsővel.

A plébániatemplomtól a település központja felé folytatva az utunkat, a háztetők felett hamarosan feltűnik a vár lakótornyának teteje. A középkori Vázsony birtokosai, a Vezsenyiek 1384-ben kaptak várépítésre engedélyt Mária királynétól. Ezt a várat -az úgynevezett Zádorvárat- Vázsonytól mintegy 6 kilométerre, egy dombsor gerincén építették fel. Ez a vár tehát meglehetősen messze esett a településtől, ráadásul egy vita miatt aránylag hamar el is kellett hagynia a családnak. Ezután emelhették a település és az itt elágazó főutak közelébe azt a lakótornyot, amelyik a mai vár magját jelentette. Az építkezés megkezdéséről nem áll rendelkezésünkre pontos adat, de az építési stílus alapján a 15. század elejét tartják a legvalószínűbbnek a szakemberek. A 28 méter magas lakótorony nagymértékben megőrizte az eredeti kialakítását. Szintjein ma különböző kiállítások tekinthetőek meg -segítségükkel megismerhetik Kinizsi Pál korát-, az egy későbbi korszakban kialakított ágyúteraszról pedig nagyszerű rálátás nyílik a környező dombvidékre. Innen fentről jól áttekinthető az egykori vár bonyolult alaprajza is. Ezekre a bővítésekre már Kinizsi Pál korában került sor, aki otthonának egy palotát emelt itt, annak védelmére pedig jelentősen megnövelte az épületegyüttest, melynek ekkor kialakult alaprajza alig változott az elkövetkező évszázadokban. Kinizsi halála után felesége még hosszú évtizedekig élt a várban, az ő halála után azonban a vár fokozatosan végvárra alakult át. A vázsonyi vár a török időkben rövid ideig volt csak az ellenség kezén.

A vártól kényelmes sétára (a temető melletti út vezet oda), azonban már erdős területen állnak az egykori Szent Mihály-kolostor romjai. A magyarországi késő gótikus egyházi építészet jelentős emlékét a fennmaradt oklevél szerint 1483-ban alapította Kinizsi Pál és apósa, Magyar Bálint. Azonban minden jel szerint a családi temetkezőhelynek szánt épületegyüttes építését már korábban -1480-81 táján- megkezdték. Annak ellenére, hogy a kolostorban aránylag rövid ideig tartózkodtak a pálos szerzetesek -a kolostort 1543-ban hagyták el a pálosok, az épületegyüttest később a környékbeli földesurak robbantottak fel, nehogy a török kezére jusson-, az itt folyó szellemi és alkotómunka magas színvonalát jól mutatja az itt készült kódexek közül az a négy, amelyet ma is ismerünk (a Festetics-, Czech-, a Peer- és a Gömöry-kódex). Kinizsit halála után -végakaratának megfelelően- a pálos kolostor templomában temették el. Vörösmárvány sírköve összetörve és hiányosan, de nagyobb részben megkerült, miként megvan az egykor vele együtt eltemetett sodronyos páncélingje, sisakja és kétélű pallosa is.

Nagyvázsony utcáin bóklászva -vagy miként Csokonai mondta: Vázsony szent omladékait bejárva - ma is érezzük Kinizsi jelenlétét. Ez a település ötszáz éve őrzi szellemét, teremtő akaratának emlékeit, és reméljük, így lesz még hosszú évszázadokig.

Nagyvázsony
Nagyvázsonyi légifotózás

További látnivalók
Schumacher-ház (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
Cím: Nagyvázsony, Bercsényi u. 21.
Nyitva: május 1 és szeptember 30 között

Posta Múzeum
Cím: Nagyvázsony, Temető u. 1.
Nyitva: április 1 és október 31 között

Kovács Múzeum
Cím: Nagyvázsony, Kossuth L. u. 35.
bejelentkezéssel látogatható
Telefon: 06-88-264-057

Kapcsolódó oldalak:
www.nagyvazsony.hu | www.kinizsivar.hu | Várak légifelvételei

Kapcsolódó startlapok:
Helytörténet.lap.hu | Kolostor.lap.hu | Nagyvázsony.lap.hu | Várépítészet.lap.hu

Kapcsolodó cikkek:


Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.