Nógrád vára

A honfoglalás után, Szent István király uralkodása alatt életre
hívott vármegyék elnevezésüket legtöbbször a központjukat
adó – jellemzően újonnan épített – várról kapták. Így történt ez
Nógrád vármegye esetében is.

Rekonstrukciós elképzelés a várról (Ferenc Tamás grafikája)
Megvásárolható képeslap formájában a www.var-webaruhaz.hu olalon

 

A vár építéstörténete

A tengerszint fölé 286 méterrel – de a környező síkság fölé csak
50-60 méterrel – magasodó hegy tetején álló, szabálytalan alaprajzú,
belsőtornyos és belső várból álló nógrádi vár hazánk legrégibb
kővárai közé tartozik. A kőből emelt vár keletkezésének pontos
idejét nem ismerjük, de az tény, hogy ezen a helyen már korábban
is állt egy kezdetleges formában épült földvár. Ezt újíthatták fel,
erősíthették meg a népvándorlás korában itt élt szláv és bolgár törzsek,
és elképzelhető, hogy ezt a várat már Novigradnak (Újvárnak)
nevezték. (Castrum Nougrad elfoglalásáról Anonymus is megemlékezik.)
A vár elsô írásos említését 1108-ból ismerjük, és még 1274-
ben is, mint „castrum regium” (királyi erősség) olvashatunk róla.

 

Báthori Miklós idejében

A tatárjárástól a 15. századig kevés adatunk van a várról. A tatárjárás
során a várhoz tartozó település – Nógrád városa – kihalt,
és hiába népesítették be újra, már sohasem nyerte vissza egykori
jelentőségét. Nógrád a 13. század végétől püspöki birtok – a váci
püspökséghez tartozik –, nagyarányú fejlesztésére és bővítésére
Báthori Miklós püspök idején – 1475 után – került sor. Báthori Miklós
korának nagyrabecsült műveltségű humanistája volt. Itáliában végezte
tanulmányait, így ottani élményei is hatással lehettek építkezéseire.

Váci rezidenciájának építésén olasz mesteremberek is
dolgoztak, Nógrádon pedig a szintén olasz származású Traguinus
Jakab tervei alapján folyt a munka. Nem lehet kétségünk afelől, hogy
a nógrádi várat is nagyvonalú, korának kiemelkedő építészeti alkotásaival
gazdagította. Ami ma látható a várból az mind ebben az
időben épült, köztük az a három emelet magas torony is, melynek
megmaradt csonkja már messziről jelzi az érkezőnek a vár helyét.
Ugyanekkor készült el a reneszánsz palotaszárny is.

Ezeknek az építkezéseknek állíthatott emléket a várban megtalált sárkányos,
farkasfog díszítésű Báthory címer, melyen az 1483-as évszám olvasható.
A természet által nyújtott előnyöket jól kihasználó vár jelentős
erősségnek számított a török hódoltság idején. A törökök harc nélkül
foglalták el, felszabadítására 1594 februárjában került sor. A nógrádi
vár sorsa a második török megszállás idején pecsételôdött meg.
1685-ben ugyanis egy villámcsapás felrobbantotta a várban lévő
lőporraktárt, és robbanás óriási pusztítást végzett a védőfalakban.
Ezután a törökök a még megmaradt, ép részeket is felgyújtva elhagyták a várat.

A vár pusztulása és helyreállítása

A 18. század elején tervbe vették a vár helyreállítását és megerősítését,
azonban mivel ezekkel együtt sem lett volna képes egy
komolyabb ostromnak ellenállni, a császári csapatok közeledtének
hírére – 1709 októberében – a kurucok lerombolták. A vár így vesztette
el véglegesen a katonai jelentőségét, a még álló részeit ezután
az időjárás és a környék lakossága bontotta tovább. 1949-ben
Héj Miklós vezetésével kismértékű ásatást végeztek a belsővár árkában,
de a helyreállítás kibontakozására az 1997-es esztendőig várni
kellett. Ebben az időszakban egészült ki az Új-olaszbástya, kapott
védőtetőt a kerek rondella és ekkor állították fel az országzászlót is.

A vár egész évben szabadon látogatható.

Megközelítése: A „Kék” turistaút nógrádi pecsételőhelyétől,
a vasútállomástól kiágazó kék rom jelzést követve kényelmes
sétával érhetô el a vár bejárata.

Programajánló:
Őszi vigalom
2009. szeptember 26–27.

Információ:
Nógrád Község Önkormányzata
2642 Nógrád, Hunyadi u. 18.
tel.: (06 35) 362 001
e-mail: hivatal@phnograd.hu
www.nograd-var.hu

 

A várhoz kapcsolódó hírek:

A nógrádi vár rehabilitációja
Gerzsenyi-Sárközy Mariann diplomamunkája az www.epiteszforum. hu oldalon

Nógrád Bátori Miklós püspök idejében
leírás a nógrádi plébánia oldalán

 

Báthori Miklós, Mátyás püspöke | részletek
Báthori Miklós 1435 körül született, apja Báthory István országbíró, anyja Butkai Borbála volt. Korának kiemelkedő képességű humanistája volt, és bár építkezéseinek és műveinek legnagyobb része elpusztult az idők folyamán, szellemiségét nem felejtette el az utókor. Báthori Miklós Bolognába (Itáliába) tanult, ahol Galeotto Marzio tanítványa volt. 1469-től választott szerémi, 1474-től váci püspök....

1 |