A honfoglalás után, Szent István király uralkodása alatt életre
hívott vármegyék elnevezésüket legtöbbször a központjukat
adó – jellemzően újonnan épített – várról kapták. Így történt ez
Nógrád vármegye esetében is.

Rekonstrukciós elképzelés a várról (Ferenc Tamás grafikája)
Megvásárolható képeslap formájában a www.var-webaruhaz.hu olalon

A vár építéstörténete

A tengerszint fölé 286 méterrel – de a környező síkság fölé csak
50-60 méterrel – magasodó hegy tetején álló, szabálytalan alaprajzú,
belsőtornyos és belső várból álló nógrádi vár hazánk legrégibb
kővárai közé tartozik. A kőből emelt vár keletkezésének pontos
idejét nem ismerjük, de az tény, hogy ezen a helyen már korábban
is állt egy kezdetleges formában épült földvár. Ezt újíthatták fel,
erősíthették meg a népvándorlás korában itt élt szláv és bolgár törzsek,
és elképzelhető, hogy ezt a várat már Novigradnak (Újvárnak)
nevezték. (Castrum Nougrad elfoglalásáról Anonymus is megemlékezik.)
A vár elsô írásos említését 1108-ból ismerjük, és még 1274-
ben is, mint „castrum regium” (királyi erősség) olvashatunk róla.

Báthori Miklós idejében

A tatárjárástól a 15. századig kevés adatunk van a várról. A tatárjárás
során a várhoz tartozó település – Nógrád városa – kihalt,
és hiába népesítették be újra, már sohasem nyerte vissza egykori
jelentőségét. Nógrád a 13. század végétől püspöki birtok – a váci
püspökséghez tartozik –, nagyarányú fejlesztésére és bővítésére
Báthori Miklós püspök idején – 1475 után – került sor. Báthori Miklós
korának nagyrabecsült műveltségű humanistája volt. Itáliában végezte
tanulmányait, így ottani élményei is hatással lehettek építkezéseire.

Váci rezidenciájának építésén olasz mesteremberek is
dolgoztak, Nógrádon pedig a szintén olasz származású Traguinus
Jakab tervei alapján folyt a munka. Nem lehet kétségünk afelől, hogy
a nógrádi várat is nagyvonalú, korának kiemelkedő építészeti alkotásaival
gazdagította. Ami ma látható a várból az mind ebben az
időben épült, köztük az a három emelet magas torony is, melynek
megmaradt csonkja már messziről jelzi az érkezőnek a vár helyét.
Ugyanekkor készült el a reneszánsz palotaszárny is.

Ezeknek az építkezéseknek állíthatott emléket a várban megtalált sárkányos,
farkasfog díszítésű Báthory címer, melyen az 1483-as évszám olvasható.
A természet által nyújtott előnyöket jól kihasználó vár jelentős
erősségnek számított a török hódoltság idején. A törökök harc nélkül
foglalták el, felszabadítására 1594 februárjában került sor. A nógrádi
vár sorsa a második török megszállás idején pecsételôdött meg.
1685-ben ugyanis egy villámcsapás felrobbantotta a várban lévő
lőporraktárt, és robbanás óriási pusztítást végzett a védőfalakban.
Ezután a törökök a még megmaradt, ép részeket is felgyújtva elhagyták a várat.

A vár pusztulása és helyreállítása

A 18. század elején tervbe vették a vár helyreállítását és megerősítését,
azonban mivel ezekkel együtt sem lett volna képes egy
komolyabb ostromnak ellenállni, a császári csapatok közeledtének
hírére – 1709 októberében – a kurucok lerombolták. A vár így vesztette
el véglegesen a katonai jelentőségét, a még álló részeit ezután
az időjárás és a környék lakossága bontotta tovább. 1949-ben
Héj Miklós vezetésével kismértékű ásatást végeztek a belsővár árkában,
de a helyreállítás kibontakozására az 1997-es esztendőig várni
kellett. Ebben az időszakban egészült ki az Új-olaszbástya, kapott
védőtetőt a kerek rondella és ekkor állították fel az országzászlót is.

A vár egész évben szabadon látogatható.

Megközelítése: A „Kék” turistaút nógrádi pecsételőhelyétől,
a vasútállomástól kiágazó kék rom jelzést követve kényelmes
sétával érhetô el a vár bejárata.

Programajánló:
Őszi vigalom
2009. szeptember 26–27.

Információ:
Nógrád Község Önkormányzata
2642 Nógrád, Hunyadi u. 18.
tel.: (06 35) 362 001
e-mail: hivatal@phnograd.hu
www.nograd-var.hu

A várhoz kapcsolódó hírek:

A nógrádi vár rehabilitációja
Gerzsenyi-Sárközy Mariann diplomamunkája az www.epiteszforum. hu oldalon

Nógrád Bátori Miklós püspök idejében
leírás a nógrádi plébánia oldalán