Vagyunk egy páran. Ha jól gondolom Ön is, aki most e sorokat olvassa, azok közé tartozik, aki már elment a 6-os úton Paks mellett, talán nem is egy alkalommal, de mégsem szánt rá időt, hogy megálljon, hogy körülnézzen és megismerje a települést. Tudom, hogy csalóka ez az átutazás, mert azt az érzést kelti az emberben, mintha átmenne a városon, pedig szinte semmit sem lát az autóban utazó Paks nevezetességeiből. Az Atomerőmű látogató-
központját felkeresők nagyobb része sem folytatják a programját Pakson, pedig megérné a fáradságot a város többi látnivalója is.

Hogy ez a jövőben ne így legyen, azért a Paksi Turisztikai Információs Iroda -a város vezetésével és a helyi szolgáltatókkal együttműködve- megmutatta a Szép Magyarország magazin munkatársasinak mindazt, amire a Paksiak büszkék. Az egész napos program minket meggyőzött: jól éreztük magunkat, kedves emberekkel találkoztunk, érdekes helyeken jártunk. Reméljük írásunk Önt is arra ösztönzi, hogy legközelebbi utazását úgy tervezze meg: Pakson megállok.

Paks napjainkban elsősorban az Atomerőművet jelenti az embereknek. Nincs is ezzel semmi gond, hiszen a megaberuházás alapvetően változtatta meg a település életét, kezdve onnan, hogy nagyon sokan telepedtek le az építkezés kezdete óta Pakson, egészen odáig, hogy a település talán legismertebb emberének, az olimpiai bajnok cselgáncsozó Kovács Antalnak a „nevéből” sem hiányozhatott az „Atom” elnevezés -Atom Anti- bizonyítva azt, hogy a kezdeti félelmek és idegenkedés után immár természetes része lett az Atomerőmű Paks mindennapjainak.

Az Atomerőmű látogatóközpontjának felkeresését mindenképpen ajánlom azoknak, akik Pakson járnak, hiszen itt a beruházás, az építkezés dokumentumai mellett megismerhetik az atomenergia hasznosításának történetét is. (A látogatóközpont kiállítása ingyenesen tekinthető meg).

A város megismerését pedig érdemes a történelmi, úgynevezett óvárosi részen kezdeni. A Budapest felől érkezők elsőként az északi településrész központjába érkeznek meg. Itt áll Paks legimpozánsabb épülete, az egykori Erzsébet szálló. A klasszicista épület hosszú évekig a Paksi Képtár otthona volt, jelenleg szállodává történő átalakítása folyik (Az épületet az Atomerőmű vásárolta meg.)

Tovább haladva a Szent István tér korai romantikus homlokzatú bazársora (épült 1885-ben) hívja fel magára a látogatók figyelmét. A bazársor feletti Templom téren áll a katolikus nagytemplom és a református. A városnak ez a része sok mindent megőrzött a 19-20. századi Paks hangulatából. Az óvárosi részben járva érdemes felkeresni a város történetének emlékeit bemutató Városi Múzeumot (Deák Ferenc utca), ahol egészen az őskortól kezdődően mutatják be Paksnak és tágabb környékének történetét és emlékeit.

A város teljes megismeréséhez hozzátartozik a legújabb időszak emlékeinek a felkeresése is, ezért érdemes útba ejteni az újvárosi részt is, annak ellenére is, hogy itt elsősorban annak a lakótelepnek a hazai állnak, amelyeket az Atomerőműbe érkező dolgozóknak építettek. Ezek az épületek is jellegzetes képviselői egy kornak, köztük néhány egyedi megoldású panelházzal.

Paks legújabb kori épített emlékei közül kiemelkedik a Makovecz Imre által tervezett Szent Lélek templom. Tervezésére 1987-ben adott megbízást a paksi római katolikus egyház, felszentelésére pedig 1990 Pünkösdjén került sor (bár ekkor még nem volt teljesen kész az épület). A közadakozásból épült templom jellegzetes képviselője Makovecz organikus szellemiségű építészetének; különösen szépek a templom faragott szobrai, oltárképe. A templom kialakításának alapgondolatáról így vall a tervező: „Az épület egy ősi jel térbeli megfogalmazása. Ez a jel (S) a magyar népművészet alapjele, de megtalálható eurázsia számtalan területén, a kelta, szkíta hatás alatt álló vidékeken is. Az alaprajz két szimmetrikus helyzetű S-szimbólumból áll. A két jel noha egybevágó, ellentétes helyzeténél fogva a világosság-sötétség, férfi-nő, nap-hold, valójában a jang-jin dinamikus egyensúlyban álló ellentétét jelenti. Ezért hordoz a torony holdat és napot, ezért áll az egyik oldalon a sötétség, a másik oldalon a világosság angyala. Ebből az ellentétből kell megszületnie a kereszténység Androgyn gondolatának, Jézus Krisztusnak, kinek szobra középen, az oltár felett áll.”

És ha már átértünk a jelenben, akkor folytassuk városnéző utunkat Paks legújabb büszkeségének, a Városi Képtár új épületének megismerésével. A Paksi Képtárat Halász Károly alapította és 1991-es létrehozásától hosszú évekig -de ideiglenes elhelyezéssel- az egykori Erzsébet szálló épületében helyezték el. Ezt az épületet 2005-ben az Önkormányzat értékesített. A képtár elhelyezésére pedig egy használaton kívüli üzemcsarnokot vásároltak meg. (Különös lenyomata Paks történetének ez a költözés, hiszen a képtár új épülete egykor a város legjelentősebb munkaadóján, a konzervgyárnak volt a tulajdonában. A konzervgyár sajnos tönkrement, a „helyébe lépő” -legnagyobb munkaadó-Atomerőmű megvásárolja az Erzsébet szálló épületét, amit addig a képtár használt, és ennek köszönhetően újra élet tölt meg egy olyan épületet, amely Paks egy korábbi korszakának emlékét őrzi.) Az üzemcsarnokon csak a legminimálisabb változtatásokat végrehajtva alakították ki a képtár új otthonát. A nagyszerű munkára a nemzetközi építész szakma is felfigyelt, a falak között folyó magas szakmai munkára pedig nemcsak a paksiak lehetnek büszkék, ugyanis ilyen nagyságrendű magyarországi városban -Paks lakóinak száma közel 20.000 fő-, sehol másutt nincs önálló -kutató munkát és a nemzetközi művészeti világ élvonalába tartozó gyűjtemény építő- képtár. A képtár saját gyűjteményének bemutatása mellett évente általában két nagyobb és két kisebb kiállítást szervez. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy lássuk, a Városi Képtár nagyon komoly nemzetközi ismertséget és elismerését fog még hozni a városnak. 

Önmagában a Városi Képtár felkeresése is megéri a paksi utazást, azonban a város még számos és változatos látnivalót kínál azoknak, akik „leveszik a lábukat a gázról” és lassítanak a Paks tábla átlépése után.

Paksi programok

2009. július 1-5.
Nemzetközi Gastroblues Fesztivál
www.gastroblues.hu

2009. augusztus 20-21.
Paksi Nyár a Duna-parton

2009. szeptember 11-19.
Paksi Ősz – II. Siller Fesztivál

2009. november 14.
VII. Márton napi ökomenikus újboráldás

További információk, programajánlat:
www.utazaspaks.hu
www.paks.hu

Gasztronómia

A halászléhez nem értek, de aki szereti, az biztosan megtalálja a számára szimpatikus kínálatot a paksi vagy dunakömlődi csárdák illetve éttermek ajánlatai között. A halászlé neve összeforrt Pakséval, ez nem újdonság talán senki számára, ami viszont annál meglepőbb, hogy Paks egy nagyon komoly és bizony országos összehasonlításban is egyedülálló hangulatú pincesorral rendelkezik. Paks jelentős bortermő vidék volt, napjainkban ennek a komoly múltnak a megidézése a cél. A Sárgödör tér pincesorának műhelyeiben folyó munkát egyre gyakrabban ismerik el a különböző borversenyeken érmes helyezéssel, ami biztató jövőt jósol a paksi borkultúrának, a Sárgödörtéri pincesor pedig olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek jól kihasználva óriási turisztikai érőt jelentenek. Különösen büszkék a helyi szőlősgazdák a Pakson jelentős hagyományokkal bíró siller boraikra. Elismerésre méltó a szándék és a paksi présháztulajdonosok igyekezete, akik évente több rendezvényt is szerveznek a Sárgödör téren, közülük is kiemelkedik a Rendhagyó borverseny (április elején volt), ahol minden látogató egyúttal borbíráló is lehet, az őszi Siller Fesztivál (szeptember) és a Márton napi ökomenikus újboráldás (november). 

Bővebb információ: 

Sárgödörtéri Présháztulajdonosok Egyesülete

Kovács Mihály „főpohárnok”

Tel: 06-20-316-4221

Siller bor:
Kevesen tudják, hogy ez a bor igazából sem a vörös, sem a rosé borokhoz nem sorolható. Az erjesztés folyamatának egyik fontos fázisa, a héjon áztatás ideje a shiller bor esetében hosszabb, mint a rosé boroké, de rövidebb, mint a vörös boroké, azaz körülbelül 24-48 óra. Ezalatt az idő alatt a szőlő héja már átadja színanyagai egy részét az erjedő mustnak, de még nem terheli azt az erősebb, savas ízű tanninokkal. A siller tehát könnyű, friss gyümölcsös ízű bor, de a rosé boroknál teltebb, fűszeresebb aromával bír. Élénkvörös szín, gyümölcsös ízvilág és karakteres zamat jellemzi ezt a már-már feledésbe merült, ősi magyar borfajtát.
info: www.utazaspaks.hu

Fényképek: Opitz Tamás (www.planetzro.com/opitz)