A magyar pincefalvakban meglévő népi építészeti és kulturális örökségek megőrzése, értékvédelme és bemutatása érdekében négy település csatlakozásával létrejött a Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetsége. Az alapító okiratot a székhelyül választott Tolna megyei Györkönyben írták alá.


Györköny, Monor, Páty és Ócsa, pontosabban az ezen településeken működő civil szervezetek hozták létre egyéves előkészítő munka után a Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési Szövetségét a Györkönyi Pincehegyért Egyesület elnöke, Györköny polgármestere kezdeményezésére. Braun Zoltánt a szövetség elnökévé választották, a székhely Györköny lett.

Ezen kívül Magyarország sok településén találhatóak még pincefalvak. Ezek általában nem a nagy borászatok árnyékában, hanem kis falvak mellett eldugva, gyönyörű környezetben, sok esetben szinte ismeretlenül. Jellemzőjük, hogy a település lakott területeitől, illetve a szőlő ültetvényektől elkülönülten épültek fel. „Pincefalunak minősül az a szőlő- és borfeldolgozására alkalmas présházakból, pincékből álló épületegyüttes, amely egy különálló rendezési övezetben, területen, a település területén jött létre. Az itt kialakult közösségi létforma, az építészeti és természeti környezet a település kultúrájának, hagyományainak és arculatának szerves és meghatározó részét képezi” – fogalmazott Braun Zoltán, aki szerint: szeretnék ezeket a kihalástól megóvni, a bennük rejlő értékeket megőrizni, másoknak megmutatni együtt, közös erővel. Azt, hogy pontosan mi tekinthető pincefalunak, szakmai szervezeteket is bevonva, rövidesen egzakt módon meg fogják határozni.

A györkönyi pincehegy 11 hektáros területén 330 présház van, és bár a szőlővel való foglalatosság, a borkészítés egykor szinte az egész falut eltartotta, ma már nem éri meg ezzel foglalkozni, a pincehegy már nem biztosít megélhetést. Ugyanez a többi pincefalura is elmondható, mint ahogyan az is, hogy ezek a folyamatok építészeti szempontból is nyomot hagytak a présházakon, sok került romos állapotba; az esetleges felújításokat a környezet, az építészeti hagyományok figyelmen kívül hagyásával végezték el.

Egyes pincefalvakban – mint például Monoron – elértéktelenedtek, és olcsón cseréltek gazdát ezek a komfort nélküli ingatlanok, amelyeket alacsony jövedelműek lakásként használnak, amiből mindenféle bonyodalom, rendetlenség származik. Ezt már Kugel György mondta el az MTI-nek. Ő a Monor Környéki Strázsa Borrend és a Monori Borút Egyesület képviseletében vett részt az új szövetség alapításában.

A zömében több száz éves pincefalvak, ahol vannak építészeti szempontból értékek is, főként azért érdemesek a figyelemre, mert a közösségi élet színterei voltak és lehetnek - vázolta Kugel György. Az a cél, hogy erre ráirányítsák a figyelmet. Ennek eszköze a közös marketingmunka, az anyagi források összpontosítása, pályázati lehetőségek kiaknázása, a tapasztalatok, ötletek cseréje, jó gyakorlatok átültetése.

Terveikről Braun Zoltán azt mondta, közös adatbázist, honlapot kívánnak létrehozni. Útjára indítják a „Kalandozások a magyarországi pincefalvakban” turisztikai programsorozatot, a Pincefalvak napját. Előbbi lényege, hogy a kitűzött elismerésre, címre pályázóknak sorra kell látogatniuk a pincefalvakat, utóbbié, hogy egy kijelölt napon az összes pincefalu hasonló tematikájú rendezvénnyel hívogatja az érdeklődőket.

A tagság célja, hogy a pincefalvak és általuk a települések gazdasági erejét erősítsék, a vidék fejlődését elősegítsék azzal, hogy munkahelyteremtő, jövedelmet termelő vállalkozások elindulását generálják. A szövetség nyitott, várják a többi magyar pincefalu csatlakozását.

Forrás: Mti