Regéc nevét – a szláv eredetű szó jelentése szarv, földnyelv –1298-ban említik először, azonban ekkor csupán arról emlékeznek meg, hogy a Regéc nevű hegy alatt ütközött meg a magyar és tatár sereg, itt álló várról nincs szó.

1307-ben már biztosan állt a vár, ugyanis az Aba nembeli Amadé
nádor a falai közt állított ki egy oklevelet. Minden valószínűség szerint
az építtető is az Aba nemzetség tagjai közé való személy volt,
a vár építésére pedig a 13–14. század fordulójának táján kerülhetett
sor. A várat a király foglalta el 1316-ban, és Regéc ezután hosszú
ideig királyi tulajdon maradt. 1420 és 1644 között a gyakori tulajdonos
váltások jellemzik a vár történetét. Ekkor I. Rákóczi György
ostrommal szerzi meg Esterházy Miklós nádortól Regécet. A Habsburg
ellenes szervezkedésben, a Wesselényi-összeesküvésben való
részvételéért „fizetett árban” az is benne volt, hogy a Rákóczi-család
által birtokolt várakba császári őrséget kellett fogadni. Ez alól Regéc
kivétel volt.

Férje halála után Zrinyi Ilona akkor még alig pár hónapos
II . Rákóczi Ferenccel a regéci várba költözik (1677-ben),
aki így itt tölti gyermekkorának első időszakát.
Zrinyi Ilona késôbb feleségül megy Thököly Imréhez, a bujdosó
kurucok vezéréhez. Miután Thökölyt elfogta a Váradi pasa,
a kurucok csatlakoztak a törökök ellen küzdő csapatokhoz,
azonban a császáriak – ígéretük ellenére – bevonulnak
a Regéci várba, amit három évvel késôbb – császári rendeletre –
leromboltak.

Regéc várának hadi jelentôsége a Rákóczi szabadságharcban
már nem volt, annak bukása után 1711-ben a császár elkobozta.
Regéc osztrák hercegek kezébe került, akik a vár további
pusztulásával mit sem törődtek.

Regéc Várában tíz évvel ezelött – 1999. július 5-én – indult meg
a műemlék megóvását, annak biztonságossá tételét és helyreállítását
szolgáló munka. A település Önkormányzata kulturális és történelmi
örökségnek tekinti a várat, idegenforgalmi vonzerejét igen jelentôsnek
ítéli, ezért előbb kezdeményezte, és azóta is szervezi régészeti
feltárását, helyreállítását. A helyreállítás részeként megkezdődött
a régészeti feltárás az északi toronyban és annak környékén ill.
az északi bástyában, melynek déli ill. északi sarka megerősítésre
került. 2002 őszén épült vissza az északi torony harmadik falának
egy jelentôs része a boltívvel, majd a következô évben helyreállításra
került az északi bástya és megépült az ún. fogadóépület a vár
bejáratánál. Ez a munka az elmúlt 300 év legnagyobb beruházása
volt. Két csendesebb év után, 2006-ban megkezdôdött a
palotaszárny helyreállítása, azaz az egykori főúri rezidencia
újjáépítésének elsô üteme.

A vár megújulása érinti a vár környékét is, ahol rendezettebb, tisztább,
és élvezhetôbb környezetet alakítanak ki. Az elkövetkező időszak
fő feladata a vár egészének régészeti feltárása és állagmegóvása,
a balesetveszély megszüntetése lesz. Határozott a szándék a
vár bizonyos részeinek részleges helyreállítására (északi torony,
rondella, melléképületek), valamint egyes részek teljes
újjáépítésére (palotaszárny, kelti várfal).
A vár megközelítése Regécről két útvonalon lehetséges: a község
alsó részén, gyalogtúra útvonalon, aminek hossza 2400 méter, illetve
gépkocsival is megközelíthetô, Regéc Háromhuta irányába eső
végén, melynek hossza 2500 méter. Mind két útvonalat információs
táblák jelzik a településen.

Rekonstrukciós elképzelés a várról   (grafika: Ferenc Tamás)

A vár nyitva tartása:
A vár nyitvatartása: mindennap 9 és 17 óra között.
Belépők: Diák, nyugdíjas 300 ft, Felnőtt 500 ft.

 

Információ:
Régéc Község Önkormányzata
3839 Régéc, Fô út 47.
tel./fax: (46) 387 533
mobil: 06/30 305 5775 – Bakos Ferenc
e-mail: bakosferi@regec.hu
www.regec.hu