Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében...

Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár
  Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?...

Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is
Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város...

Új kiállítás - Mezőtúr
Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,...

Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya!
A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a...


Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


A Rózsák tere csodája

Budapest egyik legszebb egyházi épülete a VII. kerületi Rózsák
terét ékesítő Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom.

Az impozáns épület Steindl Imre egyetlen jelentős egyházi alkotása,
aki a tervekbe több olyan épület részleteit is beleszôtte – pl. a kassai
dóm, a marburgi középkori templom –, amelyek kapcsolódnak Szent
Erzsébet kultuszához. A pályája csúcsán álló Steindl életművének
másik jelentős alkotásával nagyjából egy időben épülő templom
munkálatainál Steindl előszeretettel dolgozik együtt ugyanazokkal
a mesterekkel, mint az Országház esetében. A két épület külső és
belső díszítőelemei, díszítésének mintavilága közti analógiákat figyelembe
véve, az Árpád-házi Szent Erzsébet templomot az Országház
szakrális párjának is tekinthetjük.


Az Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő templom építését az
Erzsébetváros kerület – a kerület Erzsébet királyné emlékére lett
elnevezve – gyors ütemű fejlődése tette indokolttá. A Rózsák terén
ma is áll annak az 1881-ben emelt templomnak az épülete, amelyik
hamarosan kicsinek bizonyult a katolikus hívők kiszolgálásra.

Az új – nagyobb befogadó képességű – templom építésére kiírt pályázaton
a kor legnevesebb építészei vettek részt, és közülük Steindl Imre
tervét fogadta el a bíráló bizottság. A monumentális méretű templom
építését 1893-ban kezdték meg, felszentelésére 1901. május
16-án került sor. A korai francia gótika elemeit megidéző templom
az egyik utolsó képviselője azoknak az épületeknek – úgynevezett
összeművészeti alkotásoknak –, ahol az építész egészen a belső
berendezési tárgyak megtervezéséig teljes egységben tervezte meg
az épületet. Ritka szerencse, hogy ezt az egységét még mai is őrzi
a templom, bár a Róth Miksa által tervezett üvegablakok nagyobb
részben sajnos megsemmisültek – a szentély üvegablakai eredetiek –,
de a többi berendezési tárgy szinte hiánytalanul ma is megvan.

A templom méreteinek meghatározásakor Erzsébetváros vezetői
arra számítottak, hogy a kerület gyorsan gyarapodó lakosságának
kiszolgálására szükség lesz egy ilyen nagyméretű templomra, melynek
fenntartás azonban komoly megterhelést jelent a helyi közösségnek.

1995-ben már olyan állapotban volt a templom, hogy felmerült
a lehetôsége annak, hogy visszafordíthatatlanul eltűnnek – megsem-
misülnek – a falfestések. Ekkor keresték meg Kemény Marianne
festő-restaurátor mûvészt, aki részletesen felmérte és dokumentálta
az akkor még meglévő – de már jelentősen elhomályosodott,
elkoszolódott, elázott és néhol már a alig látható – díszítéseket. Az
épület tetôszerkezetének és külső homlokzatának javítása után, 2000-
ben megbízálást kapott a belső restaurálás készítésére, a dokumentáció
alapján már korábban elkészült látványtervek, valamint a részletes
restaurálási terv kidolgozására, ami a munkák elkezdéséhez
elengedhetetlen volt.



A falfestések helyreállítását a szentéllyel kezdték meg – 2001-
ben –, majd következtek a mellékszentélyek és a közöttük lévő
boltszakasz (2003-ban) és a kereszthajó három boltszakasza (2004-ben).
A munkák a Szent Erzsébet Plébániáért Alapítványa szervezésében
indultak el (adományok, egyházi és állami támogatások, pályázatok
segítségével), majd egy rövidebb szünet után,2009-ben – immár
az Erzsébetvárosi önkormányzat anyagi támogatásával – folytatódhatott
a munka. Jelenleg a templomhajó középső mennyezetének
restaurálása folyik. Kemény Marianne – aki a munkával megbízott
Clematis Stúdió Mûvészeti Kft. ügyvezetôjeként a restaurálási munkák
irányítója és művészeti vezetője – a még fellelhető minták –
minta töredékek – alapján rekonstruálta az egykori díszítését, melynek
visszatérő motívumát az Árpád-házi Szent Erzsébethez kötődő
legismertebb legenda szimbóluma, a rózsa adja.
Kemény Marianne szeretné hinni, hogy a megkezdett munkát
most már kihagyások nélkül be tudják fejezni, mert minden szempontból
ez lenne az ideális megoldás.
Aki látja az általuk eddig elvégzett munka eredményét – amit
ma még össze lehet hasonlítani azokkal a részekkel, ahol rossz állapotban
van a falfestés –, az tudja, hogy az is egy kisebb csoda, amit
ők véghezvittek.

További információ a templomról:
http://rozsaktere.uw.hu
Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániáért Alapítvány
1074 Budapest, Rózsák tere 8.
Gerenday Ágnes kurátor, az Alapítvány titkára


Ez a cikk a Szép Magyarország magazin 2009 évi harmadik lapszámában jelent meg.

Fotó: Tomas Opitz

 

Ismeri a Szép Magyarország Magazint? | Kattintson ide!

Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat | Adatvédelem |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.