Sárospatak területe a 11.században királyi birtok (szálláshely), a
Bodrog átkelőhelyénél kialakult település – akkor még Patak
néven – pedig a környező erdőbirtokok központja volt.
Patak korai várának építésérôl több feltételezés is felmerült.
Azonban az 1262-ben Patak néven említett vár nem a Rákóczi-vár
akkor már állt részeire vonatkozott, hanem a Sátoraljaújhely melletti
Várhegy várat nevezték akkor így. A Rákóczi-vár legkorábban
épített részének goldolt lakótornyáról – a Vörös-toronyról – a legújabb
kutatások azt derítették ki, hogy nem épült korábban a vár
többi részénél. Errôl a toronyról ugyanis azt feltételezték, hogy már
a korábbi birtokosok, a Pálócziak idejében megépült, és Perényi Péter
később köréje építette fel a ma is látható vár magját. A Pálócziaknak
a város északkeleti részén, a Héce nevű negyedben állt a kastélya
– udvarháza –, melynek vár módjára történő megerôsítésre Mátyás
király adott engedélyt 1456-ban. Ez a vár később, már a Perényiek
birtokosságának idején – 1528-ban – megsemmisült egy ostromban.
Perényi Péter koronaőr, országnyi birtokok ura, Patakot azután
szerezte meg, hogy a Pálóczi-család utolsó tagja a mohácsi csatamezőn
életét vesztette. Perényi az elôrenyomuló törököktôl veszélyeztetett
Siklósról helyezte át Sárospatakra a családi székhelyét, ahol
nyilvánvalóan az anyagi és társadalmi helyzetét megfelelően reprezentáló
birtokközpont kialakítása volt a célja. A vár építése 1534
elején kezdôdött meg. A munkálatok során a középkori város központjának
teljes déli felét fallal és árokkal vették körül. A fal délkeletin
sarkán emelték a rezidenciaként funkcionáló, torzult négyzet
alaprajzú ötszintes lakótornyot, melyben már 1537-ben béketárgyalások
folytak Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között.
A városfal építése az egykori felíratok szerint 1541-ben fejeződött be.
A várfal keleti oldala melletti palotaszány – ún. Perényi-szárny
– építését már 1540-ben elkezdték, azonban Perényi Péter időközbeni
bebörtönzése, majd halála miatt, a munkák csak 1567-ben fejeződhettek
be. A Perényi család kihalása után elôbb a Királyi Kamara,
majd 1573-tól a Dobó család lett a vár birtokosa. 1608-ban
lett Patak ura Lorántffy Mihály, kinek lánya I. Rákóczi György felesége
lett. Ekkor vette kezdetét Patak második fénykora, lett a vár
a Rákóczi birtok fejedelmi központja. A Rákócziak is rangjukat méltón
reprezentáló átalakításokkal gazdagították a várat. Felépült az
úgynevezett Lorántffy-szárny és a külsô lépcsô (a loggia), majd
már a fejedelem halála után – felesége szándékai alapján
– a védelmi célokat szolgáló ágyúterasz.
A Rákóczi-szabadságharc bukása után – a Rákóczi vagyonból – a
Trautsohn herceg kapta meg a várat (1711-ben). Ő a leromlott állapotú
várat barokk ízlésben megújíttatta. Romantikus-ekletikus stílusát
az 1838–39 közötti átépítés – a Bretzenheim hercegi család
birtoklása idején – során kapta a várkastély. A sárospataki vár 1875-
tôl a Windischgrätz hercegek, 1945-tôl a magyar állam tulajdona.
A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.

A Rákóczi-vár látképe  (grafika: Ferenc Tamás)

Idôszaki kiállítások :
• Késő reneszánsz hadművészet
2009. április 1-től október 30-ig
• Kálvin kontra katolicizmus
2009. október 15-tôl 2010 tavaszáig
Programok:
• Zemplén Fesztivál koncertjei a várudvaron
2009. augusztus 7., 9., 12.
• Kulturális Örökség Napok 2009. szeptember 19–20.
Információ: Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma
3950 Sárospatak, Szent Erzsébet út 19.
tel.: (06 47) 311 083, e-mail:spatak@rakoczimuzeum.axelero.net
www.spatak.hu

• A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeum
Nyitva tartás:
hétfô kivételével naponta 10–18 óráig.
Állandó kiállít ások:
Rákócziak dicső kora, Fôúri élet a XVI – XVII. században
(Vörös-torony), Kőtáraink (Gótikus kôtár, Reneszánsz
Kôtár, Beszélô kövek), Hegyaljai szôlészet és borászat
története, Délnyugati kazamata kiállítása

A múzeum honlapja: www.spatak.hu