Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
2017-08-24
Súr – Magyarország legszebb fekvésű falva
  Nem kis dolog, ha egy települést az országa legszebb...

2017-08-10
Végvári Vigasságok - 2017. augusztus 11-13.
Ostrom 1552 Eger várához mindenkinek van kapcsolata. Gyermekként,...

2017-08-08
Pannonhalmi Gyógynövényhét – 2017. augusztus 15-20.
  A szerzetesi élet már a kezdetektől összefonódott...

2017-07-14
Fatemplom Fesztivál - 2017. július 14-16.
  Az Őrség déli szélét érintő Magyarföld fatemplomát 2010-ben...

2017-07-13
Mesés Várjátékok - 2017. július 15.
  Mesés környezetben, mesés várjátékok. Hollókő húsvétkor kerül a...



Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen






Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig

Sátoraljaújhely vára


A Sátor-hegyek aljában, a tatárok pusztítása után új helyen kiépült
település – Újhely, később Sátoraljaújhely – szerencsés
földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően már a középkorban számottevő
fejlődésnek indult. Zemplén vármegye egykori székhelye
jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik: a szomszédságában
fekvő Borsiban született II . Rákóczi Ferenc, innen indult politikai
pályára Kossuth Lajos. Megyei Hivatalnokként a városban működő
megyei levéltárban dolgozott Kazinczy Ferenc költő és nyelvújító.
A település délnyugati vége felett emelkedő Várhegyen a 13. század
közepén emelték a várat, melynek építése a városi kiváltságok
elnyerésével esett egy időbe. (A mezővárosi címet V. István adományozta
1261-ben a településnek). A vár alig készülhetett el, amikor
már első ostromáról olvashatunk 1264-ben. Sátoraljaújhely várának
több elnevezése is ismert – Újhely, Nagypatak, Sátorhegy és Patak
vára –, közülük az utóbbi miatt az ide vonatkozó utalásokat sokáig
tévesen Sárospatak várára értelmezték a szakemberek. Az építésekor
királyi tulajdonban lévô vár az ezt követő nagyjából három évszázad
alatt többször cserélt gazdát. Egyik utolsó tulajdonosa, Perényi
Péter volt, aki miközben már (Sáros)Patakon is építi a várát,
még Újhelyen is dolgoztatott. Egy ebbôl az idôszakból származó
levél leírása szerint ekkor a várat erős sáncok vették körül.
Írott források alapján az Újhelyi vár pusztulását sokáig a 16. század
derekára tették a kutatók, azonban a tavalyi évben elkezdett
ásatások leletei alapján a vár felhagyására csak a 17. században került
sor. Az még nem tisztázott, hogy milyen formában és intervallumban
– folyamatosan vagy csak alkalmanként – laktak ebben az
időszakban a várban. A várfalak mellett a régészek megtalálták egy
nagyobb épület(együttes) maradványait is. A központjában és régi
városrészeiben a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát megőriző
Sátoraljaújhely a 18. század közepétôl volt a történelmi Zemplén
vármegye központja. A főtérének összképét még napjainkban
is meghatározó barokk stílusú – 1754–1768 között épült – megyeháza
(ma városháza), elôtt a város jelképévé vált Kossuth szobor
magasodik. Sátoraljaújhely legértékesebb műemlékegyüttesének,
az ún. Barátszeren található Pálos-piarista kolostor és templom.
A 13. században emelt elsô templom pontos helyét nem ismerjük.
A mostani, jellemzően barokk stílusú templom azonban őriz gótikus
részleteket is. Jelentôs zarándokhely, határainkon túlról is sokan keresik
fel Teitelbaum Mózes csodarabbi sírját a régi zsidó temetôben.
A város számos emlékkelkötôdik Kazinczy Ferenc személyéhez, aki
Zemplén levéltárának falai között dolgozott, mint a vármegye főlevéltárnoka.
A levéltár maga is műemlék: az országban szinte egyedüliként
őrzi a 18-19. századi „levelestárak” hangulatát. Széphalom
a nyelvújítás vezéralakjának egykori lakóhelye és a család sírkertje
valóságos irodalmi zarándokhely. A Kazinczy Emlékcsarnok közvetlen
szomszédságában 2008 áprilisában nyitotta meg a kapuit a Magyar
Nyelv Múzeuma. Az új, korszerűen felszerelt épületben elhelyezett
múzeum küldetése az, hogy a magyar nemzeti műveltség
egyik alappillérét, az anyanyelvi kultúrát közvetítse a látogatókhoz.


A Pálos-piarista templom és rendház látképe (grafika: Ferenc Tamás)

Kiállítás:
A Szép és a Jó - Kazinczy és a művészetek
Állandó kiállítás a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban
 
Egy eltűnt vár nyomában
- Régészeti kutatások a sátoraljaújhelyi Várhegyen


Petőfi Irodalmi Múzeum - Kazinczy Ferenc Múzeum
3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György utca 11.
Telefon: (+36 47) 322 351
E-mail: info@kazinczymuzeum.hu

Múzeumpedagógia
Bejelentkezés tárlatvezetésre, múzeumpedagógiai foglalkozásra
Telefon: (+36 47) 322 351
E-mail: muzped@kazinczymuzeum.hu
 



Információ:
Tourinform Zemplén
3980 Sátoraljaújhely Hősök Tere 3.
tel./fax: (06 47) 321 458
e-mail: tourinformzemplen@vipmail.hu,
satoraljaujhely@tourinform.hu
www.satoraljaujhely.hu



Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.