A Nógrád megyéből származó család, nevét Szécsény mezővárosról eredezteti. A családi vagyon megalapozója Széchényi György (1592-1695) volt, aki egy viszonylag későn induló papi pályán futott be hatalmas karriert. Előbb pécsi, veszprémi, majd győri püspök, 1675-től kalocsai érsek, 1685-től pedig -a magyar katolikus egyház hierarchiájának csúcsát betöltve- esztergomi érseki-prímás. Tíz éven át töltötte be ezt a magas tisztséget, 103 éves korában halt meg. Hosszú élete során hatalmas vagyont gyűjtött. Birtokainak nagyságát 400 ezer kat. holdra becsülték. A magyar grófi címet 1697-ben I. Lipót adományozta a családnak. A XVIII. sz. első felében a nemzetség meglehetősen szerteágazott, de 1777-re Széchényi Ferenc maradt az egyedüli férfiörökös, így a birtok újra egy kézben koncentrálódott. Ferenc nagyjából 230 ezer kat. hold egyedüli birtokosa volt.

Széchényi Ferenc (1754-1820) Széplakon (ma Fertőszéplak) született és fényes politikusi­hivatalnoki pályát futott be. Roppant bőkezű adományozásairól híres. Ő szerzi meg a „Sárvári és felsővidéki" előnevet. Széchényi Ferenc 1777-ben kötött házasságot Festetich Júliával, két évvel korábban elhunyt testvére özvegyével. Ekkor a házasságkötéssel kerül a doroghi birtok a Széchényi családhoz. Házasságából három fiúgyermek született: Lajos, Pál és István.

Legkisebb fia, Széchenyi Istvánról (1791-1860) hazánk történelmében igen jelentős szerepet játszott és méltán jutott a „legnagyobb magyar" jelzőhöz. A reformkor kiemelkedő politikusa és sok elméleti és gyakorlati munka megvalósítója illetve irányítója.

Széchényi - Széchenyi

A család két ékezettel írta a nevét, ettől egyedül Széchenyi István tért el (és logikusan az ő leszármazottai),
ezért mind a két írásmód helyes, ha a megfelelő személy esetében használjuk.