Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
2017-10-31
Régi lapszámaink - utolsó lehetőség a beszerzésükre!
  Ami számunkra egyszerre volt öröm és bánat, hogy a régi...

2017-10-12
Őszi Kertészeti Napok - 2017. október 13-15.
  A hagyományteremtés folytatásaként továbbra is célunk...

2017-09-26
Várnap a tokaji várért - 2017. október 8.
  Hírös Tokaj Vára. A több, mint 300 éve lerombolt,...

2017-08-24
Súr – Magyarország legszebb fekvésű falva
  Nem kis dolog, ha egy települést az országa legszebb...

2017-08-10
Végvári Vigasságok - 2017. augusztus 11-13.
Ostrom 1552 Eger várához mindenkinek van kapcsolata. Gyermekként,...



Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen






Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig

Szentendre esszenciája - a Fő tér házai

Szép MagyarországHa Szentendre egy ékszerdoboz, akkor a főtér benne a koronaékszer. Ez a kicsiny, alig háromszögnyi terület, ahol valójában éppen csak kiszélesednek a szűk utcák, tömény kivonata -esszenciája- Szentendre múltjának  A teret körbeölelő színpompás házak egykor a város hétköznapjainak aktív részvevői voltak: a templom, az iskola, a napi szükségletek megvásárlására szolgáló üzletek rendkívüli nagykövetei egy régi kor hangulatának. Szentendre főtere nem egy hivatal által kijelölt, mesterséges központ, hanem egy természetesen működő városmag, amely feltehetőleg már a középkorban kialakult, a későbbi korok házai pedig mind alkalmazkodtak a hagyományos alaprajzhoz. Ma már szerencsére csak a gyalogosforgalom koptatja a köveit, de bármennyire is hihetetlen, egykor három főútvonal futott itt össze, köztük a Dunakanyarba vezető 11-es főút, melynek autó forgalma itt kanyarodott  -óvatosan megkerülve a görögkeleti emlékkeresztet-Visegrád felé.

A tér színpompás barokk, rokokó és copf stílusú házai megőrizték a régi kereskedőházak arányát. Építtetőik, a török elől Szentendrére menekült szerb és görög kereskedők, magukkal hozták mediterrán világukat, melynek hangulatát valamilyen különleges fortéllyal beleépítettek a házak köveibe, és azok olyan mélyen magukba szívták ezt az életörömöt, életszeretetet, hogy azóta is sugározzák magukból kifogyhatatlanul.

Szép MagyarországAz egyszintes épületekkel körbe vet tér közepén egy emlékkeresztet, az úgynevezett Kalmár-kereszt áll, melyet a Szerb Kereskedő Társaság emeltetett 1763-ban, hálából azért, mert a pestisjárvány pusztítása elkerülte a várost. A kovácsoltvas ráccsal körülvett, késő rokokó stílusú kereszt alatt, a néphagyomány szerint, egy fejjel lefelé eltemetett ember nyugszik. Vízszentelési szertartását minden évben, Gábriel arkangyal napján végezték el. Az emlékkeresztet 1836-ban, majd 1901-ben, legvégül pedig 1958-ban újították fel.  

A tér legértékesebb házai a háromszög "egyenes szárán" helyezkednek el. Az egyik oldalon az úgynevezett szerb kereskedőház látható, a másikon -a Görög utca túloldalán pedig a Blagovesztenszka-templom éa a Ferenczy Károly Múzeumnak otthont adó épület. Közülük a szerb kereskedőház a legkülönlegesebb. Az első ránézésre egyetlen háztömbnek látszó épület valójában több régi, egykor külön tetővel rendelkező kereskedőház, amelyeket (valószínűleg egy tűzvész utáni újjáépítés során) közös nyeregtetővel fogtak össze. Messziről -például a Templom-dombról nézve- jól felismerhető, hogy a Fő tér felé néző homlokzati rész külön házegységekre oszlik. A tömbhöz tartozó házak nem egy időben épültek, a közös használati cél mégis azonos kialakításhoz vezetett. A kereskedő házakra jellegzetes felépítés alapján a házak földszintjén üzletek voltak, mögöttük volt a kéziraktár és a lépcsőház -ahonnan a hátsó utcára is vezetett egy ajtó-, illetve az emeletre és a pincébe vezető lépcsők voltak elérhetők. Ide, a hátsó kijárathoz érkeztek az áruval megrakott szállítójárművek. Az árut a pincében - amely néha többszintes volt- és a nagy árupadláson tárolták. A ház emeletén a kereskedő lakott a családjával. Ez a jellegzetesen mediterrán háztípus Szentendre sajátossága: sem Magyarországon, sem Közép-Európa városépítészetében nem találunk rá máshol példát.

Szép MagyarországA háztömbnek a Görög utca felé eső sarkán egy könyöklő zárt erkély látható. Az épületben 1978-ban nyitott meg kapuit a Szentendrei Képtár, míg földszintjén az ország egyik -mind belső kialakításában, mint választékában- legszimpatikusabb könyvesboltja található. A Görög utca túloldalán a görög templom, a Blagovesztenszkaja áll. A templom és az utca elnevezése is azokra a görög kereskedőkre emlékezteti az erre járókat, akik a törökök elől menekülve itt leltek új otthonukra. A középtornyos templomot Mayerhoffer András építette 1752-ben. A Szentendrére menekültként érkező szerb, dalmát és görög népcsoportok egyházközségként együtt maradtak. Elsőként fatemplomokat emeltek az 1600-as évek végén, majd ahogy biztosnak érezték a maradásukat, és anyagilag is eléggé megerősödtek hozzá, kőtemplomokkal váltották fel az ideiglenes templomaikat. A templomok elnevezése ma is őrzi az építtető népcsoport származási helyét (pl a Pozarevacka-t a Pozsarevácból menekültek, a Ciprovacka-t a Ciprovacból érkezett közösség, és így tovább.) A kőtemplomot -melynek alapkövét 1752. június 3-án tették le- a körülötte elterülő városnegyed görög kereskedői építették. A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére felszentelt templom Szentendre egyik legjelentősebb műemléke. A barokk épület sok hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal. Több részlete is rokokó stílusú, például az erkélyes kapuzata, a főkapu keretének elegáns díszítése, vagy a belső falpillérek gazdagon faragott részei. Belsejének díszítése még a szentendrei templomok közül is kiemelkedő, magas színvonalú alkotás. Berendezési tárgyai egységesen magas művészi színvonalon lettek kialakítva, közülük is kimagaslik a festett és faragott színes rokokó ikonosztáz és a baldachinos püspöki trónus a legértékesebb. Oldalhomlokzatának kapuja mellett vörös márvány sírkő látható. A templom mellett álló -napjainkban a Ferenczy Károly Múzeumnak otthont adó- klasszicizáló késő barokk (copf) stílusú emeletes épület a szerb tanítóképző (1816-ig), azután pedig gimnázium működött. Múzeumnak 1951 óta használják az épületet. A Ferenczy család művészeti tevékenységének emléket állító múzeum, felújítás után, idén márciusban nyitotta meg újra a kapuit a látogatók előtt, és 2009-ben új helyszínre, a megyei múzeumigazgatóság új épületébe fog költözni. A főváros felől érkező, egykori főút a Főt térnél ketté válik: egyik szára volt egykor a Visegrád felé vezető útvonal -ma már nehéz elképzelni, hogy egykor ezen a kis téren haladt keresztül egy főút forgalma -a másik a Dunával párhuzamosan halad tovább, és ebből egy szűk utca kanyarodik fel élesen a Templom-dombra. Ennek a sarkán áll a provinciális copfstílusban épült, 18. század végi Nikolics-ház. A háznak félköríves kapuja és hasonló ablakai vannak. emeleti ablakai felett rozettás füzéres, levelekkel és ágakkal díszített domborművek láthatóak. Mellette a 18. század közepén emelt Dimics-ház áll. Kőkeretes, kosáríves kapuja barokk, azonban szárnyai már copfstílusúak. Szép a kapualj stukkódísze és az oldalajtó vasalása. A ház jelenlegi formája már egy későbbi átalakítás idején alakult ki. Szemben vele -a háromszög alakját formázó tér felső csúcsánál- a déli házsor vonalának felső pontján a Milics-ház oromfalas, emeletes épülete áll. A 18. század elején épült -de ötven évvel később átalakított- ház legszebb része a két apácarácsos ablak a földszinten. Kosáríves, kőkeretes kapuja a legszebb része a mellette lévő Pálffy (Kálics)-háznak. Az 1781-ben épült ház zárókövén látható a szerb kereskedőház jelvénye, a Kalmárkereszt. Az összetett jegyben a kettős kereszt a görögkeleti hitre, a 4-es szám a 4%-os tisztes kereskedői haszonra, míg a horgony a sok veszélyt jelentő vízi szállításra -ebben az esetben a Dunai szállításra- utal. A ház belső udvarának árkádos homlokzata érdemes a megtekintésre. Továbbhaladva egy klasszicista és egy barokk ház következik, azonos magasságú tető alatt. A keleti oromfalukhoz alacsonyabb tetővel kapcsolódó épület Szentendre legszebb rokokó emléke. A tér lezárásaként egy új építésű, de arányaival a történelmi épületekhez harmonikusan illeszkedő ház, a Kmetty Múzeum áll.  

Szép MagyarországUtcái közül egy a Dunával párhuzamosan halad, másik kettő a Duna felé visz, egy harmadik a dombtetőre, Isten házához, míg egy másik csak úgy eltűnik egy olyan szűk sikátorban, hogy kétségeink támadnak: van-e kijárata, vagy a falak összeérnek valahol középtájon. Napjainkban a vendéglátó egységek teraszai, a boltok utcára kirakott árui erősen torzítják a tér kellemes összképét. Ha a régi idők hangulatát szeretnék érezni, akkor korán reggel -és inkább hétköznap- sétáljanak a Fő téren.

Szentendre
Szentendrei légifotózás >>

Kapcsolódó startlapok:
Néprajz.lap.hu | Helytörténet.lap.hu | Tájház.lap.hu | Történelem.lap.hu



Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.