Ha Szentendre egy ékszerdoboz, akkor a főtér benne a koronaékszer. Ez a kicsiny, alig háromszögnyi terület, ahol valójában éppen csak kiszélesednek a szűk utcák, tömény kivonata -esszenciája- Szentendre múltjának  A teret körbeölelő színpompás házak egykor a város hétköznapjainak aktív részvevői voltak: a templom, az iskola, a napi szükségletek megvásárlására szolgáló üzletek rendkívüli nagykövetei egy régi kor hangulatának. Szentendre főtere nem egy hivatal által kijelölt, mesterséges központ, hanem egy természetesen működő városmag, amely feltehetőleg már a középkorban kialakult, a későbbi korok házai pedig mind alkalmazkodtak a hagyományos alaprajzhoz. Ma már szerencsére csak a gyalogosforgalom koptatja a köveit, de bármennyire is hihetetlen, egykor három főútvonal futott itt össze, köztük a Dunakanyarba vezető 11-es főút, melynek autó forgalma itt kanyarodott  -óvatosan megkerülve a görögkeleti emlékkeresztet-Visegrád felé.

A tér színpompás barokk, rokokó és copf stílusú házai megőrizték a régi kereskedőházak arányát. Építtetőik, a török elől Szentendrére menekült szerb és görög kereskedők, magukkal hozták mediterrán világukat, melynek hangulatát valamilyen különleges fortéllyal beleépítettek a házak köveibe, és azok olyan mélyen magukba szívták ezt az életörömöt, életszeretetet, hogy azóta is sugározzák magukból kifogyhatatlanul.

Az egyszintes épületekkel körbe vet tér közepén egy emlékkeresztet, az úgynevezett Kalmár-kereszt áll, melyet a Szerb Kereskedő Társaság emeltetett 1763-ban, hálából azért, mert a pestisjárvány pusztítása elkerülte a várost. A kovácsoltvas ráccsal körülvett, késő rokokó stílusú kereszt alatt, a néphagyomány szerint, egy fejjel lefelé eltemetett ember nyugszik. Vízszentelési szertartását minden évben, Gábriel arkangyal napján végezték el. Az emlékkeresztet 1836-ban, majd 1901-ben, legvégül pedig 1958-ban újították fel.  

A tér legértékesebb házai a háromszög "egyenes szárán" helyezkednek el. Az egyik oldalon az úgynevezett szerb kereskedőház látható, a másikon -a Görög utca túloldalán pedig a Blagovesztenszka-templom éa a Ferenczy Károly Múzeumnak otthont adó épület. Közülük a szerb kereskedőház a legkülönlegesebb. Az első ránézésre egyetlen háztömbnek látszó épület valójában több régi, egykor külön tetővel rendelkező kereskedőház, amelyeket (valószínűleg egy tűzvész utáni újjáépítés során) közös nyeregtetővel fogtak össze. Messziről -például a Templom-dombról nézve- jól felismerhető, hogy a Fő tér felé néző homlokzati rész külön házegységekre oszlik. A tömbhöz tartozó házak nem egy időben épültek, a közös használati cél mégis azonos kialakításhoz vezetett. A kereskedő házakra jellegzetes felépítés alapján a házak földszintjén üzletek voltak, mögöttük volt a kéziraktár és a lépcsőház -ahonnan a hátsó utcára is vezetett egy ajtó-, illetve az emeletre és a pincébe vezető lépcsők voltak elérhetők. Ide, a hátsó kijárathoz érkeztek az áruval megrakott szállítójárművek. Az árut a pincében - amely néha többszintes volt- és a nagy árupadláson tárolták. A ház emeletén a kereskedő lakott a családjával. Ez a jellegzetesen mediterrán háztípus Szentendre sajátossága: sem Magyarországon, sem Közép-Európa városépítészetében nem találunk rá máshol példát.

A háztömbnek a Görög utca felé eső sarkán egy könyöklő zárt erkély látható. Az épületben 1978-ban nyitott meg kapuit a Szentendrei Képtár, míg földszintjén az ország egyik -mind belső kialakításában, mint választékában- legszimpatikusabb könyvesboltja található. A Görög utca túloldalán a görög templom, a Blagovesztenszkaja áll. A templom és az utca elnevezése is azokra a görög kereskedőkre emlékezteti az erre járókat, akik a törökök elől menekülve itt leltek új otthonukra. A középtornyos templomot Mayerhoffer András építette 1752-ben. A Szentendrére menekültként érkező szerb, dalmát és görög népcsoportok egyházközségként együtt maradtak. Elsőként fatemplomokat emeltek az 1600-as évek végén, majd ahogy biztosnak érezték a maradásukat, és anyagilag is eléggé megerősödtek hozzá, kőtemplomokkal váltották fel az ideiglenes templomaikat. A templomok elnevezése ma is őrzi az építtető népcsoport származási helyét (pl a Pozarevacka-t a Pozsarevácból menekültek, a Ciprovacka-t a Ciprovacból érkezett közösség, és így tovább.) A kőtemplomot -melynek alapkövét 1752. június 3-án tették le- a körülötte elterülő városnegyed görög kereskedői építették. A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére felszentelt templom Szentendre egyik legjelentősebb műemléke. A barokk épület sok hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal. Több részlete is rokokó stílusú, például az erkélyes kapuzata, a főkapu keretének elegáns díszítése, vagy a belső falpillérek gazdagon faragott részei. Belsejének díszítése még a szentendrei templomok közül is kiemelkedő, magas színvonalú alkotás. Berendezési tárgyai egységesen magas művészi színvonalon lettek kialakítva, közülük is kimagaslik a festett és faragott színes rokokó ikonosztáz és a baldachinos püspöki trónus a legértékesebb. Oldalhomlokzatának kapuja mellett vörös márvány sírkő látható. A templom mellett álló -napjainkban a Ferenczy Károly Múzeumnak otthont adó- klasszicizáló késő barokk (copf) stílusú emeletes épület a szerb tanítóképző (1816-ig), azután pedig gimnázium működött. Múzeumnak 1951 óta használják az épületet. A Ferenczy család művészeti tevékenységének emléket állító múzeum, felújítás után, idén márciusban nyitotta meg újra a kapuit a látogatók előtt, és 2009-ben új helyszínre, a megyei múzeumigazgatóság új épületébe fog költözni. A főváros felől érkező, egykori főút a Főt térnél ketté válik: egyik szára volt egykor a Visegrád felé vezető útvonal -ma már nehéz elképzelni, hogy egykor ezen a kis téren haladt keresztül egy főút forgalma -a másik a Dunával párhuzamosan halad tovább, és ebből egy szűk utca kanyarodik fel élesen a Templom-dombra. Ennek a sarkán áll a provinciális copfstílusban épült, 18. század végi Nikolics-ház. A háznak félköríves kapuja és hasonló ablakai vannak. emeleti ablakai felett rozettás füzéres, levelekkel és ágakkal díszített domborművek láthatóak. Mellette a 18. század közepén emelt Dimics-ház áll. Kőkeretes, kosáríves kapuja barokk, azonban szárnyai már copfstílusúak. Szép a kapualj stukkódísze és az oldalajtó vasalása. A ház jelenlegi formája már egy későbbi átalakítás idején alakult ki. Szemben vele -a háromszög alakját formázó tér felső csúcsánál- a déli házsor vonalának felső pontján a Milics-ház oromfalas, emeletes épülete áll. A 18. század elején épült -de ötven évvel később átalakított- ház legszebb része a két apácarácsos ablak a földszinten. Kosáríves, kőkeretes kapuja a legszebb része a mellette lévő Pálffy (Kálics)-háznak. Az 1781-ben épült ház zárókövén látható a szerb kereskedőház jelvénye, a Kalmárkereszt. Az összetett jegyben a kettős kereszt a görögkeleti hitre, a 4-es szám a 4%-os tisztes kereskedői haszonra, míg a horgony a sok veszélyt jelentő vízi szállításra -ebben az esetben a Dunai szállításra- utal. A ház belső udvarának árkádos homlokzata érdemes a megtekintésre. Továbbhaladva egy klasszicista és egy barokk ház következik, azonos magasságú tető alatt. A keleti oromfalukhoz alacsonyabb tetővel kapcsolódó épület Szentendre legszebb rokokó emléke. A tér lezárásaként egy új építésű, de arányaival a történelmi épületekhez harmonikusan illeszkedő ház, a Kmetty Múzeum áll.  

Utcái közül egy a Dunával párhuzamosan halad, másik kettő a Duna felé visz, egy harmadik a dombtetőre, Isten házához, míg egy másik csak úgy eltűnik egy olyan szűk sikátorban, hogy kétségeink támadnak: van-e kijárata, vagy a falak összeérnek valahol középtájon. Napjainkban a vendéglátó egységek teraszai, a boltok utcára kirakott árui erősen torzítják a tér kellemes összképét. Ha a régi idők hangulatát szeretnék érezni, akkor korán reggel -és inkább hétköznap- sétáljanak a Fő téren.

Szentendrei légifotózás >>

Kapcsolódó startlapok:
Néprajz.lap.hu | Helytörténet.lap.hu | Tájház.lap.hu | Történelem.lap.hu

További információk Szentendréről:

szentendrevillasor.hu/