A Fejér megyei apró település, Moha farsangi népszokása sokban hasonlít a busók mohácsi felvonulásához, így aki már járt Mohácson, esetleg túl messze esik neki a Duna-parti település, az utazzon le február 21-én a Székesfehérvárhoz közel eső településre. A falu életének kétségkívül legjelentősebb eseménye a Húshagyó Kedd-i Tikverőzés. Farsangi népszokások az egész országban fennmaradtak, azonban a mohai különlegessége, hogy külső beavatkozás, szervezés nélkül él - s a népemlékezet a török időkig biztosan számon tartja.
 
Esemény időpontja: 2011. február 21.

A tikverőzés farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó maszkos, alakoskodó, farsangi szokás. Ilyenkor a falu fiatal legényei a szokáshagyomány által meghatározott maskarákban, házról házra járva adományt gyűjtenek, emellett jellegzetes tevékenységük az emberek arcának bekormozása.

A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről" kapta, amely egyébként a jószág termékenységét, bőségét szimbolikus cselekedettel segíti elő: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megütögetik.

Az eredetileg az ország más vidékein is különböző változataiban ismert szokás mára Magyarország területén Mohán maradt fenn a legszívósabban, a közösség szerves gyakorlataként. Ennek egyik oka a farsangi szokás szervezettsége, tudatos hagyományozása. A különböző generációk tovább adják egymásnak az öltözeteket és a szokás menetrendjének tudását, s annak a külső szemlélő számára láthatatlan fortélyait is. Emellett az önkormányzat és a helyi civil szervezet is tudatosan segíti a megőrzést.

A farsangi szokás, bár a környékbeli településekről sokan látogatják, és rendszeres a sajtó felbukkanása is, mégis a mohai lakosság sajátja és legjelentősebb eseménye egyben.
Tikverőzés

A Tikverőzés során a farsanghoz illően jellegzetes álarcot, színes szalagokból összevarrt ruhát öltenek a falu fiataljai (fiúk), hogy elűzzék a telet, a rosszat és a betegségekre is alaposan ráijesszenek. A színes farsangi maskarások végigjárják a falut, és minden házba-udvarba betérnek, hogy összegyűjtsék a tyúkólakban talált tojást (mint a termékenység szimbólumát). Közülük a legfiatalabbaknak kell lányruhába öltözniük, és ők cipelik kosarukban a tojásokat is.

A farsangi figurák egyike, a szalmával kitömött, fehérruhás "szóma-török" (szóma: fordításainkban többnyire "test", de a kifejezés a gyerekek szóhasználatában mára "szalma-török"-ké változott) a törökűzést is a hagyomány részévé teszi.

A varázslás részeként a tikverőzők korommal kenik be a házak lakóit, a járókelőket és az érdeklődőket, külön tekintettel a már hagyományosan a fejér megyei iskolákból és óvodákból idelátogató több száz gyerekre (ezen a napon az autók sem suhanhatnak át a falun anélkül, hogy feketére ne változna a bennük ülők arca). A kormozással mindannyian a varázslat - és ezzel a gonosz elűzésének részeseivé leszünk.

(Hasonló népszokás élt egyébként a Csallóközben, ahol nagyobb csoportokban jártak a legények Húshagyó Kedden. Női ruhát viseltek, cigánynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak stb. öltöztek. A fejükre harisnyát húztak, vagy bekormozták, belisztezték az arcukat. A házaknál nagy felfordulást csaptak, és igyekeztek ételeket elcsenni. Adományként lisztet, szalonnát, kolbászt kaptak.)

A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül ma is fánk és bor várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti - a fiatalok igénye szerint már modernizálódott - mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.



www.moha.hu/

www.szellemiorokseg.hu