A turai Schossberger-kastély, ha teljes szépségében lenne ma is látogatható, a világ összes főúri otthonokat bemutató kiadványában előkelő helyet kapna. A kastély építője korának egyik leggazdagabb kereskedője volt Magyarországon. A kastélyépület nemcsak látványában, de építészeti kialakításában is különleges: belső kifestése sok hasonlóságot mutat a vele egy időszakban emelt budapesti Operaházéval, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a festéseket a két épületben ugyanaz az ember alkotta, viszont a turai kastélyt az általánosan elterjedt nézettel szemben nem Ybl Miklós tervezte. 


Turán az Esterházy család volt az 1600-as évektől birtokos, tőlük vásárolta meg a birtok a Schossberger család, ahol korának egyik leggazdagabb kereskedője, Schossberger Zsigmond, fogott kastélyépítésbe, hogy vagyonához és társadalmi rangjához méltó otthona legyen. A pompás épület felújítása közel húsz éve húzódik. Indiai tulajdonosa annak idején az 1996-os megrendezésű Bécs-Budapest Világkiállításra kívánta volna első osztályú szállodává alakítani, a rendezvény azonban elmaradt és sajnos a felújítás is. Azóta, bár több alkalommal is felcsillant a remény az újjászületésre, még mindig várja jobb sorsára fordulását az épület, amely azonban nyitva áll a látogatók előtt.

A Schossberger család csak az 1800-as évek vége felé lett birtokos Turán, amely előttük kétszáz évig az Esterházyak birtokai volt, de a Rozgonyiak és Báthoryak is uralkodtak itt ezt megelőzően. Eszterházy Miklós herceg a turai határ 1/3-ad részét adta el 1873-ban Schossberger Zsigmondnak aki nagyjából tíz év elteltével fogott hozzá a főúri otthon építésnek. A Schossbergerek a felvidékről származtak és a kiegyezés kori Pest egyik leggazdagabb családjának számítottak. Társadalmi rangjukat vagyonuk mellett az uralkodótól kapott nemesi cím (1863), majd a bárói rang (1890) alapozta meg, illetve a különböző szervezetekben betöltött pozícióik, például a Nagykereskedők és Nagyiparosok Szövetségének elnöki széke. A vagyonukat Zsigmond édesapja alapozta –első sorban gabonakereskedelemmel-, amit fia tovább növelt, bekapcsolódva a dohány és szesz kereskedelembe, valamint a cukoriparba is.

A kastélyépület légifotón (www.legifoto.com)

A kastélyépítés kora

A kastély tornyán lévő szélzászlón szereplő 1883-as évszámot tekintik a kastély építési évének, azonban valószínűbb, hogy ekkor kezdődött meg az építkezés és a rákövetkező évben vagy azután készült el teljesen az épület, melyet a családi hagyomány szerint felesége számára teremtette meg a családfő. Annak ellenére, hogy a turai kastély alig több, mint száz éve épült, sokáig bizonytalan volt a tervezőjének a személye. Pontosabban a kor nagy mesterének, Ybl Miklósnak tulajdonították a szakemberek a kastély terveit. A kastélyt azonban nem Ybl, hanem Bukovics Gyula tervezte, akinek legismertebb munkája a Földművelődési Minisztérium Kossuth téri épülete. Az 1883-ben emelt neoreneszánsz-francia neobarokk stílusú épület jelentős építészeti emléke a historizmus korának. Főépületének hosszúkás alaprajza és a hozzá nyaktaggal kapcsolódó pálmaháza egyedi a magyar kastélyépítészetben. Belső terének kifestése kapcsán a „kis operaháznak” is szokták nevezni.

Az épület központi csarnokának boltíveit, a pálmaház növényi ornamentikájú festését, a lépcsőház kazettás mennyezetének és a tetőtéri szint groteszk díszítőfestését az Operaház belső díszítésén is dolgozó Scholz Róbert készített. Érdekes az épület főbejáratának diadalív-szerű és timpanonnal lezárt kapuzata. A 98 szobával rendelkező épületet korának legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel (központi fűtéssel, villanyárammal, vízvezetékkel, étellifttel). A család szobái és a vendégszobák az első emeleten voltak, a társasági élet helyiségei az emeletekkel és a tetőtérrel egy légteret alkotó csarnok köré szerveződtek.  A kastély megrendelésekor feltehetőleg a Rotchild család angliai kastélyát ajánlotta mintául a megrendelő, kikben a hozzá hasonlóan polgári háttérrel indult és vagyonossá lett mintát láthatta.. Schossberger Zsigmond 1900-ban hunyt el, de a kastélyt egészen 1945-ig a család tulajdonában maradt. Schossberger Viktor – Zsigmond fia- 1911-ben jelentős összeget áldozott a település katolikus templomának újjáépítésében. A kastély tájképi parkját korának egyik legnagyobb szaktekintélye, József nádor főkertésze, Jámbor Vilmos alkotta meg.

A pálmaház

Az egész kastélyépület legkülönlegesebb és egyben legromantikusabb része az épülethez, úgynevezett nyaktaggal kapcsolódó, olasz reneszánsz kápolna formavilágát idéző télikert, vagy más néven pálmaház, melynek mérete a főépülethez arányosítva szokatlanul nagy. Ódon hangulatú belső tere rendszeresen ragadja meg filmrendezők képzeletét, így a kastély szerepelt a Holdhercegnő és az Angelina Jolie rendezte, A vér és méz földjén című mozifilmekben is.  

Ébredésre várva

A kastély örököse a II. világháború idején Angliába költözött, a magára maradt épületben előbb orosz katonai szállást és kórházat rendeztek be, majd 1946-tól a helyi iskolát fogadta be a kastély és ez az állapot egészen 1975-ig maradt fenn. Ezután szovjet művészek alkotóházát tervezték kialakítani benne, ami éppúgy nem valósult meg végül, mint az azóta több alka|ommal is meghirdetett, szállodaként történő hasznosítás. Legelsőként egy indiai befektető látott fantáziát a fővároshoz közeli, meseszerű épületben, amelyet a Bécs-Budapest Világkiállításra akart megnyitni. A rendezvény elŭaradt és vele együtt a kastély újjászületése.
Azóta több alkalommal is megpróbálták megvalósítani ezt az elképzelést a tulajdonosok, azonban a rendkívül nagy anyagi ráfordítást igénylő beruházáshoz nem találtak még megfelelő partnert. Pozitív, hogy az épület megtekintése lehetséges, nincs elzárva a nagyközönség előtt. És a vendégek még így, ebben az állapotában is elragadtatással beszélnek a felkeresett épületről.

www.turaikastely.hu