2000 év csillagászati könyveiből

Csillagászati kiállítás a Csillagászat Nemzetközi Évének tiszteletére Kalocsán

Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig
Válogatás a Kalocsai Érseki Könyvtár csillagászat-történeti ritkaságaiból

A Nemzetközi Csillagászati Unió és az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. Ez az évforduló szorosan kapcsolódik a csillagászattörténet nagy eseményeihez, hiszen éppen négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet csillagászati megfigyelésekre. Galileo Galilei volt az, akinek megfigyelései igazolták Kopernikusz napközéppontú világképét, így a modern csillagászat kezdete erősen kötődik a 400 évvel ezelőtti megfigyelésekhez.  400 éve jelent meg Kepler Astronomia Nova (Új csillagászat) c. műve.

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár 150 ezer kötetes gyűjteménye páratlanul gazdag természettudományos művekben és számos csillagászattörténeti ritkaságot is őriz. A kiállításra a csillagászattörténet elmúlt évszázadainak „mérföldköveiből” válogattunk: Ptolemiosz, Kopernikusz, Kepler, Galilei művein át Kalocsa világhírű jezsuita csillagászának, Fényi Gyulának, napkitörésekről készült sajátkezű rajzáig.

A Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig könyv-kiállítás, címének megfelelően valóban a teremtett világ megismerésének két évezredet átfogó törekvéséből nyújt válogatást. Egyszerre ad a mindenségről és benne a Földről alkotott képről, felfogásról hosszmetszetet és keresztmetszetet. Hosszmetszetet amennyiben időrendben tekinti át évezredek alkotásait: és keresztmetszetet is mutat, hiszen egymás mellett láthatjuk az elmúlt korok különböző szintű és érdeklődésű olvasó rétegeinek szánt világ leírásokat.

A Bibliában olvashatunk a betlehemi csillagról az egyik leghíresebb csillagászati jelenségről, amely kétezer évvel ezelőtt, Jézus Krisztus születésekor tűnt fel az égen. A kiállításban számos fametszet,  középkori ábrázolás látható a csillagról és a „háromkirályokról”, akik a betlehemi csillagot követték. A csillag és a napkeleti bölcsek története az Újszövetség egyik legérdekesebb része, illetve a karácsonyi ünnepkör talán legtöbbet ábrázolt motívuma.

A régi kultúrnépek égbolt-megfigyelési tapasztalataiból bontakozott ki a tudományos csillagászat és a naptárszámítás. A gyakorlati felhasználáson túl az ember mindenkor kíváncsian nézett a világra: hogyan lett, hogyan alakult.  De talán még a legszárazabb lelkű matematikus, a legelvontabb gondolkodó filozófus is néha egyszerűen gyönyörködve, ábrándozva nézte az eget, a nagyvilág jelenségeit. Alighanem nincs még egy csillagász, akinek nevét annyiszor leírták volna, mint a 2. században tevékenykedő alexandriai Klaudiosz Ptolemaioszét, a róla elnevezett (geocentrikus) világkép Kopernikuszig meghatározta a tudományos közgondolkodást. A reneszánsz Európában nagy műve ösztönző és minta volt, műveinek több 16. századi kiadását is megcsodálhatja a látogató.

A kiállítás egyik legrégebbi darabja Brachaditz Christian gazdagon illusztrált kódexe 1432-ből, a bolygók pályáját, a csillagok távolságát ismerteti. A csillagászat gyakorlati alkalmazásának és számolásainak az egyes korszakokra jellemző példáit megtaláljuk a bemutatott művek sorában. Talán érdemes külön felhívni a figyelmet a XV. sz. nagy csillagász-matematikusa, Johannes Regiomontanus Kalendáriumá-nak 1492-ből származó példányára. Ilyen kalendárium alapján hajózott Kolumbusz Kristóf is, adataiból határozta meg földrajzi helyzetét.

Kopernikusz elméletét Az égi pályák körfogásáról c. könyvében írta meg. Híres művének 1566-os bázeli kiadása a kiállítás egyik érdekessége.

Kivételes ritkaságnak számít Tycho de Brahe dán csillagász 1598-ban nyomtatott könyve, melyből a világon mindössze néhány regisztrált példányt tartanak nyilván.

A csillagászatnak a világról alkotott képét és eszméit látjuk a késő-középkori és reneszánsz munkák olykor naivan kedves, vagy művészi kivitelű képein, pl. a Schedel-világkrónika metszetén. Ma talán már különösen hat, de egykor mégis ide tartozott az asztrológiáról szóló néhány munka is.

Szélesebb érdeklődési körnek szól az égi látványokat és a Földet bemutató írások sora. A római császárkorban keletkezett Hyginus „Költői csillagászat”-a csillagképekhez fűződő mondák felsorolásával, és ez a hagyomány él tovább a magyarországi származású Hell Miksa XVIII. sz. végén kialakított „modern csillagképeiben”.

A kiállítás magyar vonatkozásai is minden figyelmet megérdemelnek. A magyarországi reneszánszhoz igen szorosan kapcsolódik a bécsi Georg Peuerbach, Vitéz János érsek tisztelőjének és főleg a német Regiomontanus,  Mátyás király és Vitéz érsek csillagászának neve.  Munkájuk eredményét több korai nyomtatott mű képviseli.

A XVIII. sz-ban újjáéledő magyarországi tudomány jelentős képviselője a bécsi obszervatórium igazgatója, Hell Miksa, akinek egyik legjelentősebb, az Észak-Norvégiában tett expedíciójának első beszámolója is megtalálható a könyvtárban.

Kepler, Galilei, Newton művei mellett csillagászati atlaszok, csillagképekkel gazdagon illusztrált könyvek teszik színessé a látványt.

Természetesen nem zárulhat le a Főszékesegyházi Könyvtár kiállításának sora, a kalocsai jezsuita csillagász, a „napkutató Fényi Gyula” közleményeinek bemutatása nélkül.  Fényi páratlanul szorgos Nap-megfigyeléseinek köszönhető, hogy a XIX/XX. sz. csillagászai előtt Kalocsa neve ismertebb volt mint Budapesté. Tudományos helyét, jelentőségét méltóan képviseli a munkáit bemutató tárló.

Végig tekintve a kiállításon, jó átfogó képet alkothatunk arról az útról, amit az emberiség a világ megismerésért két évezred alatt megtett. Az ősnyomtatványok egyszerű metszetei és Fényi Gyula ma is értékes, nagy pontosságú észlelései mögött meg kell éreznünk az ember törekvését a természet megismerésére, és az ismeretek továbbadására.
  

A kiállítás csak csoportosan, tárlat vezetéssel látogatható.
Egyéni látogatóknak (10 fő alatt) 12.00 és 14.00 indul vezetés.

A kiállítás 2009. március 21 és 2010. január 6. között tekinthető meg.
Nyitva keddtől vasárnapig 9.00-17.00-ig

Belépőjegy árak: felnőtt 600,- Ft / diák, nyugdíjas 300,- Ft

forrás: www.asztrik.hu