Csongrád megye természeti kincsei

A Duna-Tisza köze egykori természeti értékei ma is felfedezhetők az 1975-
ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park területén. Csongrád megyében két
tájvédelmi körzet és öt természetvédelmi terület áll igazgatóságuk kezelésében.
A turistákat főként a szikes tavak kivételes madárvilága vonzza. A
különösen védett területek engedéllyel vagy szakvezetővel látogathatók.
Ismeretszerzésre több erdei iskolában és tanösvényeken is lehetőség nyílik.
Ez alkalommal a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet kincseire, a tervezett Köröséri
Tájvédelmi Körzet érdekességeire, az Ásotthalmi láprét Természetvédelmi
Terület páratlan szépségeire, Ópusztaszer kevésbé ismert programjaira
szeretnénk ráirányítani a Szép Magyarország magazin olvasóinak a figyelmét.

Nagy Széksós-tó
A Mórahalmot Röszkével összekötő úttól északra, egy szikes tómeder kiszáradásával 80 ha-os egybefüggő nádas alakult ki, amely jó költőhelyül szolgált a nádi énekesek, valamint a fokozottan védett bölömbika és a barna rétihéja számára.
A nyílt vízfelület a nád és a gyékény további terjedése miatt szinte
teljesen eltűnt, a madárvilág szegényedett. Tapasztalatok szerint az elnádasodott részek aránya bivalygulya odatelepítésével
hatékonyan csökkenthető, s a keletkező nagyobb, összefüggő nyílt vizek
révén a tó madárvilága ismét gazdagabb lesz.
Mórahalom városa ezért bivalyokat szerzett be, bivalybeállót, karámrendszert,
gulyásszállót épített, közben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság két megfigyelő tornyot is létesített. A vízben dagonyázó bivalyoknak sok látogatója van.

A Nagyszéksósi Iskola, mellette újonnan épült Nagyszéksósi Ökoház (turistaszállás is) a gyalogos, lovas és kerékpáros turistákat váró Móra-túra útvonal kiindulópontja. A Nagyszéksóstól 9 km-re lévő Gróf Klebelsberg Kuno Oktatási és Konferenciaközpont szakmai gyakorlatoknak, kutató- és honismereti táboroknak ad helyet.

Mórahalmi Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola
A Csipak-semlyék védett terület melletti, több mint 800 m alapterületű modern létesítmény regionális bázisa a természetvédelmi kezelésnek, kutatásoknak; bemutatja a kistérség természet-védelmi értékeit, kiindulópontja a szakvezetéses túráknak. Az erdei iskolában a gyerekek minősített iskolai oktatási program keretében élményszerűen tanulhatnak földrajzot, biológiát, fi zikát, irodalmat, történelmet, művészeteket. Az épület ifj úsági szállóként is működik.
A szabadidő eltöltését kézművesház, sportpályák, piknikhely, a gyalogosan és kerékpárral bejárható három tanösvény és egy túraútvonal teszik tartalmassá.
Hétvégéken egészség- és ökoturisztikai csoportokat várnak, kedvezményes
fürdőzési, étkezési és szállás lehetőséggel, ingyenes ökoturisztikai programmal

Ásotthalmi láprét
Az 1990-ben védetté nyilvánított „Csodarét” egyik legnagyobb értéke az
egyhajú virág, amelynek első példányai már február végén virágoznak,
ezért nevezik tavaszkikericsnek is. Másik csodája, a mocsári kardvirág,
amelynek Magyarországon már csak 4 lelőhelyét ismerjük. Ez a dekoratív
virág 1977 óta szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) védett
növény listáján, a vitézvirággal, a szibériai- és a fátyolos nőszirommal
együtt.

Erdészeti és Iskola Múzeum és Tanulmányi erdő
Ásotthalmon a Csongrád Megyei Önkormányzat intézményeként működő
Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola épületében kapott helyet az
erdészeti, iskolatörténeti kiállítás, amelyet Dr. Gaskó Béla készített a centenáriumi
ünnepségre. A kiállítás négy helyiségből áll. Az előtérben az iskolaalapítók
mellett az iskolaalapítás néhány irata és a további három egykori
erdőőri iskola bemutatása kapott helyet. A legnagyobb teremben az iskola
1945 előtti története mellett az egykori erdészeti és vadászati gyűjtemény
fennmaradt darabjai láthatók. A mellette levő szobában az 1945 utáni iskolatörténet
anyaga mellett a fakitermelés régi és modernebb eszközeiből
összeállított gyűjteményt helyeztek el. Külön helyiségben mutatják be a
környék növény- és állatvilágának jellegzetes fajait.

Tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet
Az ország déli szögletének – Kelebia, Öttömös, Ásotthalom és Mórahalom
környékének – homok- és löszvidékét valamikor üde rétek szikesedésre
hajlamos buckaközök tagolták. A táj egykori arculatát ma már csak maradványfoltok
őrzik. Ezek egy része helyi vagy országos védelmet élvez. A hatásosabb
oltalom érdekében ezeket a területfoltokat, szám szerint tizenhármat,
időszerű egy tájvédelmi körzetben egyesíteni. A kialakítandó 2.800 ha
kiterjedésű tájvédelmi körzet egy hajdani természetes vízfolyás, a Kőrös-ér
nevét viseli majd. Északi sávja jellegzetes homoki élőhelyek sorozata.

Fehér-tó
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet egyik legismertebb része a szegedi Fehértó.
A táj természeti értékeire, páratlan madárvilágára Beretzk Péter szegedi
orvos hívta fel a fi gyelmet. Kutatásainak eredményeként 1939-ben védetté
nyilvánították a szegedi Fehér-tó vízjárta 350 holdas szikes pusztáját. Ebben
az időben kezdték meg a ma is létező halastórendszer kiépítését. Az
átalakult tó ma is igen gazdag madárvilágnak ad otthont. Eddig a tavon és
környékén 280 madárfajt fi gyeltek meg. A régi szikes mocsarak nyújtotta
táplálkozási és pihenési lehetőségeket pótolják az időszakosan leengedett
halastavak iszapos medrei. Az iszapban maradt vízi rovarok, kétéltűek, halak
bőséges táplálékot nyújtanak a parti és gázló madaraknak.

Tisza-völgyi bemutatóház – Szatymaz
A Szeged környékén is jellemző Klebersberg-iskola stílusában, az 1930-as
évek végén épült ház korábban tanyai gazdaság volt. Kiállítóhellyé alakítása
óta a szegedi Fehér-tó élővilágát, az Alsó-Tisza menti táj változásait,
a mai Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természeti értékeit és Beretzk Péter, a
Fehér-tó atyja munkásságát mutatja be. A bemutatóházban előre bejelentett
csoportok részére természetismereti foglalkozások, gyalogos és kerékpáros
túravezetések is igényelhetők.

Sirály tanösvény
A Tisza-völgyi bemutatóháztól induló, 2070 m hosszú, tájékoztató táblás
Sirály tanösvény a szegedi Fehér-tó történetét és gazdag madárvilágát
mutatja be. A 3. állomáson álló Beretzk kilátóból jól megfi gyelhető a Korom-
sziget nyüzsgő sirálytelepe. Előre bejelentkezett csoportok túravezetést
is kérhetnek a Fehér-tói kiránduláshoz.

Ópusztaszer

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
A 350 m hosszú tanösvény 7 pihenőhelyénél az erdők növény- és állatvilágát
ismertető információs táblák és kényelmes ülőhelyek várják a látogatót.
Az Erdő és ember című kultúrtörténeti kiállítás az erdő (a fa) és az ember kapcsolatát
mutatja be tíz vörösfenyő deszkából készült, jurtaszerű pavilonban.
Megtekinthető itt az erdő kialakulását és Magyarország erdőit, a hazai erdőgazdálkodás
történetét, a századforduló (1879-1918) erdészeinek életét, a
fának a közlekedésben, a szállításban és az építészetben betöltött szerepét
bemutató kiállítás. A jurtákkal szemközt kis kéttornyú ökumenikus kápolna
áll, amelynek meghitt csöndje alkalmat kínál a vendégnek egy kis meditációra,
imádkozásra.

Szegedi Vadaspark
A Szegedi Vadaspark 1989-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
A városhoz való közelsége, könnyű elérhetősége és az erdők, tavak borította
terület több órás kellemes és hasznos időtöltésre nyújt lehetőséget egész
évben.
Az állatok tágas, természetszerű kifutókban élnek, így megkeresésük, viselkedésük megfigyelése még élménydúsabbá teszi az idelátogatók programját.
A földrészenkénti felosztásban elhelyezett kifutókban hazai és távoli tájak
állatai egyaránt megtekinthetők. Élnek itt különleges, ritka, kihalástól veszélyeztetett
fajok, melyek megmentése, fennmaradása fontos feladatát képezi
az állatkerteknek, köztük a Szegedi Vadasparknak is.
Néhány állatfaj – mint például a foltos hiéna vagy a víziőz Magyarországon
csak itt látható.
A Dél-Alföldi Tanyaudvarban magyar háziállat fajtákkal, hagyományos építkezési módokkal ismerkedhet meg a látogató. Itt van lehetőség állatsimogatásra is.
Mint Magyarország többi állatkertjében, a Szegedi Vadasparkban is évek
óta folyik zoopedagógiai tevékenység. Óvodástól a felnőttkorig számos,
zoopedagógus által vezetett foglalkozáson való részvételre van lehetőség.
A Szegedi Vadaspark 2001. április 21-én Pro Natura Emlékplakett kitüntetést
kapott, 2001. decemberében pedig teljes területét helyi jelentőségű természetvédelmi
területté nyilvánították.

Szöveg: www.kincsekanapalatt.hu