Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
2017-02-17
I. Food Truck Rally - Budapest
              Időpont: 2017. február 24.,...

2017-02-17
Ostromnap és Vármentő Napok Szádváron
  Időpont: 2017. március 11-13.   450 évvel...

2017-02-17
Debreceni Maskarádé – 2017. február 21-26.
    Az esztendő február hónapjának 21-től 26-ig tartó...

2017-02-14
Farsangi fánkfesztivál – 2017. február 24-25.
  Nagykanizsa immár kilencedik alkalommal várja nagy szeretettel a...

2017-01-18
Épületséták az Iparművészeti Múzeumban
Fővárosunk egyik legszebb, emblematikus épülete az Iparművészeti Múzeum....



Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen






Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig

Hollókő vára


A 13. század második felében, a vár építésének idején ez a terület
a Kacsics nemzetség birtoka volt. Hollókő várát a nemzetség
Illés-ágának tagjai emelték a tatárok pusztítása utáni időszakban.
Építési helyének kiválasztásakor nem a legmagasabb pontot keresték
meg, ahonnan a vár körüli táj a legjobban belátható lett volna,
hanem a természetes védelmet legjobban biztosító – legnehezebben
megközelíthető – dombtetőn emelték a formáját, típusát tekintve
szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat. A helyben bányászott,
nagyobb megmunkálás nélkül felhasznált kövekből az Ötszögű
öregtorony és az azt körülvevő belső vár, illetve a ma külső
falszorosnak nevezett részek készültek el elsőként. További jelentős
építkezésekre – bővítésekre – a 14-15. században került sor, később
már csak kisebb jelentôségű, inkább kényelmi célokat szolgáló
átalakításokat végeztek a váron.
A hollókői vár első írásos említését egy 1310- ben kelt oklevélben
olvashatjuk – „castrum Hollokew” alakba –, első ismert lakója
pedig I. Péter fia Mikus volt. Hollókő nevének eredetéről több legenda
is szól, közülük a legismertebb eredetmonda szerint egy
András nevű nagyúr – a Kacsics nemzetség tagja – elrabolta
a szomszéd földbirtokos feleségét, és az akkor még épülô vár
egy szobájába záratta. Az elrabolt asszony dadája – aki boszorkány
volt – az ördögtől kért segítséget, aki el is küldte segédeit, hogy éjjelente,
holló képében elhordják a vár elôző nap felépült falait. (Egy másik
névmagyarázat szerint mindig sok holló fészkelt azon a sziklaormon,
ahová késôbb a várat építették, ezért hívták Hollókőnek).
Károly Róbert a várat hűséges hívének, Széchényi Tamásnak adta,
aki hatalmas területek ura és jelentôs pozíciók (erdélyi vajda, majd
országbíró) birtokosa volt. A Széchényi családtól, Széchényi László
1459-be bekövetkezett halál után – fiú örököse nem lévén – vejei,
Losonczy Albert és Guthi Országh Mihály (illetve családjaik) örökölték
közösen a várat. Az ebben az időszakban folyó építési munkálatok
elsősorban kényelmi szempontokat szolgáltak (pl. a palotaszárny
megépítése), így a korszerűsítések elmaradása okán a vár
hadászati jelentősége fokozatosan csökkent, értékét inkább a környező
falvakból beszedhető adó határozta meg. A magyar végvárrendszer
kialakításánál is csak harmadrendű besorolást kapott Hollókőt
a törökök 1552-ben – harc nélkül – foglalták el. Az ezt követő
több mint száz év alatt a vár többször is gazdát cserélt (végleges
felszabadítására 1683 októberében került sor). A hollókői vár igazából
sohasem tudott biztos védelmet nyújtani a falai alatt kialakult
településnek (a középkori Hollókő maradványait nem a mai település
területén, hanem a várhegytôl észak-nyugatra találták meg).
Szomorú napjait az 1711-ben kiadott császári rendelet pecsételte
meg: ekkor a vár bejáratát, hídjait és a külső várudvar falszakaszait
is elbontották.
A vár régészeti feltárása és helyreállítása harminc évet vett igénybe.
Szerencsére minden építési periódusból maradtak fenn bemutatható részletek.
A helyreállítás megkezdésekor még a vár teljes körű rekonstrukciójára
is gondoltak – Nógrád megye egyik legjobb állapotban lévő vára a hollókői –,
végül azonban olyan formában állították helyre a romot, ahol érzékelhetők
az eredeti magasságok, terek a hajdani teljes kiépítettség kora. A helyreállítás
folytatásaként jelenleg a tervek egyeztetése folyik a vár egyes részeinek
további rekonstrukciójáról, mely során – többek között – a bejárati
kapu, falszakaszok és torony részek kiegészítésére kerülne sor.

 

Látnivalók a várban :
Panoptikum („Kacsics-terem”),
Fegyverterem, Várkápolna,
Kőtár – Vártörténeti kiállítás
A vár nyitva tartása:
április 1-től október 15-ig:
naponta 10.00–17.30,
október 16-tól 31-ig:
naponta 10.00–16.30.
Márciusban és novemberben:
minden hétvégén 10.00–16.00.
Egyéb idôpontokban az elôre bejelentett,
10 főnél nagyobb csoportoknak nyit ki a vár.
tel.: 06/30 968 1739


A Ófaluban lévő Legendák Házában
(panoptikumban) a vár történetéhez
kapcsolódó négy legendát
mutatnak be.
Nyitva minden nap 10 és 17 óra között.

Programajánló:
Szent István király Ünnepe
– Várnap
2009. augusztus 20.
Várszínházi esték
(a vár elôtti téren)
Operett Gála
(Kálmán Imre – Lehár Ferenc)
2009. augusztus 22.
Esőnap: augusztus 23., 20 óra
A padlás
(Presser – Horváth – Sztevanovity)
2009. augusztus 29.
Esônap: augusztus 30., 20 óra


Információ:
Hollókőért Közalapítvány
3176 Hollókő, Kossuth út 68.
tel.: (06 32) 579 010
www.holloko.hu

 

A legfrissebb hírek a vár helyreállításáról a www.epiteszforum.hu oldalon



Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.