Vár a Duna Partján, rettenetes szikla tetején - kiállításajánló

Visegrád az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt a XVI-XVII. században

Július 10-től látogatható a Duna Múzeumban a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának időszaki kiállítása, mely Visegrád török kori világát tárja a látogatók elé, gazdag, a különleges régészeti leletanyag segítségével.

Az 1526. évi mohácsi csatavesztést követő oszmán térhódítás Visegrádot, a középkori Magyar Királyság egyik székhelyét sem kerülte el. A települést 1544 tavaszán a Mehmet budai pasa vezette haderő foglalta el; ettől az időponttól kezdve Visegrád 10 év megszakítással mintegy 140 évre török uralom alá került.  

A  középkori várfalak védelmében létrejött török település  gazdag régészeti leletanyaga kevéssé ismert a nagyközönség előtt. A hulladéktároló gödrökből és a házakból a feltárások során a mindennapi élet egyszerű használati tárgyai (ép kerámiaedények, rézbográcsok, mozsár,evőeszközök, vasból készült szerszámok, ruhadíszek, bőr lábbeli maradványa, stb.) kerültek elő.  A rendelkezésre álló írásos források és képi ábrázolások, valamint az ezeket kiegészítő leletek alapján a Salamon-torony környékén agancsmegmunkáló, és hajójavító - vagy hajóépítő műhely is működött.

Az Alsóvár és a Fellegvár e korszakban betöltött katonai szerepét a területről előkerült fegyverleletek bizonyítják; ezek között kézifegyvereket (szablyák, kardok,buzogány,fokos), tűzfegyvereket (pisztolyok, muskéták, ágyú, nagyszámú lövedék) és a páncélzat egyes részeit (sisak) egyaránt említhetjük. A növényi magvak és állatcsont-maradványok az egykori természeti környezetről és a táplálkozási szokásokról szolgálnak hasznos információkkal.
A régészeti leletek és írásos források egyaránt megerősítik, az egykori lakók erőteljes balkáni (délszláv, keresztény) és oszmán-török (muszlim) kulturális kapcsolatokkal egyaránt rendelkeztek. Ilyen jellegű, nagyrészt feltárt települést viszonylag keveset ismerünk ebből az időszakból. A kiállítás Visegrád történetének egy eddig kevéssé kutatott időszakát tárja a közönség elé, bemutatva a XVI- XVII. század viszonyai között, viszonylag elzártan élő katonáskodó réteg mindennapjait – a rájuk jellemző anyagi kultúra teljesnek mondható keresztmetszetén keresztül.

A tárlat a Kincsek határok nélkül projekt részeként, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében vendégeskedik a Duna Múzeumban, 2010. augusztus 15-ig.