Népszerű és közismert épülete a fővárosnak a Zeneakadémia, köszönhetően a nagyszerű koncerteknek, amelyek már több mint száz éve csendülnek fel estéről estére a falai között. De ez az épület egyben oktatási intézmény is, melynek tanulói a pompás magyar zeneoktatás hírét is elviszik a világ minden pontjára.

Budapest Europa Nostra-díjas épületeiről, a főváros aranykoráról olvashat a Szép Magyarország magazin tematikus lapszámában

A Zeneakadémia épületét 1904 és 1907 között építették fel, azonban a megvalósításának a szándéke ennél jóval korábbi időszakra mutat vissza. Budapesten a felsőfokú zeneoktatás 1875-ben indult el, Liszt Ferenc lakásán. Négy évvel később pedig mér készen állt a napjainkban Régi Zeneakadémia néven ismert Andrássy úti neoreneszánsz palota is. Azonban a dinamikusan fejlődő oktatási intézmény számára ez az épület hamar szűkösnek bizonyult, így már 1888-89-ben felmerült a gondolata egy “zene- és színészi akadémiával összekapcsolt hangversenyépület” megvalósításának, melyhez a Magyar Mérnök- és Építészegylet írt ki pályázatot. Ezt a versenyt az a Giergl Kálmán nyerte meg, aki majd tizenkét évvel később felkérést kap a közoktatásügyi minisztertől az új épület megtervezésére. Giergl ekkor már Korb Flórissal közösen vezet egy építészeti irodát, munkáik jelegzetes épületei a fővárosnak. Ennek ellenére az építészek közössége igen rossz néven vette, hogy pályáztatás nélkül, közvetlen megbízással kapták meg a munkát. A végső tervek –többszöri módosítást és újra tervezést követően- már csak egy, a zenei tanítás céljait szolgáló épületet mutattak, a színitanóda ekkor már nem volt része a megvalósításnak.

Az épület főhomlokzata mindeki számára ismerős, teljes alaprajzát, kialakítását azonban ez a légi fotó mutatja meg ihazán (www.legifoto.com )

A végeredményt mi is láthatjuk, és véleményt is formálhatunk róla. Természetesen ebben az esetben nem tudjuk összehasonlítani mások terveivel –mert nem készültek ilyenek-, csak önmagában az elkészült épületet tudjuk véleményezni, amely esetében nem is annyira a külső megjelenés, mint a gyakorlati megfelelés számít, azaz a belső terek hangzása és az oktatási célok kiszolágálása.

A Zeneakadémia épülete szép, megvalósítása pedig komoly művészi teljesítmény volt, egész pontosan összművészeti teljesítmény, mert a tervezők állhatatosságának köszönhetően –bár a megrendelő szeretett volna spórolni a kiadásokon- a kor legjelentősebb iparosai és művészei készítették el az épület díszítését és berendezési tárgyait. Ennek megfelelően az üvegablakokat Róth Miksa, a szobordíszeket Stróbl Alajos és Maróti Géza, a felképeket Körösfői-Kriesch Aladár alkotta meg, míg a tetőcserepek legyártásával a Zsolnay-gyárat bízták meg. Amikor a Zeneakadémia épületére nézünk, arról véleményt formálunk, akkor ezt az egészet képet érterlmezzük. Mire elkészült az épület, a főbejárata előtti Gyár utca felvette Liszt Ferenc nevét.



Az épület felújítása és modernizálása elkerülhetetlen volt, hiszen száz év alatt nem csak elhasználódtak a gépészeti eszközei és berendezési tárgyai, de el is avultak. Ezt a jelentős helyreállítási és egyben a technikai részek megújítását is megvalósító kivitelezést ismerték el "kulturális örökség megőrzése" kategóriában Europa Nostra-dijjal 2015-ben.