Tágas, három-öt elefánt fogadására alkalmas elefántpark építését tervezi a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark. A 250-300 millió forintos beruházást főként pályázati forrásból valósítják meg a Királynék városában.




A közel 5000 négyzetméteres külső kifutóban ligetek és szabad területek váltják egymást, és egy külső medence is biztosítja nyáron az elefántok hűsölési lehetőségét. A veszprémi állatkert célja olyan turisztikai vonzerővel rendelkező projektek megvalósítása, amelyek növelik az állatkert népszerűségét és látogatottságát.

"Az elmúlt évek bizonyították, hogy a látogatóink igénylik a minőségi fejlesztéseket, hiszen bármelyik megvalósított projekt önállóan is megállná a helyét egy-egy nyugat-európai állatkertben. Ennek szellemében készültek el az elefántpark tervei is, amivel a veszprémiek régi nagy álma válik valóra" - szögezte le az állatkert igazgatója, aki hozzáfűzte: hat tervező pályamunkájából választották ki Gaschler Gábor vázlattervét, aki számos vezető európai állatkert elefántházát tanulmányozta, mielőtt a veszprémi munkába fogott.

A veszprémi állatkert hűséges látogatói azóta szeretnének újra elefántot látni a vadasparkban, hogy Suzi, a délszláv háborút is megjárt elefánt elpusztult. Az indiai elefántot az eszéki állatkertből mentették ki, 1991-ben került Veszprémbe. Eleinte még a hátára is fel lehetett ülni, és idősebb korában is rendszeresen sétált az állatkertben gondozójával. Csaknem hatvanéves korában gyógyíthatatlan betegsége miatt 2006-ban pusztult el.

A Gulya-dombot érintő fejlesztés a parkoló mellett új pénztárhelyiségeket és beléptető rendszert is tartalmaz, amelynek tervezésére az állatkert a közeljövőben közbeszerzési eljárást indít.

(forrás: MTI )

Olvasson a budapesti állatkert elefántházának történetéről a Szép Magyarország magazin Meseszép Budapest című lapszámában

A Magyar Posta alkalmi bélyegkisív kibocsátásával köszöntötte 2008-ban a Debreceni és a Veszprémi Állatkertet. Az első állattartó kerteket az ókori keleten létesítették. Napjainkban a Bécs melletti Schönbrunn állatkertjét tartják a világ első újkori állatkertjének, amely 1752-ben nyitotta meg kapuit.

Magyarország első állatkertje – az újkori állatkertek közül harmincadikként – 1866. augusztus 9-én Budapesten nyílt meg.

Az elmúlt évszázadokban a Fejes-völgy még vadon volt, majd amikor a város terjeszkedése megindult, először szeméttelep, egy későbbi döntés eredményeként pedig állatkert helyszíne lett. Megalkották az első terveket, elkezdődött a kivitelezés, megmozdult az egész város. Öt hónapig tartó, kemény munka után, 1958. augusztus 2-án Anghi Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója, özv. Kittenberger Kálmánné és Kasza László igazgató társaságában megnyílt az intézmény; lehullott a nemzeti színű lepel arról a székely kalotaszegi kopjafáról, mely a nagy Afrika-kutató, vadász és vadászati szakíró, Kittenberger Kálmán emlékét idézi.

www.zoo.hu/veszprem

A kísívben található egyik bélyegen a Debreceni Állatkert lakói közül zsiráf, gólyák, víziló, pinty, teve, míg a másik bélyegen a Veszprémi Állatkert lakói közül teve, gólya, oroszlán, zebra, rinocérosz látható. Az állatokat megelevenítő grafikai kompozíció a bélyegképeket övező keretrajzon folytatódva teljesedik ki: gólya, fehér fejű sasok, flamingók, zsiráf, aligátor, csimpánz és trópusi halak találhatók rajta. A boríték grafikáján a kisív ívszélén látható motívumok folytatódnak, rajzolatán az állatképek mögött Debrecen és Veszprém látképe tűnik elő. A bélyegző az „Együtt 100 évesek vagyunk” mottóval készült és középpontjában egy oroszlán stilizált rajza szerepel.

Megjelenési időpont: 2008. augusztus 14.