Kedves Olvasóink,

Ezen az oldalon egy olyan cikket olvashatnak, amelyre nagyon büszkék vagyunk és amelyik érzésünk szerint pontosan mutatja be azt a szándékot, amilyennek mi be szeretnénk mutatni Magyarországot: egyedinek, érdekesnek, izgalmat csempészve oda, ahol kevésbé vehető észre, de mindig a tényeket alapulvéve, szakemberekkel konzultálva. Ha tetszik Önnek, amit itt olvas, akkor kérem ismerje meg a nyomtatott magazint is. 

Az Esterházy-kód-
A napisten palotája a fertődi kastélyban

Kitalált rejtélyekkel és sohasem létezett titkos szövetségekkel minket túlzó bőséggel ellátó korunkban már észre sem vesszük azokat a finom jelzéseket, amelyekkel a korábbi korok mesterei valóban üzenni szerettek volna az utókor számára. Pedig ezek az üzenetek sokkal csodálatosabbak és izgalmasabbak bármelyik kitalált esetnél, legyen az akár a világ legagyafúrtabb elméje által megalkotva is. A mesterművek megrendelőitől és az alkotó mestererektől ugyan sohasem volt idegen, hogy elvonatkoztatott üzenetet adjanak a létrehozott alkotásnak, ám ezek nem összeesküvéseket lepleztek le, hanem a megrendelők értékrendjének megfelelő elveket képviselték.

Az Esterházy-kastély dísztermének mennyezetét ékesítő csodálatos falfestmény témáját jól ismerjük, jelentése sohasem volt titok a szakemberek számára, azonban a terem kialakításának volt egy olyan összetett üzenet is, amelyet csak nemrég fejtettek meg. Az üzenetet megfejtő „kriptográfus professzor” ezúttal Pintér Attila restaurátor volt, aki a munkák előkészítése közben jött rá, hogy a díszteremre szinte szó szerint ráillik a napisten palotájának Ovidius Átváltozások című művében olvasható leírása. A mennyezetet beborító falfestmény, a terem sarkaiban elhelyezett, évszakokat megjelenítő négy szobor, a hatalmas méretű tükrök és a köztük lévő falrészeket egykor borító nagyméretű pannók, a bőséges aranyozás és ezüstözés által keltett ragyogás mind azt hivatott érzékeltetni a vendégekkel, hogy a napisten palotájába nyertek bebocsájtást. Az önmagukban is nagyszerű alkotások így nyertek új, összetett jelentést. A megrendelő szándékának megértése nagyban hozzájárult a restaurálás hiteles elvégzéséhez, egyúttal  segítséget nyújtott néhány részletmegoldás megértésében is, amelyek eltértek a hagyományos kivitelezési formáktól (például a képen kívüli rózsaszín mezők alkalmazására). Talán ebből a néhány részletből is jól látható, hogy mennyivel összetettebb egy restaurátor munkája a legjobb technikai megoldások megkeresésénél és mennyire fontos, hogy a restaurálást végző szakember ismerje a kép keletkezésének körülményeit, legfőképpen pedig a megrendelő szándékát arról, hogy milyen üzenetet akart közvetíteni az alkotások segítségével, mert igazán eredményes munkát -azaz az hiteles helyreállítást- csak így lehet végezni.
Az első, és talán legfontosabb feladattal, a mennyezeti falfestmény helyreállítása már elkészültek. Az alapos restaurálásnak köszönhetően, az évek alatt keletkezett sérülésektől, a nem szakszerű javításoktól és a rárakodott piszoktól megtisztított kép ma újra lenyűgözi a díszterembe belépőket. Aki ma látja a képet, annak nem kétséges, hogy egy nagyszerű alkotást lát, és immár az sem kétséges, hogy a falképet Josef Ignatz Mildorfer, kora egyik legjelentősebb művésze készítette, 1766-67-ben. Mildorfer alkotta a kastélykápolna nagyszerű falképeit is, melyek helyreállításában Pintér Attila szintén részt vett, méghozzá olyan szakértelemmel, hogy a helyreállítást a műemlékvédelem „Oscar-díjával”, az Európa Nostra díjjal ismerték el.
(Erről a helyreállításról a Szép Magyarország magazin 2006/4-es lapszámában olvashattak)

A díszterem kialakításának művészeti koncepciója a megrendelőtől, Esterházy Fényes Miklóstól származik, aki talán éppen XIV. Lajosnak, a Napkirálynak a palotájában látott hasonló mű hatására választotta ezt, a barokk korban egyébként is népszerű témát. (Érdekesség, hogy a fertődi falfestménynek szinte a pontos tükörképe látható Giulio Rospigliosi -a későbbi IX. Kelemen pápa- Montalbano melletti villájában. Ennek magyarázata, hogy a mesterek úgynevezett mintarajzok alapján dolgoztak, így elő fordulhat, hogy hasonló alkotásokat hoztak létre, természetesen kisebb egyéni különbségekkel). Az Apollo-terem díszítése tehát egységes művészeti koncepció alapján készült, melynek középpontjában elvitathatatlanul a terem mennyezetén látható, közel 100 négyzetméteres kép áll. A monumentális falfestményen az erőtől duzzadó Apollo látható, amint az éjszakából kilépve négylovas fogatával vágtat fel a kelő nap fényében felragyogó égboltra. A nap előtt repülő fogatott két oldalról Artemisz (a sötétség szimbóluma) és Vénusz (a világosság szimbóluma), valamint a napisten harci jelvényeit vivő puttók fogják közre. Apollo felett a hónapokat jelképező csillagképek tűnnek fel. A napisten palotájának megjelenítését segítették az oldalfalak mélyedéseibe elhelyezett pannók ( a mitológiai jelenetet ábrázoló hatalmas méretű pannóknak a második világháború idején veszett nyomuk, pótlásukat tervezik) és a terem négy sarkában elhelyezett, az évszakokat megszemélyesítő négy szobor (Josef Rössler alkotásai). Az oldalfalakon végigfutó párkány feletti frízbe szimbolikus szoborcsoportokat helyeztek el. A tíz aranyozott puttó a művészeteket és az úri mulatságokat jelenítik meg (többek között a zenélést, éneklést, festést, verselést, építést, halászatot, vadászatot). A fertődi kastély esetében az együttes hatás érzékeltetésében kiemelten fontos szerepe volt a fényeknek és a tükröződéseknek. A hat aranyozott keretezésű, mennyezetig érő francia tükör -négy alatt márványlapos asztalka, kettő alatt márvány kandalló áll-, a terem öt csillárja, köztük egy nagy, kilencvenhat gyertyás csillár középen és négy kisebb a sarkokon, valamint a gazdagon aranyozott és ezüstözött stukkók és a különleges, bársonyos fényű, elefántcsont színű falfelületek mind a napkirály palotájának ragyogását voltak hivatottak megjeleníteni.

Talán ugyanazt a csodálattal vegyes elégedettséget érezhette a mester a mű elkészültekor, mint 260 évvel később a restaurátor, aki megfejtve a terem üzenetét, újra egységesnek láthatta az eredeti koncepciót, még ha csak a lelki szemei előtt is, mert egyes részletek még pótlásra várnak.
Szinte látom magam előtt a feszített munkatempótól megfáradt Mildorfert, amint az utolsó részleteket késő este befejezvén, a fáradtságtól ott helyben alszik el az állványon, hogy aztán reggel a napisten palotájának vakító ragyogásban felébredve, elégedetten szemlélje meg a munkájának végeredményét. Az Apollo-terem talán a legnagyszerűbb tér volt, amelyet udvari reprezentációra építettek a 18. századi Magyarországon. A kiváló akusztikájú díszterem napjainkban az évente megrendezésre kerülő kastélykoncertek programsorozat számos kiemelkedő zenei eseményének otthona. Éljen a páratlan lehetőséggel és idén legyen Ön is a napkirály palotájának vendége. 

A cikk a Szép Magyarország magazin 2007/1-es lapszámában jelent meg.

www.nemzetimuemlek.hu

Ha elnyerte a teszését a cikk, akkor régebbi lapszámainkat megrendelheti itt

További információk kastélyokról: kastelyszallo.lap.hu ,  kastely.lap.hu