A Szabadság-szobor megépítése óta inkább a pálmaágat magasra emelő női alak vonzza a tekintetett a Gellért-hegy tetejére, igaz a Citadella épülete sohasem emelkedett hivalkodóan a csúcs fölé. Nem is ez volt a célja, hiszen hadászati céllal építették, igaz ebben a funkcióban nem sokszor szolgált.

Budapest legszebb épületei a Szép Magyarország tematikus lapszámában

Építésének korát is nehéz meghatározni az épület kialakítása alapján. A legtöbben talán jóval korábbi időpontot tippelnének, de a Citadella megépítésére csak az 1850-es években került sor. A szabadságharc leverése után pár évvel az is világos, hogy az erődítmény megépítése a Habsburgok ötlete volt és a korszak különleges hangulatát jól kifejezi az is, hogy a Citadella sokkal inkább szolgált a város lakóinak megfélemlítésére, mint Buda és Pest megvédésre.

A Gellért-hegynek ezen a város fölé magasodó pontján korábban is álltak épületek. Már a kelták is lakhatták a hegyet, később a rómaiak idején is lehetett szerepe, majd az itt álló keresztény kápolna helyén a törökök emeltek palánkvárat.

Ennek helyén épült fel 1813 és 1815 között -József nádor kezdeményezésére- az egyetemi csillagvizsgáló, a Csillagda (akkor nevén: Uraniae). A nemes célú épület -melynek felavatásán annak idején Európa három jeles uralkodója is jelen volt (I. Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor orosz cár és III. Vilmos porosz király). A Csillagda sorsát az 1848-49-es szabadságharc pecsételte meg, ugyanis a magyar honvédség a közelében állította fel az ostromágyúit, és az azok kilövésére irányuló osztrák tüzérségi válasz az épületet sem kímélte.

A hadászatilag elavult Budai vár helyett ezt követően kezdték meg az új erődrendszer kiépítését a Gellért-hegyen. A Citadella elég hamar, az 1867-es kiegyezés után elveszítette hadászati jelentőségét, de a katonaság még egészen 1899-ig használta. Ekkor, bár kisebb bontásokat végeztek a rossz emlékű építményen, teljes elbontására nem került sor. A II. világháború alatt még egyszer sor került katonai célú használatára, majd az 1960-as évektől fokozatosan a turisták vették birtokba. A Citadella falairól pompás panoráma nyílik a fővárosra, a sok látogató kiszolgálására pedig étterem és szálloda is nyílt ez épületben. A Gellért-hegy -és vele együtt a Citadella- is része a Világörökségnek.

A Citadella látványgrafikája (a Magyarországi várak látványtérképhez )

A Citadella épületének kialakítását nem csak lentről, a Duna partjáról, nem láthatjuk át teljes egészében, de még annak sem aki ott áll a falai előtt, esetleg arra vállalkozik, hogy körbe járja. Ezért is nagyon érdekes és hasznos az a légi fotó sorozat, amelyet a Civertan Grafikai Stúdió légifényképezéssel foglalkozó munkatársa készített nem is olyan régen a Citadelláról. A madártávlatból feltáruló alaprajz egészen különleges formát mutat, érdemes alaposabban áttanulmányozni, hogy minden egyes részletét megismerjük a Citadellának.

(http://legifoto.com )