Az Öreg-Bakony északi részén, a mintegy 350 méter magasságú Vár-hegyen áll
a még romjaiban is lenyűgöző Cseszneki vár. Az egykor szebb napokat látott
ódon falak daliás idők tanúi voltak: várurak, nemes hölgyek, lovagok és katonák
koptatták lépcsôit, termeiben formálódott a történelem. A jelenkori látogatót is
magával ragadja a hely szellemisége, visszaröpíti a régi dicsőségbe, a legendás
középkorba. A Várhegy alapkőzete dachsteini mészkô, egykori építôi is
ugyanebből a hegy tetejérôl lefejtett és felaprított kőből építették a vár falait.

Csesznek feltehetően a szláv csesztnik: tiszt szóból származhat,
ami arra utal, hogy királyi tisztségviselôk lakhattak ezen a helyen.
A vár a tatárjárás után épült. Feltehetôleg Rédei Jakab királyi
kardhordozó építtette az 1260-as években. Oklevél 1281-ben említik
először Csesznek várát. Az 1300-as évek elején a Csákok birtokolják,
majd a 14. sz. elején királyi várrá lett.

Luxemburgi Zsigmond király 1392-ben a Garaiaknak adományozta,
akik nagyszabású építkezésbe fogtak, melynek során az addig
alacsony és kicsiny várból egy igazán impozáns és korszerû gótikus
lovagvárat építettek. Az eredeti vár nagy részét elbontották, csupán
az ötszögletû Öregtornyot tartották meg. A vele szemben felépült
Keleti-palota szolgált a vár urainak lakószárnyaként. A két épület
között kapott helyet a vár ma is látható ciszternája. Az Öregtornyot
és a Keleti-palotát fallal összekötötték, és ez képezte az ún. Belsővárat,
melynek fedetlen udvari része is volt. A falszoros délkeleti sarkából
egy különálló ún. Vigyázó-torony közelíthető meg, melyről
nem tudni pontosan, hogy a Garaiak építették-e vagy csak a 16. században
épült. A toronyhoz vezetô híd és az azt alátámasztó pillér
a Cseszneki Vár sajátos arculati elemei.

A vár a Garaiak idején és Zsigmond király uralkodása alatt élte
a fénykorát. Mint tudjuk, Zsigmond királyunk magyar és cseh király
és német-római császár is volt egyben, valamint, hogy ő alapította
1408-ban a Sárkány-rendet is. A Garai-család nem csak hogy az
egyik leggazdagabb főúri család volt abban az időben, hanem nagyon
komoly politikai szerepük is volt az ország életében. A király
bizalmasaként több nádor is szolgált a családból, és a király távolléte
esetén a legfőbb méltóságot viselték az országban.

Azonban e nagy múltú és tekintélyes családot is utol érte a vég: 1481-ben
a Garai-család kihalt. Ezután Csesznek vára Mátyás király tulajdonába
szállt, aki Szapolyai Istvánnak adományozta. A vár a mohácsi csatavesztés
után Török Bálint kezére került. Az ő nevét viseli a Várhegy
alatti kőmosó szurdokban lévô Török-fürdő.

A cseszneki vár                                                           (fotó: www.legifoto.com)

A 16. században a vár tulajdonviszonyai némileg zavarosak, hiszen a vár gyakran cserélt gazdát. Feltehetôen ebben az időszakban is végeztek kisebb átalakításokat, ugyanis ekkorra megnőtt Csesznek várának hadászati jelentősége, mert az 1500-as évek második felére ideért a török.
Veszprém eleste után Csesznek betagozódott a magyar végvári rendszer
első vonalába. Ebben az idôben a király által fizetett zsoldoskatonák is
védték a várat, kiknek száma az 1570-es években húsz lovas és ötven
gyalogos katonát tett ki. Fegyverrel soha nem foglalták el a várat.
Négy évre azonban mégis a török kezére került. 1594-ben elesett
Gyôr és addigra Pápa és Szentmárton (Pannonhalma) is, és nem
volt értelme annak, hogy ellenálljanak, hanem a védők inkább kivonultak
a várból. Ám 1598-ban Győr visszavétele után ugyancsak
kardcsapás nélkül vehették újra birtokba a várat.

Egy nagyon tanulságos tragédia története maradt ránk Wathay
Lőrinc várkapitányról, fia, Wathay Ferenc tollából. „Végre, mikoron
írtak volna 1573. esztendőben, szegíny atyám vígan lakván gyakran
az cseszneki vitézlő néppel (mivel igen víg lakó ember volt), egy üdő
közben, úgy mint Szent Pétert-Pál napján, Szent Jakab havában jó
kedve lévén, szegíny az alsó várban az felső kapunál, az istállók ajtaja
előtt egy ott álló tarackot ki akart volna lőtetni, és az pattantyús
mondta volna, hogy régi töltés volna az tarackban, és nem mernék
kilőni, ő maga, megszidogatván az pattantyúst, haljott az vállára,
és úgy mindketten az kanótot fogván, bévágták volna az tarack
gyújtólikában; mindjárt elszakadozott az tarack, és mind az kettőt
szörnyen megölte magokat is elszaggatván.”

Jelentős változás akkor történt a vár életében, amikor 1636 után
az Esterházy család tulajdonába került Csesznek. Ők voltak a vár
utolsó urai. Hadi szempontból Csesznek utoljára a Rákóczi-szabadságharc
idején kapott jelentôséget. 1705-ben a kurucok elfoglalták
és ezután a kuruc seregek hadi anyag és élelmiszer ellátó központja
volt. 1708 szeptemberében Heister labanc generális Bakonyon átvonuló
serege ostrom alá vette a várat. Azonban ugyanúgy, mint a törököknek,
nekik is túl nagy falatnak bizonyult a vár bevétele.

Esterházy Ferenc az 1700-as évek közepén még utoljára jelentősebb
átépítést hajtott végre a váron. Ebben hadászati megfontolások
már nem játszottak szerepet, sokkal inkább a reprezentáció. A középkori
kaputorony barokk óratoronnyá változott, a belsô vár udvarát
is beépítették, egységes palota lett belőle. A végső nagyságát
és formáját ekkor nyerte el a vár.

Nem sokáig tartott a vár új dicsősége, hiszen a 18. század végére
egy ilyen típusú vár meglehetôsen korszerűtlenné vált. Az Esterházy-
család is modern kastélyt építtetett Rédén, ahová 1790 környékén
át is költöztek. A várat csak gazdasági célokra, valamint börtönnek
használták. Az erősség hanyatlásnak indult, amit az éppen
kétszáz évvel ezelőtti földrengés tett teljessé. A kegyelemdöfést pedig
az 1820-ban egy villámcsapásból keletkezett tűzvész adta meg.

Egy 1828-ban erre járó utazó már csak elhagyott romokat látott.
A vártörténet színes lapjaira kívánkozik, hogy itt forgatták a há-
ború utáni elsô jelentősebb magyar film, a Valahol Európában külső
felvételeit. A 60-as évek végén indult meg a vár feltárása és a műemléki
helyreállítás, mely nagyobb lendületet az elmúlt két évtizedben
vett. Visszaépültek hiányzó falak, a vár immáron biztonsággal
látogatható mindenki számára. Évente mintegy 30 ezer látogató
keresi fel a várat.

A vár múltjához méltó módon manapság is pezsgő élet folyik a
várban és környékén. Turisták előszeretettel látogatják a környék természeti
szépségeit. Közvetlenül a vár alatt látható a Kőmosó-szurdok,
mely könnyű sétával egybeköthető a várlátogatással és amely
a Bakony-Balaton Geopark egyik legszebb bemutatóhelyszíne. Az
extrémebb sportok mûvelôi is találnak itt kedvükre valót: a vár alatti
Cseszneki sziklamászó meredély kőfalán tehetik próbára ügyességüket.

Középkori történelmi karnevál Cseszneken

Cseszneki Nyár elnevezéssel 1993 óta minden évben nyaranta
hasonló időpontokban, hasonló nagyszabású, szabadtéri kulturális
programok kerülnek megrendezésre. A vár falai között a Zsigmondnapi
Történelmi Íjászverseny, a Tárogatófesztivál, a Lovagi Játékok,
a Lovagrendek Találkozója, a Középkori Történelmi Karnevál, a Várdalnoki
esték és a Cseszneki Vár születésnapját minden augusztus
elsô szombatján megünneplendő Várjátékok egész napos programja
igazi méltó otthonra találtak. A közvetlenül az Alsó-Vár kapuja előtt
az ún. Bajvívótéren kialakított színpadon Várszínházi produkciókat
mutatnak be. A Vártól kb. 500 méterre, páratlan természeti- és történelmi
környezetben található „Kőbánya” Szabadtéri Színpadon,
évrôl-évre nagy sikerû koncert ad az Edda zenekar, de a különböző
zenés darabok, mint pl. az Egri csillagok, a Valahol Európában vagy
éppen a Padlás címû musical is felemelő élményt nyújtanak legfőképpen,
mikor minden év augusztus 19-én, hétezer ember együtt
énekli az István a király utolsó sorait: „Szép Magyarország, édes
hazánk”.



Információ
Cseszneki Programiroda
H-8419 Csesznek, Vár út 51.
Telefon: +36 88 436 110
Mobil: +36 30 449 75 47
E-mail: info@csesznekinyar.hu
www.csesznekinyar.hu


A vár egész évben, minden nap látogatható!
Kapunyitás: tavasztól ôszig 09.00, télen 10.00 órakor.
Kapuzárás: tavasztól ôszig kb. 19.00 órakor, télen
sötétedés elôtt 1 órával.

A Vár csak saját felelôsségre látogatható!

Várbelépôjegyek
Diák, nyugdíjas 200 Ft (az igazolásokat kéretik bemutatni!)
Felnôtt: 400 Ft

Köszönjük, hogy látogatásával Ön is hozzájárul a vár
rekonstrukciós munkálatainak folytatásához!

www.csesznekivar.hu

www.csesznek.hu

Ez az írás a Szép Magyarország magazin 2010/3., Veszprémi vártúrák című lapszámában jelent meg.

Ez a lapszám a kiadónál megrendelhető : kiado@szepmagyarorszag.hu