Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
Fülek vára
Közép-Szlovákia déli részén, az Ipoly folyó vidékén egy meredek szirten áll a füleki vár. A várhegy a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet része, amely Szlovákia legfiatalabb tûzhányóit foglalja magába. A kôvárat valószínûleg a Kacsics nemzetség építtette még a tatárjárást megelôzôen (1241 elôtt). A vár elsô ismert tulajdonosa Fulkó rablólovag volt, akit 1246-ban „mezítelenül” vívandó lovagi viadalra ítéltek és megfosztottak birtokaitól. A XIV. században birtokosai közt találjuk Trencséni Csák Mátét, várnagyai azonban ebben a században rendre Borsod és Gömör ispánjai voltak. Fülek 1544-ben „ôsi jogon” Bebek Ferenc gömöri fôispán tulajdonába került. Az ô idejében zajlott le a vár széleskörû modernizációja, Alessandro da Vedano olasz hadi építész tervei alapján történô kibôvítése. Szolgált itt ebben az idôben egy a forrásokban Aethiops néven emlegetett szerecsen szolga, aki felfigyelt a fellegvárban egy ôrizetlen ablakra, mely szemétledobálásra szolgált. Figyelmeztette a szécsényi Hamza béget, hogy ezen keresztül a vár könnyen bevehetô. 1554- ben a török véghez is vitte Aethiops tervét. A vár így 39 évre az Oszmán Birodalom legészakibb szandzsákjának központja, a település pedig a mai Szlovákia területén az egyedüli ilyen szintû közigazgatási székhely lett. A vár császári csapatok általi elfoglalása után 1593-ban 2400 muzulmán hagyta el az erôdítményt, az asszonyok némelyike annyira teleaggatta magát aranyékszerrel, hogy alig bírt járni. Fülek a XVII . század elejére a szélesebb vidék egyetlen „töröktôl biztonságos” helyévé vált. A menedékhely távoli területekrôl is vonzotta a nemességet, ekkoriban 30-40 nemesi família tartott fenn házat vagy kúriát a városkában. A század elsô felében három környezô vármegye – Nógrád, Pest-Pilis-Solt és Heves-Külsô-Szolnok – is itt tartotta nemesi közgyûléseit és törvényszékeit. A vár kapitányai ebben a korszakban a magyar történelem ismert alakjai Bosnyák Tamás, Wesselényi Ferenc és II . Koháry István voltak. A török szultán 1682-ben budai Ibrahim pasát szövetségeseivel, az erdélyi fejedelemmel és Thököly Imre kuruc vezérrel küldte Fülek ellen. Az erôsségbe a környéket elözönlô hadsereg elôl sokan bemenekültek, így odabent a 700 fôs ôrség mellé érkezôkkel együtt mintegy 4.000 ember zsúfolódott össze. A 64 ágyúval felszerelt várvédô sereget II . Koháry István várkapitány vezette. A vár alatt fokozatosan ötvenezres sereg gyûlt össze. Az ostrom folyamán ugyan történt néhány kísérlet a vár felrobbantására, de végromlását a török pasa parancsára véghezvitt gyújtogatás, valamint a várfalak és bástyák emberi erôvel történô lerombolása okozta. A szultán a sikeres füleki ostrom után felkínálta Thökölynek a magyar királyi koronát, ô azonban csak a Felsô-Magyarország fejedelme címet fogadta el.
|
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|