Szecesszió és kegyúri templom. Két, egymástól korban látszólag messze álló fogalmat illesztettünk össze az ivánci templomot és kastélyt bemutató írásunkban, azonban látni fogják, hogy kegyúri templom építésére nem csak a középkorban került sor hazánkban, hanem még a múlt század elején is akadt rá példa.

Ivánc egyike az Őrség kisközségeinek. A település a Vasi-hegyhát nyugati szélén, a Rába és a Zala folyók által határolt, fennsík jellegű területen fejlődött ki. Alapítását a honfoglalás korára teszik, amikor ezen a tájon az úgynevezett őrvidék alakult ki. A középkor későbbi évszázadaiból fennmaradt írott dokumentumokból tudható, hogy előbb az Ajakos család volt itt birtokos, majd az Ivánczyak.

A Rába kanyarulatai Iváncnál (www.legifoto.com )

Itt álló nemesi lakról, Ajakas (Ivánczy) Miklós földesúri udvarházról már az 1330-as évek közepéről maradt fenn utalás. Ez az épület később is rendre említésre került a településsel kapcsolatban, 1543-ban például nemesi kúriaként –curia nobilitaris- szerepel, és ekkor Ivánczy Pál tulajdonában volt, aki Vas vármegye alispánja volt. A török hódoltság idején az Ivánczy-család az itteni otthonából kiköltözött, így a gazda nélkül maradt ház pusztulásnak indult. Az Ivánczy família férfi ágon 1650-ben kihalt. Az ivánci birtokot ezt követően kapta meg Sigray János.

A Sigrayak birtokba lépésével egy új, igen hosszú ideig tartó és sikeres időszak köszöntött be Ivánc életében. A ma is álló kastély előzményét -egy egyemeletes, barokk kúriát- Sigray Károly emeltette az 1700-as évek közepén.

A Sigray-kastély napjainkban (www.legifoto.com )

A kastély bővítésére és felújítására, valamint eklektikus stílusúban történő átalakítására az 1800-as évek vége felé került sor, míg a belső tereit 1920-ban szecessziós stílusban alakították át. Akkor, amikor a kastélybelső felújítására sor került, már állt a település új, szintén szecessziós stílusban emelt temploma.

Az új templom építésére azért került sor, mert a település régi –középkori eredetű- temploma olyan rossz állapotba került, hogy 1910-ben a lebontásáról döntöttek. Az új Isten Háza megépítéséhez szükséges anyagok megvásárlását és a mesteremberek fizetését az akkori földbirtokos, gróf Sigray Antal vállalta, míg a hívek kétkezi munkájukkal járultak hozzá a megvalósításhoz. A Hendrich Antal műépítész által szecessziós stílusban megálmodott háromhajós templom felépítésére 1913-14 folyamán került sor. A magyaros és székely motívumokkal díszített épület bizonyos fokú rokonságot mutat a Kós Károly által tervezett zebegényi templommal. Az ivánci épület érdekessége, hogy a templommal megegyező nagyságú altemplom kialakítására is sor került. Negyvennégy színes üvegablaka alkotójának nem ismerjük a nevét. A templom főhomlokzatán lévő Sigray-címer mellett olvasható a család jelmondata: Candore et fidelitate (buzgósággal és hűséggel).   

A szecessziós stílusú templom (www.legifoto.com )

Sigray Antal korának egyik jelentős formátumú politikusa volt, aki legitimista elveket vallva, pártolta IV. Károly visszatérését. Az országgyűlés felső házának tagjaként 1943 decemberében Magyarországnak a háborúból való kilépése és a békekötés mellett érvelt, ennek következményeként –és mert a zsidótörvények ellen is szót emelt- a németek 1944 márciusában a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. Sigray Antal a tábor felszabadítását még megélte, de súlyosan meggyengült egészségi állapota következtében 1947 decemberében New Yorkban elhunyt.

Az ivánci kastély kertjének ékessége egy gyönyörű és hatalmas famatuzsálem, hazánk talán legnagyobb tulipánfája. A kastélyt az 1950-as évek eleje –az államosítás- óta szociális otthonként funkciónál.

1910 táján Sigray Antal neobarokk stílusban egy mandzártetős kiskastélyt emeltetett a régi kastély mellett.