Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében...

Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár
  Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?...

Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is
Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város...

Új kiállítás - Mezőtúr
Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,...

Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya!
A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a...


Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen


Kereszt és félhold: Dzsámik

Az iszlám hit egyik alappillére a napi ötszöri ima, így természetes, hogy a török hódoltság kezdetével szinte egy időben a muszlim imahelyek, a mecsetek és dzsámik is megjelentek Magyarországon.

Az elfoglalt városokban általában a település fő templomának átalakítására került sor elsőként-ezeket a dzsámikat mindig arról a szultánról nevezték el, akinek az uralkodása alatt került sor a hódításra-, melyre nem azért volt szükség, hogy a másik vallásnak "nyoma se maradjon" (a hódoltság alatt is életek a törökök által uralt városokban keresztény hívők és nem is mindegyik katolikus templomot alakítottak át mecsetté vagy dzsámivá), hanem így tudtak a leggyorsabban megfelelő imahelyhez jutni, ahol elmondhatják a város elfoglalásáért szóló hálaadó istentiszteletet. A padok és a keresztény jelképek eltávolítása, a mekkai irányt jelző mihrab-fülke és a pénteki szónoknak szolgáló szószék (minbert) kialakításának gyorsaságát jól mutatja, hogy Buda elfoglalása után négy nappal már megtartották az első istentiszteletet a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (Mátyás-templomban). Bár az átalakított templomok teljesen megfeleltek a muszlimoknak, a betelepülő lakosság létszámának növekedése szükségessé tette új templomok építését is. Ezek között voltak állami alapítású és fenntartású dzsámik is, azonban inkább az volt a jellemző, hogy magas rangú közéleti személyiségek finanszírozták egy-egy épület felépítését és fenntartását. Ezek a dzsámik már nem a szultán, hanem az építtető személy nevét viselték. (A magyarországi területen a budai fürdőket is építtető Szokollu Musztafa pasa volt az egyik legjelentősebb támogató.)

Dzsámit csak szultáni engedéllyel lehetett alapítani, és csak olyan helyen, ahol legalább 40 férfi élt. A dzsámi rangban a mecset fölött állt, mivel a péntek déli istentiszteletkor elmondott prédikációt csak dzsámiban lehetett elmondani. A magyarországi dzsámik a balkáni területen álló épületek mintáját követték. Alaprajzukat tekintve megkülönböztetünk téglalap alaprajzú síkfödémes -ilyen a szigetvár várban álló Szulejmán szultán dzsámi- és négyzet alaprajzú kupolás megoldásút (mint amilyen a siklósi Malkocs bej-dzsámi). A nálunk emelt dzsámik szinte kivétel nélkül a négyzet alaprajzú típust képviselték, tetejük dobon nyugvó félgömbkupolával volt fedett, előcsarnokuk három boltszakaszos volt. Magyarországon csak egy minarés dzsámik építéséről van tudomásunk.

A fennmaradt dzsámik legjelentősebb képviselői Baranya-megyében láthatók: Pécsett és Szigetváron kettő-kettő, Siklóson egy épület áll. Közülük mi a siklósi Malkocs bej-dzsámit mutatjuk be részletesen, melynek helyreállítását Europa Nostra-díjjal ismerték el, de nagyon érdekes a szigetvári Ali pasa dzsámi története is, hiszen itt egy a török időkben épített dzsámit alakítottak át a hódoltság kora után katolikus templommá. A Szent Rókus nevet viselő plébániatemplom a műemléki helyreállításnak köszönhetően "vallási kentaurként" ma egyszerre viseli a muszlim és a keresztény vallás jellegzetességeit (az épületben alul egy dzsámira, felül pedig egy katolikus templomra ismerünk). A ma is látható dzsámik közül a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi belső díszítése volt a leggazdagabb -a falakat színes csempék és az alapító kalligrafikus kézjegye (tugra), valamint többszínű növényi ornamentika díszítette- és itt maradt fenn egyedül dzsámi és minaré eredeti egységében. Az egyetlen nem Baranya-megyei -Esztergom vízivárosi részében álló- dzsámi épületének a helyreállítása idén ősszel készült el. Később az épület földszintjén török kávézót és egy igazi török bazárt, emeleti részen -az egykori imatérben- pedig a török kori Esztergomot és a dzsámi históriáját bemutató kiállítást terveznek berendezni.

Ma is álló Dzsámik Magyarország területén:
Gázi Kászim pasa-dzsámi (Pécs)
Jakováli Haszán pasa-dzsámi (Pécs)
Malkocs-bej dzsámi (Siklós)
Ali pasa dzsámija (Szigetvár)
Szulejmán szultán-dzsámi (Szigetvár)
Hadzsi Ibrahim-dzsámi (Esztergom)

Kapcsolódó startlapok:
Néprajz.lap.hu | Helytörténet.lap.hu | Törökkori emlékek.lap.hu | Történelem.lap.hu


Add a Facebook-hoz
Legújabb címkék:





Beköszöntő | Hétvégi programajánlatok | Magyar tájakon | Vártúrák  | Kincstár | Kultúra | Főúri családok | Régi lapszámok | Képtár | Gyermekkel utazom - családi programok | Partneroldalak | Médiaajánlat | Légifotó archívum | Kapcsolat | Adatvédelem |

Szép Magyarország magazin | Telefon: 06 1 332 3261 | e-mail: kiado@szepmagyarorszag.hu
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.