Kulcsszavas kereső:
Legújabb cikkek:
Határon átnyúló kezdeményezésből újult meg a tőketerebesi Andrássy-kastély, a pácini Mágochy–Alaghy–’Sennyey-kastély és a tokaji Zeleméry-kúria
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében... Interaktív időutazás - újabb látnivalókkal és tartalommal gazdagodik a Füzéri vár Vár állott, most kőhalom, írja a költő, de miért ne lehetne fordítva?... Interaktív várostörténeti kiállítás nyílt a felújított Mezőtúri Városházában, látogathatóvá vált a torony is Augusztus 20-án sor került a felújított Mezőtúri Városháza átadására. A város... Új kiállítás - Mezőtúr Mezőtúr Város Önkormányzata a TOP-1.2.1-15-JN1-2016-00003 azonosítószámú,... Megnyílt a regéci vár Keleti Palotaszárnya! A fejlesztés az egykori impozáns palotaszárny újjáépítésével, valamint a... |
Királyi villák a II. kerületben
Kora reneszánsz kori királyi villák maradványait találták meg a múlt század harmincas éveiben a II. kerületben. Az épületek létezéséről Bonfini és Oláh Miklós leírásaiból tudtak a szakemberek, pontos helyük azonban hosszú évszázadokra feledésbe merült. Építésükről alig, pusztulásukról pedig egyáltalán nem maradt fenn hiteles információ, így a romterületen megtalált maradványok segítségével próbálták rekonstruálni az egykori vadászkastély történetét. Boldog idők lehettek azok az évek, amikor elég volt a mai Hűvösvölgyi út és Fekete István utca magasságáig kilovagolni, hogy vadban gazdag, kiterjedt erdőségben pihenhesse ki a budai királyi vár nyüzsgését, a mindennapi gondok stresszét a magyar uralkodó. A Budai-hegység erdőségében, az akkor itt álló Nyék település mellett állt azt a vadaskert, melynek közelében két épületet alakítottak ki, hogy lakópalotaként illetve fogadópalotaként szolgálják a magyar uralkodó igényeit. Oláh Miklós egyértelműen II. Ulászló személyéhez köti a két villa építését, helyükön azonban már korábban is állt egy épület (egy vadászkastély). Ez a Zsigmond-kori "fapalota" téli használatra is be volt rendezve, miként arról a korabeli kályhacsempék maradványainak gazdagsága mesél. Az épületmaradványok megtalálása után időszakban Mátyás király személyéhez kapcsolták a villák építését (találtak néhány Mátyás emblémás kődarabot és Bonfini is említést tesz Mátyás nyéki, "Külvárosi palotájáról"), azonban a teljes leletanyag alaposabb tanulmányozása arra mutatott rá, hogy az építkezésen feltehetőleg ugyanazok a mesteremberek dolgoztak, akik a simontornyai vár reneszánsz átépítését végezték. Utóbbi munkáról tudható, hogy 1508-09-ben végezték el, azaz Oláh Miklós adatát erősítik meg (II. Ulászló 1490-től 1516-ig uralkodott és a nyéki építkezésekre okot adhatott az uralkodónak 1502-ben Candelei Annával történő házasságkötése). A Budáról észak-nyugat felé kivezető út mellett - a királyi palotától nagyjából 5 kilométerre-, fallal bekerített területen, egy időben emelt két, egymásra merőlegesen elhelyezkedő épület közül az árkádos-loggiás homlokzattal ellátott emeletes villaépület lakóházként szolgálhatott (földszintjén kiszolgáló helyiségekkel,emeletén a királyi hálószobával), a tőle néhány méterre álló, szintén emeletes fogadó palota pedig ünnepségek tartására és a királyi vadásztársaság tagjainak fogadására épülhetett. Az egykori leírásokban "királyi palotaként" említett villák mellett hatalmas, vadakban bővelkedő vadaskert szolgálta a főúri vendégek igényeit.
A két villa építészeti előképe (mintája) a középkori budai királyi palota nyugati szárnya lehetett, amely mind alaprajzával, mind az udvari oldalán kialakított árkádos folyosójával azonosságot mutat a nyéki épülettel. A magyar építészet kora reneszánsz korból fennmaradt kevés emléke közé tartozó épületek hatással lehettek a magyar vidéki udvarház-típus (a kúria) későbbi kialakulására. A mohácsi csata után Budára bevonuló Nagy Szulejmán is eltöltött két napot Nyéken (1526 szeptemberében). Nincs pontos információnk arról, hogy meddig álltak, meddig használták a nyéki villákat (a legkésőbbi megtalált lelet egy 1531-es dénár volt a romok között), azonban minden valószínűség szerint pusztulásukra a török hódoltság idején került sor. A Budáról ÉNY felé kivezető út mentén festői környezetben állott a középkori királyi villa, ami Bonfini leírásában is szerepel. Az L-alakú épületegyüttes északi szárnya Zsigmond XIV. századi, téli használatra is berendezett körfolyosós vadászkastélya volt. A ma a Hűvösvölgyi útra merőleges, oldaltornácos elrendezésű szárnya az 1500-as évek elején, II. Ulászlónak Candelei Annával 1502-ben történt házassága alkalmával készült. Rehabilitációjával jelentősen gyarapodna Budapest középkori műemlékállománya.
Rehabilitáció Az egykor királyokat vendégül látó területet az évszázadok során - főleg a II. világháborút követően - beépítették, így a középkori maradványokat mára rendkívül szűk zöldfelület veszi körül, rekonstrukciója tehát jelentős nehézségekbe ütközik.
Nyék egykori csodás épületeinek romjait buja növényzet takarta, így elsőként ennek felesleges példányaitól kellett megszabadulnunk. A terep rendezése mellett megtörtént a telekhatár geodéziai kitűzése, valamint a kerítés új oszlopokkal való megerősítése és teljes felújítása. Az ásatási területről származó mintegy 1600 db. faragott követ, amit eddig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pincéjében tároltak, átszállíttattuk egy nagyobb, a kövek vizsgálatára és méltó megőrzésére alkalmasabb raktárba. Elvégeztettük a kövek tisztítását és fertőtlenítését is. A ragyogó, reneszánsz-kori töredékek immár a kutatók rendelkezésére állnak. A kőanyag feldolgozásán és az épületegyüttes műemléki helyreállításának dokumentációján Szekér György dolgozik. Ugyancsak ő lett megbízva a műemléki koncepcióterv és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével, melyeknek 2002. áprilisára kell elkészülniük.
Kapcsolódó startlapok: |
Legújabb címkék:
Nemzeti Park |
Kegyhelyek |
Várak |
Népi építészet |
Népművészet |
Kolostorok |
Kápolna |
Kastélyok |
Templomok |
Portrék |
|
|