A világ értékeihez a kézzel fogható elemek mellett mindig hozzá rendelték a szellemi kincseket is. Utóbbinak hol nagyobb, hol kisebb szerep jutott a mindennapokban. Az UNESCO a világörökségi helyszínek mellett a szellemi kulturális örökségeket is jegyzékbe veszi. E listán már közel harminc magyarországi hagyomány szerepel, köztük friss tagként a Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya.

Ismerje meg hazánk kiemelt jelentőségű Mária kegyhelyeit és a Mária Út útvonalát a Magyarországi kolostorok látványtérkép segítségével.

A Mária-tisztelet Magyarországon

Szent István király ország felajánlása óta Szűz Máriát a Kárpát-medencét lakó keresztények különös tisztelettel övezik. Szentkutak, templomok, települések viselik nevét. A keresztény kultúrkörben a búcsújárási célpontok részben emlékhelyek (ahol szentek éltek), sírhelyek, csodatévő hagyományokkal tisztelt források, (szent kutak) vagy tárgyak (képek, szobrok), de ezeken belül is messze kiemelkednek jelentőségükben a Mária-kegyhelyekre vezetett búcsújárások.

A zarándoklás és búcsújárás egyaránt hordoz szakrális és profán elemeket. A zarándoklás és a búcsújárás célpontja mindig egy szentnek tekintett hely, kegyhely. Ezek a közösség formáló és fenntartó helyek természetfelettinek tekintett jelenségek (pl. Máriás képek könnyezése), csodás gyógyulások, évszázadokon át megőrzött legendák és mítoszok miatt alakultak ki.

A történelmi Magyarországon 130-nál is több máriás kegyhely van, ahova búcsúsok, zarándokok tömege jár ma is. A búcsú egy szent helyre történő zarándoklás. A búcsú keresztény, katolikus bűnbánati vallásgyakorlat. A katolikus hagyomány szerint a búcsú a feloldozást nyert bűnért járó ideig tartó büntetés elengedése, ami búcsúhelyekhez kötődik. A zarándoklás a búcsús helyek felkeresése a búcsú elnyeréséért. Évente megközelíti az egymilliót azok száma, akik elzarándokolnak valamelyik máriás búcsúhelyre. Bűnbánat, hálaadás, megtisztulás, életrendezés, elmélyülés, lelki és fizikai feltöltődés és közösségi lét: ezek vezetik a búcsúsokat, akik a hagyományt követve cselekszenek.
A búcsújárás és a zarándoklás hagyománya, mint szokás, mint a lelki igények, kifejezési formája, mint közösség-összetartó gyakorlat és tudás, túlzás nélkül évezredes múltra tekint vissza és minden nemzedékkel újraéled. A magyar hagyomány kezdete Szent István államszervező és egyházszervező munkájához köthető. A 19-20. századi, sőt a 21. századi búcsújárás régi hagyományt folytat, de sok új jelenséget is hordoz.

Az élő hagyomány közvetlen inspirációja volt az új évezred elején Közép-Európa zarándokútja, a Mária Út, mint zarándokút megszületésének, ami Közép-Európa Máriás kegyhelyeit köti össze gyalogos és kerékpáros zarándokútvonalakkal több ezer kilométeren.
(részletek a jelőlő-nyomtatvány szövegéből)

A magyar szellemi örökséglistán többek között megtalálható még a mohai tikverőzés, a mohácsi busójárás, a matyó hagyomány vagy a ceglédi Kossuth-kultusz.

http://szellemikulturalisorokseg.hu/