Kezdjük rögtön egy személyes vallomással: nekem a régi Mátyás templom –„leánykori” nevén: Nagyboldogasszony-templom- jobban tetszett! És ha erre Önök azt kérdezik, hogy mi az, hogy régi, akkor én erre ezzel a fényképpel tudok válaszolni.

Magyarország legszebb középkori eredetű templomai az Árpád-kori templomokm látványtérképen

A templom épülete az átépítés előtt nem sokkal, az 1870-as évek elején

Nekem ez a letisztult középkori forma sokkal közelebb áll a szívemhez, mint a mai –igen látványos-, de múltat egy korszak sajátos ízlése szerint megidéző stílus. Azt azonban el kell ismerni, hogy a felújított templomépület nagyon szép, öröm a szemnek, jelentős turisztikai értékkel bír, ékes díszessége a budai várnak, szóval nem bántani akartam az első mondatommal, inkább csak rámutatni arra, hogy ennek a nagyszerű templomnak volt egy korábbi, másik arculata is, amely napjainkra kevéssé közismert.

A néphagyomány az első itt emelt templom építését Szent István személyéhez és az 1015-ös évszámhoz kötötte, azonban erre az épületre semmilyen tárgyi bizonyíték nem utal. A tatárjárás után –a 13. században- IV. Béla emeltetett a várhegyen egy háromhajós, tornyos bazilikát. Ez az épület a gótikus stílusban épült fel. A munkálatok két nagyobb szakaszban készültek el. A kegyúri jogot a domonkos apácák Margit-szigeti kolostora kapta meg az uralkodótól.

Az 1300-as évek elejétől –az Árpád-ház kihalását követően- a Nagyboldogasszony-templomban jelölték ki –kiáltották ki- királlyá az új uralkodókat. Koronásukra ugyan továbbra is Székesfehérvárott került sor, azonban az uralkodó ezt követően a Nagyboldogasszony-templomban mutatkozott be az ország népének.

Mátyás uralkodása alatt állították helyre a korábban ledőlt déli harangtornyot, és a félbehagyott északi torony befejezését is ekkor végzik el. 1476. december 22.-én a Nagyboldogasszony-templomban fogad egymásnak örök hűséget Mátyás és Aragóniai Beatrix.

A török időkben a templom 145 évig volt Buda főmecsetje. A hódoltság alóli felszabadulás után a templom a jezsuita rend kezelésébe kerül, akik egy igen jelentős méretű szeminárium épületet emelnek mellé.

A Mátyás-templom ma látható kialakítás az 1874 és 1896 között, Schulek Frigyes vezetésével végrehajtott újjáépítés eredménye. Ekkor bontották el a templommal szomszédos épületek is, és Schulek sok helyen a földig lebontatja a falakat, hogy a legkorábbi építkezések nyomaira rátaláljon. Szándéka volt a legkorábbi állapotok építészeti visszaállítása, igaz, ez sok esetben csak újra alkotott elemekkel –az eredetiek másolatával- volt megoldható.

Kevéssé ismert –és lassan elfeledésre ítélt momentum lesz-, hogy a II. világháborút követően sokáig fennállt annak a lehetősége, hogy a Mária Magdolna-templomhoz hasonlóan, a Nagyboldogasszony-templomot is elbontják a helyre állítás helyett. Máig rejtély, hogy ki vagy mi változtatta meg ezt a szándékot, de végül 1954 és 1970 között megtörtént a helyreállítás.

A Mátyás-templom napjainkban (Civertan légifotó, www.legifoto.com )

Ha nem is ezer éves a Nagyboldogasszony-templom, de jelentős történelmi emléke Magyarországnak. Egy épület mely sorsában osztozott a nemzetével.

programok, turisztikai információk:
www.matyas-templom.hu