A nagymágocsi Károlyi-kastély hazánk egyik legszebb főúri otthona.
Az elmúlt években több alkalommal is felcsillant a remény a nagyszerű kastély újjászületésére, azonban sajnos végül mindegyik beruházó visszalépett a komoly befektetést igénylő fejlesztésektől (a kastélyépület felújítása mellett a jelenleg itt üzemelő szociális otthonnak is új épületet kellene építeni).

Fotósunk, Tomas Opitz (Opitz Tamás) 2010 tavaszán járt Nagymágocson
és készített képeket az épületről. A fotók mellett Virág Zsolt írása mutatja
be a kastély történetét.

A nagymágocsi kastély építéstörténete

Károlyi Zsófia 1896-ban másodunokatestvérével - Károlyi (I.) György gróf unokájával -, Károlyi Imrével kötött házasságot.
A házaspár röviddel az esküvő után, 1896-97-ben új, historizáló, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson. Az épület eredeti tervrajzai, dokumentációi nincsenek meg, a helytörténeti kutatások szerint valószínűleg egy magyar származású, Bécsben élő építész tervezte a rezidenciát, akinek - gróf Károlyi (III.) Lajos máltai lovag visszaemlékezése szerint - "B" betűvel kezdődött a neve, és 1937-ben még élt, ugyanis részt vett a kastély építésének 40. évfordulójára rendezett ünnepségen. (Ekkor Szelecz János, a grófi család inasa Budapestről egy darabon együtt utazott a tervezővel, de a nevére már ő sem emlékezett. Felmerült az is, hogy az 1891 januárjában elhunyt Ybl Miklós tervezte az épületet, de ezt a feltételezést semmilyen adat nem támasztja alá, és szinte biztosan kizárható.)

A kastély felépítése után a belsőépítészeti munkálatok elhúzódtak, a könyvtárterem kandallójának fa felsőrésze - amelynek készítője Damjanovics László budapesti műbútorasztalos - a belevésett dátum tanúsága szerint 1902. április 24-én készült el. A rezidencia falikútjait és csapjait Knuth Károly budapesti mester készítette.

A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén a középrizalit mögött húzódó nagytermet - a magyar gyakorlatban egyedülálló módon - kápolnává alakíttatta át, mivel elsőszülött fiukat, a 8 éves korában elhunyt Károlyi Tibort ott ravatalozták fel, és emlékét ily módon kívánták megőrizni. A Szent Kereszt felmagasztalása titulusú kápolna kialakítása 1910 tavaszán kezdődött meg és augusztus 5-én fejeződött be, ekkor áldotta meg Jung János váci segédpüspök.

A kápolna padlózatát és oldalfalait fehér és fekete márványlapok burkolják, mennyezete stukkódíszítést kapott. Közepén egy lépcsővel ellátott fehér márvány oltár áll tabernákulummal, amelyből fekete márványból készült feszület emelkedik ki, oldalain pedig három-három ezüst gyertyatartó és ezüst keretezésű kánontáblák láthatók. A tabernákulum ajtaját sárgaréz domborművek díszítik. A kápolna eredeti berendezéséhez két fotel is tartozott, jobb oldali falánál pedig gróf Károlyi Tibor, bal oldali falánál gróf Károlyi Imréné életnagyságú, carrarai márványból készült szobra áll.
A Károlyiak a kápolna kialakításának munkálatai idején felvették a kapcsolatot a püspökséggel a házikápolna nyilvános jellegűvé tétele tárgyában, amelyet X. Pius pápa később engedélyezett is. A kápolnában Tibor gróf születésének napján (június 20.), és halálának napján (január 16.) ezután minden évben tartottak szentmisét.

A rezidenciát kezdettől fogva a legmodernebb technikai vívmányokkal látták el, először gázvilágítást alakítottak ki benne, majd az 1910-es években a gőzgéppel működő saját áramfejlesztő-telep létrehozása után a villanyvilágításra tértek át.
A kastélyparkban több szobrot, illetve szoborcsoportot helyeztek el, ezek közül a legnagyobb a rezidencia hátsó homlokzata előtt álló "Szabin nők elrablása" szökőkút, amelynek eredetije Párizsban látható. (Egy 1910-es archív képeslapon még nem látható a kompozíció.) Az udvari részen a "Kisfiú hallal" szökőkút kapott helyet, és a park ezen részén található a "Négy évszak" szoborcsoport is, amelynek talapzatára az 1771-es évszám van felvésve. Ugyanekkor készülhetett el a különálló női alakot ábrázoló szobor is, amelynek - egykor koszorút tartó - kezét mára letörték. Létezett egy hatodik szobor is a parkban, amelyben "Nimród" alakja volt megmintázva. A kastélypark tava mellett álló kör alaprajzú gloriette (kilátó, filagória) közepén is volt egykor szobor, ezt azonban 1945-ben összetörték. (A szobrok egy részét Károlyi (III.) Lajos szerint firenzei szobrász készítette. 1966 körül egy új szobrot is elhelyeztek a parkban, ez Sóváry János ülő női aktja.)

Károlyi Imre lányát, Consuelot ifj. nagybányai Horthy Miklós vette feleségül, a házaspárnak két gyermeke született. A visszaemlékezések szerint azután, hogy Károlyi Consuelo és Horthy elváltak, a volt férj nem tehette be a lábát a kastélyba, csak a parkban találkozhatott lányaival. Feljegyezték azt is, hogy Károlyi Imre kedvenc virága az orgona volt, és orgonavirágzás idején mindig le is jött a család Pestről Nagymágocsra, ezenkívül a kertészkedés is az időtöltései közé tartozott, a park fáit saját kezűleg metszette. A gróf a faluban tejgazdasági részvénytársaságot hozott létre. Károlyi az I. világháború után a harcokban elesett katonák özvegyeinek földet osztott, a hazatérő katonáknak pedig "vitézi telkeket" juttatott.
A kastély személyzete Károlyi Imre idejében tizenkét főből állt, mindenki pontos munkabeosztás szerint dolgozott. A rezidencia élete főként az őszi nagyvadászatok idején élénkült meg, ekkor előkelő külföldi vendégekkel népesült be a kastély, és néhány alkalommal Horthy Miklós kormányzó is vadászott itt.

A Károlyiak 1910-ben a nagymágocsi templom szentélye alá új családi sírboltot építettek, amelyre szintén gróf Károlyi Tibor halála miatt került sor, akit először a szentély bal oldalánál levő helyiségben temettek el, amelyhez viszont a püspök nem járult hozzá. Ezért készült el a kezdetben teljesen márványburkolatú - ma már csak márványpadlójú - új kripta. Itt helyezték el az 1942-ben repülőszerencsétlenségben elhunyt gróf Károlyi Gyula, valamint édesanyja, gróf Károlyi Imréné koporsóját is. (Sokáig tartotta magát az a legenda, amely szerint a templom kriptáját és a kastély pincéjét titkos alagút köti össze. Valóban találtak is több földalatti helyiséget a környéken, ezek azonban régi ciszternák és más célú üregek voltak, folyosó egyikből sem indult ki. 1955 körül rábukkantak az első Károlyi-rezidencia pincéjére is.)

Imre gróf 1943-ban hunyt el, ekkor koporsóját - a nagymágocsi kriptában nyugvó családtagok földi maradványaival együtt - a II. bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt Szatmár vármegyei Nagykárolyba, az ősi birtokra szállították, majd valószínűleg a kaplonyi családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A földbirtokos halála után harmadik fia, Károlyi Viktor vette át a mágocsi uradalom irányítását egy rövid időre.
A II. világháború végén a grófi család elmenekült, a gazdátlan kastély berendezését nagyrészt elhordták, a könyvritkaságokat eltüzelték a kandallóban. 1944 nyarán - a front közeledtével - a kastélyban a Magyar Királyi 113. sz. tábori (kötöző) kórházat helyezték el. 1945-ben az állam a megmaradt bútorokat, festményeket, és egyéb műtárgyakat lefoglalta, majd Szentesre, Sárospatakra és Egerbe szállíttatta, napjainkban ezen városok múzeumaiban lelhetőek fel az eredeti berendezés megmaradt darabjai.

(a kastélyéüpletről és a parkról további képeket láthat a cikk végén lévő galériában)

Az államosítás után a kastélyban előbb a Csepel Vas- és Fémművek üdülője, majd görög szabadságharcosok szállása volt. Később a Csongrád Megyei Tanács Szociális Otthonát helyezték el az épületben, amely 150 férőhellyel rendelkezett. Napjainkban is a Csongrád Megyei Közgyűlés Kastélyotthona (szociális otthona) működik falai között.

Az épületben ma is szinte eredeti állapotában látható a fogadóterem, a hall, a kápolna, a két ebédlő, a télikert, valamint a folyosók egy része. A rezidenciának eredetileg négy lépcsőháza volt, egy fa csigalépcsőt azonban az 1970-es években elbontottak.
A kastélyról hosszú ideig élt az a legenda a nép körében, hogy 99 szobásnak épült, mégpedig azért, hogy Károlyi Imre grófnak ne kelljen magasabb adót fizetnie a 100 szoba után, ugyanis akkor már "palotának" számított volna a rezidencia. Természetesen soha nem volt ilyen adójogi szabályozás Magyarországon, és az épület valamennyi helyiségének - tehát nem csak a szobáinak - a száma csak 72 napjainkban, amely eredetileg is legfeljebb 77 lehetett.

Az egykori angolparkot mára jelentősen átalakították, új sétányokat építettek ki benne, és új fákat - főként fenyőket - telepítettek. Napjainkban a park területe 40 hektárt tesz ki, és a 10 hektáros tó is megvan benne. Növényei közül a lucfenyők, a mammutfenyők, a tiszafák és a tuják érdemelnek említést. Ma is állnak a kastély egykori melléképületei és a park építményei (istállók, csónakház, kapusház, gloriette, szökőkutak.)

dr. Virág Zsolt
www.kastelylexikon.hu 

A nagymágocsi kastély bemutatása a Kastélylexikon 6-7. kötetében jelent meg.

A cikk fotóit készítette: wwww.tomasopitz.net

Cím, látogathatóság:

6622. Nagymágocs, Szentesi u. 2.
Telefon: 06-63-363-005

A kastélyban jelenleg szociális otthon működik, de napközben szívesen fogadják a látogatókat.
Mind a kastélypark, mind az épület belseje megtekinthető.

További információk kastélyokról: kastelyszallo.lap.hu , kastely.lap.hu , kastelyepiteszet.lap.hu