A Civertan Grafikai Stúdió elkészítette Pannonhalma turisztikai vonzerőit bemutató grafikus látványtérképet, melyen láthatóak az apátsághoz tartozó épületek. Közéjük tartozik a Millenniumi emlékmű is, amely a Főapátságtól nem messze található.

Látványtérképekről még több információ: http://latvany-terkep.hu/

A századforduló emblematikus épületei aSzép Magyarország tematikus lapszámában 

Ez az emlékmű egy olyan vállalás részeként épült meg, amikor egyszerre hét emlékhelyet hoztak létre -a hét honfoglaló törzsre utalva- az ország legkülönbözőbb –de jellemzően a környezetéből kiemelkedő, messziről is jól látható- pontjain.

Boldog békeidők

Az 1800-as évek második fele és a 20. század első évtizedei kétség kívül Magyarország egyik legkiemelkedőbb időszaka volt. A kiegyezést követő nyugodt évek hatására megindult a városok fejlődése, az iparosodás soha nem látott dinamikával növekedett, a világszínvonalon termelő –és termékeit a világ minden pontjára értékesítő- vállalatok berkein belül jelentős kutató-fejlesztő munka folyt, melynek eredményeként világraszóló találmányok sora született meg.   

Ennek az idilli és pezsgő időszaknak volt jelentős eseménye az 1896. évi millenniumi ünnepségsorozat, melyet a honfoglalás, a magyar nemzet ezeréves fennállásának dicsőítésére szerveztek meg. Az eseménysorozat legemblematikusabb helyszíne a budapesti Városliget volt, ahol az Ezredévi Kiállítás –vagy másként: Ezredéves országos Kiállítás- várta a látogatókat. (Kevéssé ismert, hogy az ünnepséget eredetileg 1894-ben tervezték megtartani, ez halasztottak előbb 1895-re, majd végül 1986-ra.)

Természetesen a megemlékezések, ünnepségek nem korlátozódtak csak a fővárosra, abból az ország minden egyes települése szerette volna kivenni a részét. A kormány is igyekezett mindenkihez eljuttatni a jeles üzenetet, így például központi költségvetésből hét millenniumi emlékmű felállítását támogatta. (A törvénybe foglalt megvalósítandó feladatok között a Hősök terei emlékmű szerepelt az első helyen, majd rögtön utána következett a hét millenniumi emlékmű, de ekkor határoztak egy szépművészeti múzeum létrehozásáról is.) Hazánk 20. századi történelmét jól mutatja, hogy ezek közül csak kettő állt a mai Magyarország területén: a pannonhalmi és az ópusztaszeri. A további öt emlékmű –amely az alábbi jeles helyszíneken épült meg: a dévényi várhegyen (a Morva és a Duna találkozásánál), Zobor-hegyen (Nyitra megyében), a munkácsi várhegyen, a brassói Czenk-hegyen (újabban: Cenk-hegy) és a zimonyi várhegyen- felállítási helye az óta kívül került Magyarország határain.

Az ópusztaszeri –akkor még csak pusztaszeri- Árpád-emlékművet az egykor itt állt monostor romjainak a közelében állították fel (alkotója Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász volt).
A pannonhalmi (akkor még Győrszentmárton) emlékmű csak 1897-re készült el. Építésére az egykor itt állt Kálvária-templom helyén került sor. Bár kialakítását tekintve hasonlít egy kápolnára (kisebb templomra), nem az. Tetejét –az épület kupolájának a csúcsát- eredetileg a Szent Korona nagyméretű, rézlemezből domborított mása díszítette –ahogyan a korabeli fotókon is látható-, azonban ez a rész később –rossz állapota okán- elbontásra került. Más változás is történt az épületen az elmúlt évtizedekben, igaz, ez pozitív volt: Aba-Novák Vilmos az 1930-as években egy nagyszabású –az államalapítás allegorikus látomása című- freskó megfestéséhez fogott hozzá (az is igaz, hogy végül a munka teljes befejezésére nem került sor).

A hét emlékmű közül ma már csak az a kettő látható –közel hasonló formában, mint ahogy megépült-, a pannonhalmi és az ópusztaszeri. A másik öt sorsa a pusztulás (elpusztítás) lett. A pannonhalmi Milleniumi emlékmű része a Világörökségi listára felkerült területnek. Felkeresése vezetés nélkül –és belépőjegy megvásárlása nélkül- lehetséges.